Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-12-17 / 52. szám

tékes hatóságnak megmagyarázhatatlan elnézésén, sőt gyakori protekczióján mult, hogy közmegbotránkozásunkra, nálunk letelepedhetett. Mindkét állitásunkal okokkal tudjuk támogatni. Ugyanis a letelepedési törvény szerint az illető lapszerkesztőjétől mint idegen és rovott múltú egyéntől meg kellett volna az illetékes hatóságunknak tagadnia a letelepedhetési engedélyt, jobban mondva: a város közönsége jogos érdekében meg kellett volna akadályoznia, hogy ily megbotránkoztató működésű, börtönt ült idegen j végleg városunkban maradhasson. Azonban illetékes hatóságunk szó nélkül tűrte az effajta hirlapirást s mikor a telepedési törvény szabta idő elmúlt, már nem tehetett semmit. Az illető tanyát lelt köztünk törvényesen is. A protekczióra vonatkozólag le gyen szabad Excellentiád előtt a legnyomatékosabb adatként fölemlítenünk azt, hogy a mit más, tisztességes előéletű polgár sohasem tapasztalhatott, ezen rovott múltú s káros működésű lapszerkesztőn 4 éven át. az állami illetéket, a hirdetési bélyegjárulékot nem hajtották be. Vagyis: mindig nyert ezen szerkesztő okot rá, hogy az ezen ügyben kitűzött árverést elhalasszák, illetve foganatosítását felfüggesszék. A mit csak mi tudunk, legalább 12-szer menekült meg ily módon a végrehajtástól az Nem látni semmi élőlényt a mezőn; a varjuk, szarkák, verebek, az égalj e hű madarai, a városban húzódtak meg, ott gub basztanak. Némelyik a háztetején ül, másik az aprójószág istállója körül settenkedik, hogy azok eledeléből egy pár szemet elcsíphessen. A verebek meg épenséggel el se hagyják az eresz alját, csak fejüket dugják ki néha az ideiglenesen, átvonulási szállásként elfoglalt fecskefészekből; ráérnek még kirepülni; ők tudják, hogy mikor kap reggelit a dédelgetett tyúk és lúdsereg. A czinkék rá se néznek a fák tetején elhelyezett madárfogó vájt tökre, pedig éhesek; inkább odakapaskodnak az ablakok rámáihoz és úgy kopognak az ablakon. Könyörületet esdve az emberektől. Az itt-ott látható ökörfarkkóró már nem daczol az idővel, néma fájdalommal hajlik meg száraz volta daczára a ránehezülő hótömeg alatt, pedig most könnyebben tarthatná magasra a fejét, mert üres; aköjlőtte látható madárláb nyomok jelzik, hogy magvaitól megfosztotta az éhes czinkék hada. A kóró tövében a hó oduszerüen ki illető a többi adófizető polgár méltó boszankodásra. Tudtunkkal két izben humánus kegyelemből, de alighanem téves informatióra fölfüggesztette a nmélt. Pénzügyminiszter Ur: többször a foganatosítást elhalasztotta a veszprémi pénzügyi igazgatóság és szintén többször hasonlókép beszüntette ez árverést városi polgármesterünk. S ha tekintetbe vesszük, hogy ezen valamennyi hivatalos felfüggesztési engedélyben nyíltan és szigorúan ki voli téve, hogy ez az utolsó s annak be nem tartása föltétlenül maga után vonja az árverést — és mégis ellenkezője történt: nem csudálkozliatni, ha egyrészt semmi komolyságot nem látott ezen hivatalos intézkedésekben az illető lapszerkesztő, másrészt: igen sokan sötét kulisszákat kerestek az ügyből kifolyólag, amely mögött társadalmi és hivatalos vezetőink rejtett érdekeket akarnak takargatni. Mi nem akarjuk e gyanút magunkévá tenni. De ezen eljárás azon gyászos következményére bátorkodunk rámutatni, hogy illető szerkesztő most még vakmerőbb lett s a város közönsége valósággal megfélemlett úgy, hogy ne kigúnyolja őt a „Pápai Közlöny", inkább előfizetői közé lépett, sőt még a hivatalnokok közül is igen sok kereste ezek után a lap kegyét s szerkesztője barátságát. Merészsége anynyira fokozódott már ezen túlságos hivatalos elnézés folytán, hogy