Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)
A készételekben a felsorolt kártevők bármelyike előfordulhat, leggyakrabban a légy, légylárva, különféle bogarak, atkák és molyok lárvái. Felmérésünk során kitűnt, hogy a legtöbb minta szennyezettségét az élelmiszeratkák és az élelmiszermolyok okozzák. Ha az atkák jelentősen elszaporodnak, az atkás élelmiszer ammóniaszagu lesz, esetleg az atkák táplálkozása következtében szinte eltűnik, mig végül csak az atkákat,petéiket és ürüléküket találjuk. Megvitatás A Főv. KÖJÁL és az OÉTI által tiz év alatt megvizsgált élelmiszerminták 9 #-a bizonyult állati kártevőkkel szennyezettnek. A kártevőknek élő vagy elpusztult állapotban történő elfogyasztása a szennyezett élelmiszerek utján egészségkárosodás t okozhat részint közvetlen kárositás, részint bakteriális és egyéb fertőzések közvetitése által. Az élelmiszerkártevők egyes fajai bekerülve az emberi szervezetbe, órákig vagy napokig tartó, ételmérgezéshez hasonló tüneteket, fejfájással, hányingerrel, lázzal járó gastroenteritist okoznak (hasmenés gyakori). A lisztbogár testében és ürülékében levő sók viszont a vesére káros hatásúak (1, 4). A kártevőkkel fertőzött élelmiszerek a mérgezési veszély miatt rendszerint állati takarmányozásra sem használhatók. Az élelmiszeratkák, -molyok és lárváik feltehetőleg a testüket boritó szőrök mechanikai ingerlő hatása által váltanak ki-gyomor-, bélgörcsöket. Ez súlyos gyulladással, vérzéssel is járhat. Az atkák kb. l-l 1/2 órán át maradnak élő állapotban az emberi szervezetben (l, 2, 8). Székletvizsgálatok kapcsán hazánk egyes vidékein gyakran és nagy példányszámban mutattak ki atkát és atka petét (Vas és Győr-Sopron megyéből). Hasmenés és bélpanaszok miatt vizsgált csoportok székletében is találtak már nagy mennyiségben lisztatkát ( Tyroglyphus farináé ) és petéjét (4).
