Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

ticumok relativ értékére. A kutatás tárgyát képezheti, hogy a chemotherapeuticum vagy metabolitja akkumulálódik-e a gazda szöveteiben vagy sem, mi az eloszlása, támadáspontja a parazitában, továbbá az eloszlás a parazita lokalizációja helyén. A direkt antiparazitás hatás vizsgálatához az in vitro tanulmányok rendszerint elégségesek, de az indirekt akció vizsgálatára, ahol feltételezhető, hogy a gazdaszervezet is "belejátszik" az antiparazitás hatásba, in vivo vizsgálatok szükségesek (44, 45, 46, 47). A radioizotópok felhasználási lehetőségei a parazitológiában ma még szinte áttekinthetetlenek. A kezdeti eredmények azonban nagyon biztatók. Az antiparazitikumok kutatásának elméleti és gyakorlati nehézségei ellenére az utóbbi években a hatásosan alkalmazható gyógyszerek száma megnövekedett. Mindazonáltal még mindig vannak olyan parazitózisok, amelyek kezelésére megfelelő therapeuticumokkal nem rendelkezünk. A biokémiai, citokémiai, fiziológiai és ultrastrukturális kutatások eredményei a még meglévő fehér foltok felszámolását előrevihetik. LENGYEL. A. — JANKÓ, M.: Recent Results of Investigations on the Mechanism of Antiparasitic Drug Action The authors give an account of the latest trends and results of research into the mechanism of antiparasitic agents.The disruptive effects of such drugs on the parasites' carbohydrate and protein metabolism in consequence of direct glucose-absorption inhibition, protein precipitation and the selective of polyvalent inhibition of enzyme activity are reviewed. The importance of changes in permeability caused by physical and biochemical factors, and of the physicochemical features connected with the molecular structure in the operation of antiparasitic effects in discussed.