Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

Az etkezeai magvak, őrlemény ÜK szennyezését aticák, gabonabogár, lisztbogár, kenyérbogár, zsizsikek és molyfélék okozzák 1eggyakrabban. A tésztafélékben, pékárukban, édességben az emiitett kártevőkön kivül a konyhai svábbogár, csótány is előfordul. Az alapanyagok, liszt, csokoládé, stb. kártevőkkel való szennyezettsége a belőlük készitett végtermékeket (főtt tészta, sütemény, kenyér) is fogyasztásra alkalmatlanná teszi. Gyümölcsökből (import is) és aszalványokból az atkán és moly

on kivül az aszalványbogár és pajzstetvek mutathatók ki leggyakrabban. A kaliforniai pajzstetüvel (

Quadraspidiotus perniciosus

) szennyezett élelmiszerek behozatala tiltott ugyan, mégis előfordult, hogy citromról, narancsról (citrusfélék) származó kaliforniai pajzstetü hazánkban a gyümölcsfaiskolák fertőzését okozta és azok állománya mind elpusztult, pótlása hosszú évekbe került (5). Húskészítményekben (elsősorban téliszalámin) gyakoriak az atkák, molyok, szalonnabogarak, sonkabogarak, penészfaló bogarak. A penészkedvelő atka különösen a szalámigyárak érlelőhelyiségeiben (pl. a budapesti és Csongrád-megyei szalámigyárban) talál kedvező viszonyokat elszaporodásához,

s olykor óriási kárt okoz. A mult évben pl. Lengyelországba exportált több vagon szalámi ment tönkre atkafertőzöttség miatt (7). A Pőv. KÖJÁL, már 1957ben megállapította, hogy a budapesti szalámigyár érlelőjében az atkák (

Glyciphagus domesticus és Carpoglyphus lactis

) elszaporodtak. A több mint 10 évvel később végzett helyszíni szurópróba során megállapítottuk, hogy a szalámi házi- és a cukoratkákkal való szennyezettsége ma sem szűnt meg. A tejtermékek közül különösen a sajtokon gyakoriak az atkák (házi- és cukoratka), melyek a rosszul szellőzött, nedves, meleg sajtpincékben igen elszaporodhatnak. A Pécsváradi Sajtüzem érlelőjében pl. több mázsa sajt ment tönkre atkafertőzöttség és káros penész miatt, melyet az atkák hurcoltak a sajtokra (4).