Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-12-17 / 52. szám

Pápa, 1899. I. évfolyam 52. sz. deczember 17. FTJG-GETLEiq-, T^IRS-A-XD-AJllIMII HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kis»lltcza, 990. SZ., hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Laptulajdonosok képviselője: Szováthy Lajos. A szerkesztésért felelős: Győri Gvula. Előfizetési árak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 f rint. Egyes szám ára 10 kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. Nyilt levél Nmlt, Széli Kálmán, belügyminiszter Urnák! Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Kegyelmes Urunk ! Excellentiád kormányrajutásával lett szálló igéjévé a magyarnak : Tör­vényi, Jog, Igazság. E három szóban nagyrészt társa­dalmi megújhodásunknak örvendetes hajnalát láttuk fölvirradni, amelyre, bármint tagadjuk is, elengedhetetlen szükségünk van. Mert mit érnek a legtökéletesebb törvények, ha a társadalom ereiben ott lüktet a romlott vér. Éppen ezért is, Excellentiádba helyezett legmélyebb bizodalommal bátorkodunk rámutatni városi életünk egy oly tünetére, amely társadalmi romlottságunknak kirívó tünete s a melytől illetékes hatóságunk, ha va­lóban akarta volna, rég megszabadí­tott volna. Ugyanis van városunkban egy lap, névleg „Pápai Közlöny" amely „Az hírlik" rovatában már több mint 9 év óta állítja a trágár gúny pellengérére a város legtiszteletreméltóbbférfiait, nőit, sőt hivatalnokait is; azonkívül ugyan­csak e rovatban kétértelmű kifeje­zésekkel nem átaljameghurczolni leg­durvábban a közerkölcsiséget is. S ami fölöttébb szembetűnő e do­r ogban, Kegyelmes Ur, az az, hogy azon lapnak szerkesztője, mielőtt vá­rosunkban letelepedett volna, két és fél esztendei fegyházra volt Ítélve többszöröslopásért és úgy jutott Pápára, hogy itt volt bebörtönözve s mikor büntetését kiállotta, nálunk is maradt és kenyerét csakhamar újságírással kezdette itt keresni. S ha teljesen tisztességes irányt szolgált volna lapja, kifogást e fog­lalkozása ellen talán nem is tehet­nénk, — noha az újságírás magasz­tos feladatával homlokegyenest ellen­kezőnek tartjuk, és pedig joggal, hogy egy oly annyira rovott múltú egyénnek merészsége legyen az uj­ségirói tollat a kezébe venni s a tár­sadalom erkölcsi érdekei felett bírá­latot mondani. Ez szerintünk cynikus játék magával az erkölcscsel. De mégis, ha nem bántott volna egyeseket minden ok nélkül, ha a közerkölcsiséget nem sértegette volna annyiszor, -- panaszt ellene nem emelne agyonszeliditett városunkból senki. Azonban mindjárt lapja megalapí­tása után neki támadt ok nélkül elő­kelő s nagyrabecsült polgároknak s addig üldözte durva gúnyolódásai a mig lapjára elő nem fizettek ; akkor rendesen abba hagyta. E működésé­vel kapcsolatban járt a két értelmű triviális botrányos szellemeskedések terjesztése is. Kegyelmes Ur! Hogy az ilyen lap városunkban állandó fészket találha­tott, annak csak kis részben a kö­zönség az oka. Mert, bár mindig vol­tak, sőt most is vannak egyesek, sőt akadnak egyes uri elemek is, a kik bizonyos gyönyörrel élvezik e lap „Az hirlik"-jeit, — mégis inkább az ille­A „PÁPAI ÚJSÁG" TÁRCZÁJA, Képek a katonai életből, i. Járörszolgálásban. A katona élete örökös készülődés a harezra, háborúra. Bizony ma már keveset ér az a hadsereg, mely nem a harezban való magatartást tartja szem előtt a béke napjaiban. Ez elv vezérelte a zászlóalj parancs­nokot, ki most is ez eszmének megfelelően foglalkoztatja alárendeltjeit. Épen az udva­ron áll az egész zászlóalj, 26—25 ember­hői álló csoportokra osztva. Mindenik cso­portnak egy-egy fiatalabb tiszt, tiszthelyettes vagy őrmester a parancsnoka. A szakaszparancsnokok körben álla­nak a zászlóalj parancsnok előtt; most kap­ják ki a teendőkre vonatkozó parancsokat, miket mindenki papirosra jegyez fel. A legénység teljes felszerelésben láb­hoz vett fegyverrel várja parancsnokát. A tegnapi parancs szerint ugyanis a zászlóalj által a messzemenő járőrszolgálat volt gyakorlandó. Mindenik szakasznak — most már jár­őrnek — egy-egy feladat volt kitűzve, me­lyet meg kellett oldania. Egy ily messzemenő járőrnek volt a parancsnoka Makranczy hadnagy úr, ki miu­tán kapott feladatát megértette, röviden el­mondotta azt embereinek is, azután tájéko­zódott a térképen és katonáinak megvizs­gálásához fogott. Megnézte minden egyes bakájának ru­házatát, felszerelését; meggyőződött arról, hogy el van-e látva mindenki élelemmel ; kikérdezte az egyes embereket, hogy vájjon nincs-e valami baja valamelyiknek; mert az állomástól 4 órányira, túl a hegyen fekvő faluba kellett menniök, honnan pár órai pihenőt számítva, valamikor 4—5 órakor érkeznek vissza. A kifogástalan állapotban levő járőr felszerelését Makranczy hadnagy úr, egy sajátját képező hóczipővel egészítette ki, melyet a harmadik sorhan álló kürtös fegy­veréhez erősített; kedvencz tárgya volt melyen szabad idejében nagyon sokszor bejárta a vidéket; hátha most is hasznát veheti! ? A nyakán lógó Ízléses kulacsot sziverősitővol megtöltetvén reggeli 7 órakor elindult a kaszárnya udvaráról. A város, melyből a járőr kiindult, egy völgykatlanban fekszik, két oldalról a magas Kárpátok, egy oldalról pedig annak délnyu­gat felé való kiágazása köríti. Dél felől egy völgy nyilt, de erre se lehetett messzire látni, mert a völgybe itt-ott merészen be­nyúló hegy kiágazások azt rendkívül kanyar­góssá tették és a messzelátást korlátozták. A várost körül övező hegyek oldalai őserdőkkel boritvák, melyek a különböző vadaknak, csendes, békés otthonul szolgálnak. A hegyek által amúgy is korlátolt látó­határt a földre nehezedett sürü téli köd még kisebb térre szorította; alig lát az ember 50 lépésnyire. Az erdők fáit ujjnyi vastagon ezer ágú hócsillagocskák alkotta zúzmara borította, mik a gyöngébb gallyacskáknak védőül szol­gáltak a megfagyás ellen. A legmegbízhatóbb s 2 a 1> ó c w. é g- ! ! FRIBDMANN JAKAB — Fd-utcza, a Benczésak áteüenében — első rendű szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készii telnek szövetekből. Fontos kiszolgálás, jutányos ár 1 Elegáns ' T augohxabáK ! !

Next

/
Oldalképek
Tartalom