Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)
A táblázat adatai is azt tanúsítják, hogy hazánk legelőin nem telelnek át az F, hepatica parthenitái a csigákban, mert abból, hogy az először legelt bárányok bélsarában az élősködő petéi legkorábban október végén-november elején jelennek meg, a prepatens szakasz alapján (60-67 nap) arra lehet következtetni, miszerint a bárányok fertőződésére csak augusztus végén-szeptember elején kerülhetett sor. Ha a fejlődési alakok vagy betokozódott cercariák áttelelnének, akkor az először legelt bárányok bélsarában az F. hepatica-peték korábban jelennének meg, amint azt az ominózus 1980. év nyarán tapasztaltuk az említett Somogy megyei legelőn. Ez esetben az először legelt bárányok bélsarával már szeptember második felében kezdtek ürülni a mételypeték jeléül annak, hogy egyes állatok már július első felében-derekán fertőződtek. A tárgyévben legelőre kerülő petékből augusztus vége előtt, amint azt később látni fogjuk, hazánk körülményei között nem fejlődhetnek ki az F.hepatica metacercáriái. E vizsgálatok eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy hazai viszonyok között a tárgyévi májmétely fertőzöttség forrása mindig az a Fasciola-petetömeg, amelyet a fertőzött állatok szómak szét tavasszal a legelőn. F asciola hepatica fejlődésének üteme magyarországi természetes viszonyok között Az F. hepatica fejlődésének ütemére magyarországi természetes viszonyok között az 1963-1966-ban tervszerűién vizsgált 27 ezer csigán nyert adatok utalnak (12). Ezek szerint az első sporocysták a köztigazdában csak június közepe táján jelennek meg, ami arra utal. hogy a tavasz folyamán legelőre került Fasciolapetékben a miracidium fejlődése nagyon lassan halad előre. Ennek az a magyarázata, hogy még májusban is nagyon sok az olyan nap, amidőn a hőmérséklet minimuma a 10°C alatt van, amikor is az embryogonia megáll (1. a 7. és 8. ábrákat). Bonyhádon például 1963 májusában 15, 1964-ben pedig ugyanakkor 16 olyan éjszaka volt, amikor a hőmérő higanyszála nem érte el a 10°C-t. Ilyen körülmények között a miracidium fejlődése nemcsak vontatottan, hanem szakaszosan történik. A hűvös éjszaka után a barázdálódás a hőmérséklet emelkedését csak egy bizonyos idő eltelte után követi, s ez az oka az embryogonia szakaszosságának. Amilyen mértékben halad az idő, olyan mértékben csökken a hőmérséklet maximumának és minimumának az amplitúdója is. Pl. 1963-ban és 1964-ben Bonyhádon a májusi és júniusi hőmérsékleti minimum átlaga 9, 7, ill. 14,3°C, valamint 9, 7, ill. 15,8°C volt. Tehát ahogy halad az idő, úgy gyorsul és válik egyenletesebbé a barázdálódás. Ez azzal jár, hogy a május 1. és 20. között legelőre került petékben a miracidiumok egyformán június derekára fejlődnek ki, így a kirajzásnak kedvező körülmények jelentkezésekor mindig tömeges miracidium-rajz ás lesz. Mivel a miracidiumok élettartama rövid (ha 1/2 órán belül nem találnak köztigazdára-elpusztulnak), tömeges kirajzásuk olyan hasznos alkalmazkodási jelenségnek fogható fel, amely biztosítja a faj fennmaradását. A sporocystákban az első rediák megjelenését július derekán, vagy ennél valamivel később regisztráltuk. További egy hónap elteltével megjelentek a csigákban a cercariák is. Ez utóbbiak rajzására rendszerint augusztus utolsó-szeptember első napjaiban kerül sor. Hazánk viszonyai között tehát az F. hepatica embryogoniája és parthenogoniája 3,5-4 hónapot vesz igénybe. Kivételes esetben - ha a tavasz szokatlanul meleg - ezek időtartama némileg lerövidülhet és ilyenkor a cercariák rajzása már augusztus közepén megindulhat. Ilyen kivételes eset azonban ritkán fordul elő. A metacercariák élettartama a kedvezőtlen behatások ellen védő tok ellenére nem mondható hosszúnak. Az optimális túlélés körülményeit a 2~i°C és 809? fölötti relativ páratartalomban jelölhetjük meg. A közvetlen napfény hatására nagyon hamar - néhány óra leforgása alatt - elpusztulnak. A szabályosan kezelt szénában sem maradnak számottevő ideig életben; háromhetes laboratóriumi tárolás után már nem telepednek meg a házinyúlban (4). A metacercariák legelőink körülményei között sem sokkal tovább élnek. Már az ősz csapadékban szegény időszak ("vénasszonyok nyara") is megtizedeli a metacercariákat, a maradék pedig a tél folyamán pusztul el, így az állatok tömeges fertőződésére általában a nyár utóján - kora ősszel egy aránylag rövid időszak alatt kerül sor. A fasciolosis járványtanának alakulása és a bántalom előrejelzése A klinikailag is manifesztálódó fasciolosis hazánk endemiás területein kérődzőink időszakonként jelentkező, súlyos gazdasági kárt okozó helminthosisa. Jelentkezését jellemző, a legelőn szemmel jól megfigyelhető jelenségek előzik meg, ezért előrejelzése nagyon egyszerű.
