Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Keresztes Csaba: A bencés rend írott és tárgyi műkincseinek sorsa 1949–1952 között
42 KERESZTES CSABA sával, múzeumba adásával, sőt azokat gyakran el is szállították. A lefoglalt épületekről az MMOK nem rendelkezett listával, pedig a lista átadását állandóan sürgette.28 A belügyi szervek azonban maguknak tartották fent a jogot a leltározásra, beleértve a régiségeket, műtárgyakat, nemesfémeket és a többi értéket. 29 Jellemző esete ennek a budapesti rendházak kiürí tését követő MMOK szemleút. 1950. szeptember elején hat fővárosi épület ingóságait mentek szemrevételezni a hatóság munkatársai. Négy esetben mindent meg tudtak tekinteni, egy esetben az épület új birtokosa zárta el az állí tólag csupán kegy tárgyakból álló, és az egyháznak átadásra szánt tárgyakat, mí g egy esetben az ÁVH vette birtokba az épületet, és nem engedte be az MMOK dolgozóit. Ők az erről szóló jelentésükben leszögezték, hogy csak a „töredékekben hátrahagyott” ingóságokat volt lehetőségük – és nem is teljes mértékben – megszemlélni, í gy a többi hatóság „komoly mulasztást” követett el, amikor a leltározással egyidejűleg az MMOK-t nem értesí tették. Az MMOK munka társai feltételezték, hogy „gondatlanságból vagy kellő hozzáértés hiányában megsemmisültek, vagy avatatlan kézbe kerültek olyan tárgyak, amelyeknek múzeumban lenne a helyük”. 30 Az MMOK azonban nem hagyta annyiban, és az ősz folyamán folytatta erőfeszítéseit a rendházak anyagának megismerésére, és a bennük található értékek megszerzésére (bár ez utóbbi kifejezés helyett a „biztosí tás” szót alkalmazták). Időközben az Országos Könyvtári Központnak (OKK) sikerült elérnie azt is, hogy a javak összegyűjtése érdekében rendeletet adjon ki a minisztérium. Az október 14-én kibocsátott vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendelet elismerte azt, hogy a már meglévő kormányrendeletek is biztosítják a „kultúrjavak megóvását”, azonban hozzátették, hogy ezek az intézkedések a „gyakorlatban nem bizonyulnak elegendőnek és a kultúrjavak elkallódásá nak veszélye egyéb vonatkozásokban, különösen a lefoglalt szerzetes rendházak, a feloszlatott egyesületek és a külföldre disszidált személyek vagyonával kapcsolatosan ez idő szerint is fennáll; nem egyszer minden különösebb válogatás és vizsgálat nélkül papírzúzdába adják az ilyen vagyonokból előkerülő könyveket és levéltári anyagokat, az egyéb értékes ingóságokat pedig tervsze -28 MNL OL XIX–I–1–h–1600-15–1950 . 29 Erre külön utasítást bocsátottak ki szeptember elején. Lásd: Borsody Csaba: A szerzetes rendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 12. (2000) 1–4. sz. 208. 30 MNL OL XIX−I − 19 − a − 1620−Budapesti rendházak − 10497 − 1950. Figyelmet érdemel az ügyirathoz csatolt belügyminisztériumi lista a kiürített épületekről.
