Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Várszegi Asztrik OSB: A magyar bencések főapátválasztásai a 20. században
A MAGYAR BENCÉSEK FŐAPÁTVÁLASZTÁSAI A 20. SZÁZADBAN 13 formigények okozta feszültségben a Szentszék Pater Hubert Hansen verbita személyében vizitátort nevezett ki a magyar közösség számára. A kényes helyzetben a vizitátor kompromisszumként koadjutor kinevezését javasolta megbízóinak, nem pedig Bárdos Remig fő apát lemondtatását. Így született meg a római döntés, hogy Kelemen Krizosztom 1929. szeptember 3-án koadjutorként vegye át a rend vezetését. 1932. május 12-én Balatonfüreden meghalt Bárdos Remig főapát. A fő apátválasztásnál a nehéz helyzetre való tekintettel a Szentszék úgy járt el, mint a koadjutor kinevezésénél. Nem engedte a szabályos kánoni választást, hanem per vota dispersa szavazást rendelt el, amelynek eredményét, a részletek közlése nélkül, Róma kinevezés formájában hozza majd nyilvá nosságra. A rend szabályos kánoni választást kívánt, mert annak eredménye a rendre és megválasztottra nézve is megnyugvásul szolgálna. Róma szándéka érvényesült. 1933. január 5-én adt ák le fő ap átjelölő szavazataikat a rendtársak. Ezeket lezárva a koadjutor gyűjtötte össze, és Angelo Rotta apostoli nunciusnak küldte Budapestre, tőle pedig Rómába juttatták felbontásra. Március 12-én Rotta nuncius közölte a koadjutorral, hogy Őszentsége XI. Pius pápa őt kívánja pannonhalmi főapáttá kinevezni, ha elfogadja. Kelemen Krizosztom koadjutor tanácsot kért rendtársai szűkebb körétől, majd elfogadta a kinevezést. Ezután a pápa kinevezte főapáttá. 13 A hírt Fidelis Stotzingen prímás apát március 17-én érkezett távirata tette nyilvánossá, melyben közölte, hogy az új és megerősített főapát Kelemen Krizosztom. Somorjai Ádám OSB a Szerzetesi Kongregáció Levéltárában 2006-ban folytatott kutatásai alapján tudjuk, hogy Kelemen Krizosztomot a rendtársak már az első fordulóban első helyen és abszolút többséggel jelölték a főapát i tisztségre.14 Kinevezés é nek döntő oka az volt, hogy a Szentszék gyökeres szerzetesi reformot kívánt, visszatérést a napi kórusimához a székházakban is, vagyonközösséget, a tanári életmód helyett szerzetesi életvitelt. Főapáti beiktatása 1933. április 17-én, húsvéthétfőn történt. Kelemen Krizosztom főapát számára 1933–1947 között küzdelmes, de eredményekben is gazdag időszak telt el, közben már érlelődött a következő háború, majd bekövetkezett a tragikus valóság, amely Magyarországot és a bencéseket sem kímélte. Kelemen Krizosztom főapát 1947-ben elhagyta Pannonhalmát, önkéntes emigrációt vállalt. A rendkormányzatot szentszéki engedéllyel Sárközy Pál 13 XII. Pius pápa bullája ezt a megfogalmazást alkalmazza: „elegimus et praefecimus”. Az 1933. március 16-án kelt bulla: PFL, FL, FHT Főapáti kinevezések. Várszegi Imre Asztrik: Kelemen Krizosztom (1929–1950). (Pannonhalmi főapátok 1.) Bp. 1990. 260–261. 14 Somorjai Ádám: Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát emigrációs évei, i. m. 19–20.
