Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 3. (Budapest, 1970)

40 tartozik az Akadémiához és ezek főleg az alapkutatást szolgálják, mig a többi kutatóintézetnek a termelést közvetlenül előmozdító kutatás a fő feladata. Az egyetemi tanszékeken folyó kutatómunkának természetesen régebbi hagyományai vannak,és napjainkban az ország több mint 700 tanszékén foglalkoznak kutatójellegü tevékenységgel. Az MSZMP Központi Bizottsága a közelmúltban dolgozta ki a tudománypolitikai irányelveket. Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a kutatóintézetek hálózata már kialakultnak tekinthető, ezért a következő időszakban a tanszéki kutatást kell az eddiginél nagyobb arányban fejleszteni. Az elmondottakból világosan következik, hogy ez idő szerint hazánkban a fő feladat az integrált egyetemi kutatómunka kialakítása, tehát uj kutatóintézetek, igy a parazitológiai kutatóintézet felállítására nincs lehetőség. A Magyar Parazitológusok Társaságának tehát a jövőt illetően ebből a valóságos helyzetből kell kiindulnia. Társaságunknak mint társadalmi-tudományos szervnek önálló hatásköre nincs, éppen ezért a parazitológiai kutatás fejlesztése érdekében az a feladata, hogy tevékenyen közreműködjön a parazitológiai kutatás koordinálásában és integrálásában, a kollektiv tudományos munka szervezésében, és a tagtársakban a megfelelő szemlélet kialakításában. Végezetül a Társaság leköszönő elnöksége nevében hálás köszönetemet tolmácsolom Társaságunk tagjainak, mindazoknak az intézményeknek és személyeknek, akik a lehetőséghez mérten segítették munkánkat. Fiatal Társaságunk a kezdeti nehézségeket leküzdve erőteljesen fejlődött és figyelemre méltó eredményeket is produkált. Ezt a legelfogultabb birálók is megállapíthatják. A megválasztandó elnökségnek nem szükséges alapvetően uj útra térnie, követheti az eddigi irányvonalat. Alapvető feladatnak azt kell tekintenünk, hogy Társaságunk valamennyi magyar parazitológust és a parazitológia iránt érdeklődő szakembert felölelő egységes szervezet legyen.