Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)

Megvitatás Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestünk választ, hogy van-e szerepe a migrá­ciógátlási technikával kimutatható sejtközvetítette immunitásnak (CMI) a patkány trichi­nella-fertőzésében, illetőleg, hogy a MLA felelős-e a CMI kialakulásáért. Mint ismeretes, a CMI-ban a thymus-dependens T lymphocyták játszanak alapvető sze­repet. E folyamatokban a szenzibilizált T-sejtek valószinűleg többféle sejttel, különböző módon képesek együttműködni, többek között nem ellenanyag természetű humorális me­diátorok - lymphokinek - termelése révén (8), Ezek egyike a MIF is, amelynek a ter­melése homológ antigéningerre indul meg a szenzibilizált lymphocytákban, s amely mind a macrophagoknak (2), mind a vér leukocytáinak a spontán migrációját gátolni képes (21). Azt a lehetőséget, hogy a CMI a trichinellosisban is fontos szerepet játszik, LARSH vetette fel elsőként (16) lymphoid sejtekkel végzett eredményes védési kisérletei alapján. Erre utal a bevezetésben említett korábbi vizsgálataink számos adata is, mint pl: a sej­tekkel végzett passzív védési kísérletek, a neonatális thymusirtás és részben a hydro­cortison kezelés erős immunosuppressiv hatása is. CYPESS és LARSH (4), majd CYPESS és munkatársai (5) egérben és tengerimalacban trichinella antigén + komplett Freund ad­juvánssal végzett immunizálással migrációgátlási teszttel igazolható CMI-t tudtak létre­hozni. KOZAR és PIOTROWSKI (14) tengerimalacok trichinellosisát vizsgálva lárvakivo­nat-antigénnel a fertőzés 11-21. napja között következetesen macrophag migrációgátlást észlelt. Magunk az immunkilökődés időszakában nem tudtunk migrációgátlást kimutatni a leírt kísérleti feltételek között, pedig patkányban az expulsio lényegesen korábban és követke­zetesebben zajlik le, mint tengerimalacban vagy egérben,és a kialakuló védettség is sok­kal erős ebb (3, 15). Felmerül a kérdés, hogy a CMI-t talán a szomatikus antigének hozzák létre, míg a MLA elsősorban az ellenanyagtermelés, s ezen belül a korai típusú hiperszenzitivitás ki­váltásában játszik szerepet, hiszen az utóbbi kimutatására alkalmazott ACA, ill. PCA vizsgálatokban a MLA igen hatásosnak bizonyult. Ez a feltevés még igazolásra szorul, annál is inkább, mert a MLA-nel az intestinalis fázisban késői típusú bőrreakciót lehe­tett kiváltani, a fertőzés későbbi szakaszában pedig migrációgátlást. A MLA nagyobb hígításban - 50, sőt 25 lárvaekvivalens/ml koncentrációban is - sti­muláló hatást gyakorolt nem szenzibilizált sejtek migrációjára, a fertőzött állatokból izo­lált sejtek pedig még erőteljesebb migráció fokozódást mutattak. Ezt az eredményt úgy értelmezhetjük, hogy a MLA mind in vitro, mind in vivo aspecifikus (és esetleg erőtel­jesebb specifikus) kemotaktikus hatással rendelkezik, ami elősegíti bizonyos sejttípusok akkumulációját az antigénfókusz környezetében. Lehetséges, hogy ez a jelenség összefügg a CMI-sal és a MIF specifikus eredetű kétfázisú in vivo hatásával magyarázható (1): az antigénfókusztól távolodva a MIF koncentrációja rohamosan csökken, ebben a zónában migráció-serkentő hatás érvényesül; az antigénfókuszhoz közeledve viszont a migrációt gátló nagyobb MIF koncentráció sejt-akkumuláló hatása dominál, A fertőzés 28-38. nap­ja körül észlelt direkt és indirekt migrációgátlás időben egybeesik a késői típusú bőrre­akció második hullámával. Ez az időszak a muscularis preadult időszak kialakulásának, a lárvák betokozódásának és az ezt kisérő jellegzetes, helyi celluláris reakciónak felel meg. Nem tisztázott, hogy a tok kialakulásában a gazda-parazita kölcsönhatás milyen té­nyezői szerepelnek (13, 19, 20). Valószínű azonban, hogy a betokozódás teszi lehetővé a preadult lárvák tartós túlélését egy immunbiológiailag ellenséges környezetben. Eredmé­nyeink a tokképződés és a CMI esetleges kapcsolatára utalnak. Összefoglalás A celluláris típusú túlérzékenység lépfragment módszerrel és metabolikus lárvaanti­génnel (MLA) végzett vizsgálata során a fertőzöttség intestinalis szakaszában MIF ter­melést nem lehetett kimutatni. Kifejezett gátlást lehetett viszont észlelni mind direkt, mind indirekt migrációgátlási vizsgálatokkal a muscularis szakban, a 28-38, ill. a 80.

Next

/
Oldalképek
Tartalom