Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

gel e csigát táplálékként fogyasztják (halak, kacsafélék). Az abiotikus tényezők közül az L. truncatula populációt a hirtelen jött zivatar (a lezúduló víz elsodorja a csigákat olyan helyre, ahol azok könnyen a halak prédájává válnak vagy iszappal temeti be a pe tec som ókat), vagy ennek ellentéte a hirtelen beállt szárazság (a petecsomók körül a vízszint süllyedése miatt kiszárad a talaj) pusztíthatja el. Mindennek az lesz az eredménye, hogy a stacioner biotópokban meglehetősen szerény egyedsűrűségű L. trunca tulapopulációkkal fogunk találkozni. Megfigyeléseink tanúsága szerint hazánk viszonyai között, ha az elsőrendű csigatenyészhelyeken 100 cm^-ként 2-3 L. truncatula egyedet találunk, az már tekintélyes egyedsurüségnek számit. Az ilyen csigamennyiség kevés ahhoz, hogy az endemiás területen veszteséggel járó Fasciolainvázióhoz elegendő cercariát produkáljon. Az ilyen gyér csigatömeg esetenként csupán az egészen enyhe fertőzöttség fenntartásához szükséges fertőző anyagot képes produkálni, tehát e biotópok szerepe a fasciolosis járványtanában elhanyagolható. A másodrendű vagy temporer csigatenyészhelyek kis területű, kedvező körülmények véletlen összejátszásának eredményeként létrejött, rövidéletű biotópok. Itt nem érvényesülnek a biocönozis egyensúlyát szabályozó tényezők. Mivel ezek olyan körülmények véletlen találkozásának a képződményei, amelyek kedveznek az L. truncatula

nak, bennük a csiga óriási tömegben elszaporodik. A másodrendű vagy temporer csigatenyészhelyeken 100 cm^-nyi területen nem 2-3, hanem több tucat L. truncatula-egyed fordul elő, mert hiányoznak azok a biotikus és abiotikus tényezők, amelyek a tulszaporodásának gátat szabnának. Ezeken az élőhelyeken nyáron négy-öt hetenként új generáció keletkezik és ennek minden kifejlett egyede három hetenként mintegy 400 petét termel. ?. ábra. Egy gondozatlan mederben folyó patak űrszelvénye elsőrendű (a) és másodrendű (b) csigatenyészhelyekkel A csiga egyedeinek az élettartama 12-15 hónapra tehető. A szárazságot rosszul tűri; a nyár (esztiváció), ill. a tél (hibernáció) viszontagságait csak bizonyos körülmények (iszap, amelybe befurakodhat, illetve a hótakaró alatt) fennállása esetén vészeli át. Tavasszal már korán aktív. Márciusban, napos időben, reggel az apró befagyott tócsák vékony jegén, amely a nap hatására hamar elolvad, sokszor észre lehet venni mozgó példányait. A másodrendű avagy temporer csigatenyészhely keletkezésében az elsőrendű biotóp fontos szerepet játszik: ebből válik le vagy ebből sugárzik ki. Egy gondozatlan árokban folyó patak szélén a másodrendű csigatenyészhelyek egész sora válhat le az elsőrendű tenyészhelyről. A patakot szegélyező minden mélyedés (pl. tehén-lábnyom), amelyben víz van és ezt földsánc választja el az elsőrendű tenyészhely víztükrétől, potenciálisan másodrendű csiga-