Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

Az élelmiszeratkák szőre, a szalonnabogarak, liszt "bogarak, lárvaszőre, a fertőzött élelmiszerrel foglalkozók bőrén az egyéni érzékenységtől függően ekcémaszerü gyulladást, csalánkiütéshez hasonló, viszketéssel járó bőrérzékenységet okozhat. Az allergiás jelenségek évekig fennállhatnak és munkájuk végzésében akadályozzák a dolgozókat. Szalámit kefélő és kezelő személyeken gyakori ez a jelenség (l, 10). Egyes élelmiszerbogarak, mint pl. a legyek, hangyák, százlábúak az élelmiszerek szennyezésén kivül közvetlen csípésükkel, harapásukkal okoznak kellemetlen égető, viszkető fájdalmat. Jelen ismereteink szerint mintegy 30 atkafaj szennyezi és pusztitja élelmiszereinket. Szőrös testükön a szenny és a mikrobák könnyen megtapadnak (l, 10). Atkákkal együtt a mikrobák széllel, porral, csomagolóanyagokkal, sőt az élelmiszereket látogató rovarokkal nagy távolságokra kerülhetnek el. Élelmianyagaink-élelmiszereink kártevőkkel történő szennyezettségének jelentősége még a példákkal szemléltetett közvetlen anyagi kárb

an is megnyilvánul. Mindebből következik, hogy az élelmiszerekre specializálódott kártevők ellen fokozottan küzdeni kell, tovaterjedésüket a higiéné betartásának fokozott ellenőrzésével kell-megakadályozni. A kártevőmentesitést a kereskedelem és az ipar felelős szakembereinek jelenlétében kell végrehajtani. Bár az élelmiszerhigiénével kapcsolatos rendelkezések elsősorban a termelőt (gyártót.) és a forgalombahozót teszik felelőssé az élelmiszerkártevők elleni védekezés megvalósításáért, ugy véljük azonban, hogy indokolt a KÖJÁL-ok ellenőrző tevékenységének fejlesztése is. Gyakran előfordul, hogy pl. az import élelmiszerek egy része a főváros megkerülésével közvetlenül vidékre érkezik. Ezek forgalombahozatal előtti ellenőrzése a területileg illetékes KÖJÁL feladata (pl. a kaposvári KÖJÁLban az OÉTI-nek kellett egy fügeszállítmány vizsgálatát a helyszínen elvégezni). Különösen fontos a raktározási viszonyok ellen-