csupa szeszélyből támadt neki egy-egy hivatalnoknak s üldözte ok nélkül, mig csak az ártatlan ember ellen a vizsgálatot meg nem indították s korrektséget nem igazolták. Igaz ugyan, hogy a közönség eg/ részi ben meggyökeredzett az a tudat, hogy a hivatalnok ily támadása valamiféle megrendelésből ered ; de mert ezt bebizonyítani baj>s lenne, elhianünk nem szabad. Kegyelmes Úr! Sokat, nagyon sokat lehetne még felsorolnunk ezen érdemetlenül dédelgetett ember itteni viseletéből. Sötét múltjára támaszkodva, nemkülönben a túlságos hivatalos pártfogásban elbizakodva még arra is bátor volt, hogy az adóhivatalnak azou törvényes követelését, hogy minden hónap elején a hirdetési bélyegilleték kiszabása végett lapszámait küldje be a hivatalba, egyáltalában nem teljesítette. Mig a többi helybeli lapok kötelességöknek eleget tettek, addig ez fitymálva feledkezett meg róla vagy ha figyelmeztették a büntetésre, előkelő magas állású protektoraira hivatkozott, illetőleg velők fenyegetőzött. Lehet, hogy ez csak üres ijesztgetés volt nála, de tapasztalva szembetűnő szerencséjét minden dologban, — a lakosság nagy része hitelt ad e beszédének. rmnaeraKcism van vájva, hihető, hogy valami digergő nyulacskának szolgált szundikáló helyül. Hej, ha a ravasz dohos erre menne, bizony nem mellőzné el a nélkül, hogy rókához illő óvatossággal meg ne közelítené e helyet; megtette többször, hogy az ily hófészekben fekvő nyúlra villámszerűén ráhasalt, megfogta, a kaszárnyába vitte és jó vacsorát csaptak belőle. Némely bokor körűi körben futó láb- ós farknyomok" jelzik, hogy itt a róka uraság vizitelt, de nem találván honn senkit, másfelé húzodott. A lépést nem tartó járőr embereinek lábai alatt csikorgott a hó; másutt, az ország belsejében még — deczember eleje lévén — sokszor szántanak, itt pedig már a zsarnok télapó uralkodik. A bakák sapkájuknak felhajtva levő részét a füleikre húzták ; mert a maró hideg, mint ezernyi villanyszikra, égető fájdalmat okozott, hol a testhez férhetett A lehellet, mihelyt a szájat elhagyta, zúzmarává változott s bajuszként helyezkedett ela bakák orrai alatt ; a mi belőle a szájtói távolabb juthatott, az a köpeny közeli részén helyezkedett el és azt teljesen fehérré változtatta. A nehéz feladat előtt álló járőr nagy küzdelemmel haladhatott előre ; mert a fél lábszárig érő hóban az erdőszélig egy gyalogút vezetett, mit az erdőre gallyért járó szegényebb sorsú városi emberek törtettek az erdőben, az is megszűnt, szétágazott. Egy gyalogúton egyenként egymásután haladtak a járőr emberei, élén a parancsnokkal. Teljesen szótlanúl mentek, csak a hó csikorgás jelezte, hogy itt élőlények vannak: a hadnagy űr talán barátságos meleg szobáról gondolkozott, melyben mint ezre

4 des boldog családi körben tölti majd az ilyen téli hideg napokat; az utána bandukoló termetes baka az akolban szénázó juhok között járt képzeletben; a másik pedig — bár reggel van — a fonóházban képzeli magát, hol alig várja, hogy a padkán ülő kedvesnek orsóját elleshesse ; a harmadik meg azon gondolkozott, hogy hátha elengedi a százados úr a 6 órai vasat, a mit tegnap rászabott, mivel engedély nélkül kimaradt. § A csendet csak a leghátul kullogó bakMeghülés ellen ASBEST-TAI.PBETÉT uri vagy női czipőbe elhelyezéssel párja 50 ltr. Gyermek czipőbe elhelyezéssel együtt ptirja 25 kr. legolcsóbban kaphatók ENGELMAN ÁRMIN ezipész üzletében (Benczés épület.) Nagy választék uri női és gyermek czipőkben. Különös figyelmébe ajánlom a n. é. közönségnek, hogy érzékeny úgymint hibás lábakra orthopad czipőt készítek a legnagyobb sikerrel. Bámulatos nagy raktár. Elegáns finom czipők csakis nálam kaphatók.