Dr. Holló Ferenc - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 5. (Budapest, 1972)

lás kideritette, hogy mind a két fertőzés eredményes volt. Az egyszer fertőzött nyulcsoportban átlagosan 228,6 /szélsóV.értékek: 82-391/ kifejlett Cysticercus volt a csepleszen és a medenceüreg savóshártyáján betokozódott állapotban. Az első fertőzést követő 60. napon ujrafertőzött nyulakban viszont átlagosan 394 /szélső értékek: 138-427/ cysticercust találtunk. Ezekben az állatokban a végleges tartózkodási helyükön megtelepedett kifejlett borsókákon kivül a hasüregben szabadon fiatal vándorló lárvák is előfordultak, amelyek a reinfekcióval bevitt oncosphaerákból fejlődtek ki. A fertőzöttség különböző időpontjában vett vérsavók agargéldiffuziós-precipitációval végzett vizsgálata során a 12-15. napnál korábban nem lehetett precipitineket kimutatni a CpK-val és a TpK-val mint antigénekkel. Ezt követően is csak a nyulak egy részének vérsavója alakitott ki rendszerint igen gyenge precipitációs vonalat, a 30-40. naptól kezdve viszont minden állat vérsavója précipitait. A fertőzöttség 30-70. napja között fordultak elő a legkifejezettebb precipitációs sávok, majd ezután fokozatosan gyengébbek lettek, de még a megfigyelési idő végén is minden nyul vérsavója precipitációt hozott létre agargélben. A vérsavók precipitin-aktivitása azonban nemcsak a fertőzés lefolyása során, hanem a fertőzöttség egyazon időpontjában nyulanként is erősen változott, ami egyrészt a vérsavók által létesített precipitációs sávok különböző erősségében, másrészt abban nyilvánult meg, hogy az egyes vérsavók vizsgálata során eltérő számú precipitációs vonalat lehetett megfigyelni. A CpKval, illetve a TpK-val szemben diffundáltatva ugyanis az egyszer fertőzött nyulak többségének vérsavója csak egyetlen precipitációs vonalat alakitott ki, az egyes állatokból a fertőzöttség 30-70. napja között vett vérsavók vizsgálata során azonban két jól kifejezett precipitációs sávot lehetett megfigyelni . Az első fertőzés után a 60. napon 10 000 petével végzett ráfertőzést követően észrevehetően megnövekedett a vérsavók precipitin-aktivitása. Az ujrafertőzött nyulak vérsavója ugyanis jóval erősebb precipitációt alakitott ki, mint a csak egyszer fertő-