Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Várszegi Asztrik OSB: A magyar bencések főapátválasztásai a 20. században
12 VÁRSZEGI ASZTRIK OSB 2./ Bárdos Remig (1920–1932) 9 1918-ban meghalt Hajdu Tibor főapát, a rend főapátjelöltje Bárdos Remig kőszegi házfőnök és igazgató volt. F őapátválasztásról azonban a világháború, az őszirózsás forradalom és a kommün miatt csupán 1920-ban lehetett szó, ezért Tibor főapát halálától az új főapát megválasztásáig Jándi Bernardin kormányzó perjel állt a rend élén. A magyar politikai helyzet olyan kaotikus volt, hogy nem lett volna okos dolog a főapátválasztást sürgetni.10 1920. március 5-én a minisztertanács hozzájárult, hogy a bencések megtartsák az új kánonjogi kódex előírásai szerint minden befolyástól mentesen a főapátválasztást, ami aztán az 1920. május 18-án kezdődő nagykáptalanon (május 19-én) meg is történt. A bencés kongregáció újjászervezése (1639) óta Bárdos Remig volt az első főapát, akit a rend megválasztott, Róma megerősített és kinevezett. 11 3./ Kelemen Krizosztom koadjutor apát (1929–1933), majd főapát (1933–1947–1950) 12 Az első világháborút követő évek gazdasági krízise, a Codex Iuris Canonici gyakorlatba történő átültetése és a közösségben erősödő szerzetesi re-9 Bárdos Remig Sándor 1885-ben kezdte meg a noviciátust a bencés rendben, 1892-ben szentelték pappá. 1907-ig az esztergomi bencés gimnáziumban tanított, ekkor a kőszegi bencés gimnázium igazgatója és házfőnöke lett. 1920-ban választották pannonhalmi főapáttá, címét haláláig viselte. 1929-től betegsége miatt Kelemen Krizosztom koadjutor főapátként vezette a rendet. 10 Tengely Adrienn: Főapát-választás a forradalmak korában. In: Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon. Rendtörténeti konferenciák 7/1–2, II. 1169–1181. Érszegi Márk Aurél: Magyarország helyzete 1918 őszén a pápai nuncius szerint. In: Episcopus, archiab bas benedictinus, historicus ecclesiae. Szerk. Somorjai Ádám – Zombori István. Bp. 2016, 353–371. 11 XV. Benedek pápa bullája szerint: „iuxta decretum Sacrae Congregationis Consistorialis, apostolica auctoritate adprobantes et confirmantes [...] de Venerabilium Fratrum Nostrorum S.R.E. Cardinalium consilio [...] constituimus.” A Rómában 1920. június 7-én kiadott bulla: Pannonhalmi Főapátsági Levéltár (PFL), Főapátsági Levéltár (FL), Főapáti hivatal tárgyilag csoportosított iratai (FHT), Főapáti kinevezések. 12 A hahóti születésű Kelemen Ferenc Keszthelyen járt középiskolába, 1903-ban lépett a bencés rendbe, teológiát Pannonhalmán tanult, tanári képesítést (magyar–latin szak) a Budapesti Tudományegyetemen szerzett. 1910 és 1916 között Pápán tanított, majd Nyalkán volt plébános. 1926–1928 között Budapesten volt tanár, majd 1928-tól Győrött gimnáziumi igazgató. 1929-től koadjutor (főapáthelyettes), 1933–1947 között főapát. 1947-ben Brazíliába távozott, 1950-ben halt meg.
