Dr. Holló Ferenc - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 5. (Budapest, 1972)
zötteké, emellett többségük vérsavója a ráfertőzést követő 20. nap után három, egyeseké pedig négy precipitációs vonalat létesített, amikor a CpK-val, illetve TpK-val voltak reagáltatva. A precipitineket hordozó se rumkomponensek elek tro foretikus motilitását és tipusát immunelek troforézissel állapítottuk meg. A vérsavókat agargélben elektroforetizáltuk, majd az elektroforézis befejezése után annak tengelyével párhuzamosan létesített csatornákból a szétválasztott komponensekre merőlegesen az egyik oldalról a CpK, TpK, CpSE vagy TpSE különböző koncentrációjú oldatait, a másik oldalról pedig nyul serumfehérjéket precipitálo anti-nyul kecskeimmunsavót, vagy anti-nyulglobulin juhimmunsavót di ffundált attunk. Ezzel a módszerrel a fertőzöttség különböző időszakából származó különböző precipitin-aktivitásu vérsavókat egyedenként, vagy az azonos időpontban vett és azonos reaktivitásu vérsavókat egyenlő arányban keverve vizsgáltuk nativan, a gyengén precipitálo vérsavókat pedig ammóniumszulfátos kisózással végzett előzetes bekoncentrálás után. A vizsgálatok során kapott legtipikusabb eredményeket az 1., 2., 3. és 4. ábra szemlélteti. Az ábrákon jól látható, hogy a CpK, TpK, CpSE és a TpSE antigénkészitmények különböző koncentrációjú oldataival szemben kifejlődött precipitációs ivek az IgG globulin ivmaximumá val estek egybe. A precipitálo antitestek lokalizációja a fertőzöttség bármelyik időpontjában nyert vérsavók vizsgálata során egységes képet mutatott. A különböző antigénoldatok esetében kifejlődött precipitációs iveket a serum immunelektroforetikus képével ugyanis összevetve, a féregantigének és a nekik megfelelő ellenanyagok által létesített precipitációs ivek helyeződésében sohasem, hanem csak erősségükben figyelhettünk meg különbségeket az egyes vérsavók precipitálo képességétől függően. Az antigénoldatokkal szemben a precipitációs ivek mindig az IgG globulin ivmaximumának megfelelően alakultak ki, és sohasem terjedtek ki az IgG elektroforetikus motilitás egész területére. Ugyanezt az eredményt kaptuk mind a primer, mind a szekunder fertőzöttségből származó vérsavók vizsgálata során, akár a galandférgek vagy a cysticercusok "somaticus" kivonatát, akár a "metabolicus " antigénjeit használtuk a precipitálo antitestek kimutatására.