Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-03-26 / 13. szám

Pápa, 1899. I. évfolyam 13. S2. IFtÍT&GKETZIlEIISr, T-AlRS-A-ID^ILlN/O: HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uj-UtCZa, 122. SZ., hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Főszerkesztő : Dr. Nyikora József. A szerkesztésért felelős főmunkatárs: Makay István. Laptulajdonosok képviselőj Szováthy Lajos. Előfizetési árak: Egy évre 4 forint, félévre 3 forint, negyedévre 1 forint. Egyes zám ára 10 kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. 16 contra 50, Tehát befejeztetett! Befejeztetett pedig akképen: hogy a tanítóképző intézet a marhavásártéren állittassék föl, a város végén. Alkotmányos nemzet lévén, a városi rendkívüli gyűlés többségének e határozata előtt meg kell hajolnunk. Meg is hajlunk. De midőn meghajlunk, nem meggyőződésünk zászlaját tesszük le, hanem a föltétlenül parancsoló törvényszerűség külső formáit respectáljuk. E törvényszerűség szerint pedig, ha a többség megszavazta, hogy a marhavásártér igen alkalmas a tanítóképző intézet felállítására s ezt és csak is ezt a teret ajánlhatja fel a nméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek : akkor nekünk, a kisebbségnek, fájó szivvel bár, de sorsunkba bele kell nyugodnunk. Bele is nyugoszunk. B nyugvásunk azonban csakis a resignáló lélek keserves lemondása, mely siratja eszméi sikertelen harczát és ellenfelének győzelme fölött az aggódás, a rosz sejtelem bús könnyeit titokban önti. Nem vezezett bennünket soha semmi kérdésben, annál kevésbé e vitális ügyben a személyi érdek. Két szempont, mint vezércsillag ragyogott előttünk : használni kedves városunknak Pápának s azt a culturális intézetet, a melyet Pápa óhajt, czéljának megfelelők^ nálunk, kőzetünk elhelyezni. A városi rendkívüli közgyűlés határozata lesújtó ügyünk szent liarczára. Mert kimondotta azt, bogy a tanítóképző intézet részére jó lesz a város legeslegvégén lévő vásártér is. A város érdeke és az az ideális törekvés, mely tollúnkat vezette ez ügyben, barátságosan megférhet stb. a világ végén is. Am jó ! Mi bele nyugszunk. Bele kell nyugodnunk. Appelláta a legutóbbi határozattól csak egy van: a lelki megnyugvás, a lelki ösmeret fórumáig. Lelkiismeretünk nyugodt. Az élő isten tanuja ügyünk igaz voltának ; csak Ö, a vesék veséjébe látó tiszta fény bizonysága küzdelmünk önzetlenségének. Csak ő, az Igazság forrása tanunk, — hogy midőn elleneztük a tanítóképző intézetnek a város oly messze végére való fölépítését, a — teljesen önzetlen, a jövőbe látó, tapasztalatokkal igazolható fölfogásokkal kötöttünk szent szövetséget. t Es mégis — és mégis leszav; tattunk ! De csak az emberek szavazat/ Az égi szózat, az igaz jövőb^

s. szavazata a mienk marad. Nincs hatalom, bármit a legfelsőbb fórum jóhisz^^ mely visszatartja a kérl^ 0 sújtó karját. Természe- „ * mészeti törvény, ere' egy — a bűnhődés ' előrevárható. De ne jósu

1 vaztattunk. ^ A „PÁPAI BJSÁG" TÁRCZÁJA. Egy- és más a Napról. — Irta és a «Szabad Lyczeum»-ban felolvasta — Kardhordó László. A nap földünkre nézve a meleg és világosság kútfeje, nélküle kihalna földünkön minden szerves élet, fénye és melege semmi más által nem pótolható. Az ókor népei is mély sejtelemtől voltak áthatva, midőn a napot minden létező kútforrása gyanánt tekintették s a teremtőerő világító képmása gyanánt tisztelték; a jelen népei szintén igen helyes értelmet tanúsítanak, ha a világosságot és életet mint egyértelműt állítják egymás mellé, ha azt nevezik életnek a mi a világossággal jár, ha az élet napjairól s a halál éjjeléről beszélnek, midőn az ifjú halottakat világos ruhába öltöztetve fektetik a sirba, hogy a halál sötét komolyságát az élet színének jelképével eltakarják és midőn az élve maradt gyászát fekete ruhával fejezi ki, tanúbizonyságot teendő afelől, hogy életében a halottra mindig fog emlékezni. A Nap már azért is kútforrása minden életnek a földön, mivel az élet előfeltételei körül oly roppant terjedelmű munkát végez, hogy bármely mérték, melyet ennek megmérésére alkalmazunk, ahhoz képes eltünőleg kicsinynek fog feltűnni. Sugarainak hatása okozza, hogy az egyenlítő körül az egész légtenger átmelegedvén, a magasba emelkedik s ez által a földgolyó mindkét oldalán a légtömegeknek helyet és alkalmat A lyet némelye nagymérték"

9^ tartanak ^ ' hogy a j, ^ lőtte k A> Ctö gás •a

fH\ ad arra, hogy az egyenlítő felé nyomuljav ^ nak. A meleg ezen munkája pedig az él§, igazi élőmunkája, mert éppen a legárarr ^ tok változásai azok, melyek a vizek dorlását a földön lehetségessé teszikj-^ " A levegő a meleg által mozgásb ^ a tengerek a tavak minden vízgőzé. ^ ellenére is magával ragadja s A ? ^ * * ifa* « köd, felhő, eső, ho és jégeső^ v föld mindazon helyein ismét Ír a levegő vándorlása nélkül ^ razság és teljes élettelensé kitéve. A napnak anyaga, tetlen világos légalak\ 4 % fa. Qy f 4 <0p

t a Elegáns ! ! angol szabás ! ! FRIEDMANN ö^ — Fö-utcza, a Benczések S Z I li Y I O X Á C Z szabóüzlctéii^ a raktáron levő kelmék a legjutányosabb „