Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-08-21 / 34. szám

4 oldal ára: 60 fillér. "V. évfolyam, 34. szám. 1€MO. évi augusztus £51. Beszámoló a VÍT budapesti megnyitójáról Nemesszalóki cséplőbrigád Jutalomkiosztás a Perutz-gyárban A felszabadulást követő ötödik év. ben elérkeztünk odáig, hogy népi de. moháriánk egész terjedelmét jel­öle iu alaptörvényben rögzíthetjük i,meg a gazdálkodás, a társadalmi él^, az állami tevékenység összhangba hóü zott szerkezetét és eddigi eredmé­nyeinket. Országgyűlésünk legköze­lebbi teendője az alkotmány megte­remtése tesz és ezen alkotmány alap. ján halad megkezdett útjának most már szabályozott medrében az új állam: a magyar népköztársaság. Új alkotmányról beszélünk, pedig helyesen azt kellene mondanunk, hogy most születik meg a magyar állam első alkotmánya. Mert »az ezeréves magyar államiság« még nem termeit ki eddig olyan alaptörvényt, melyet az »alkotmány« megjelölés tényleg megillethetne. Volt »arany bulla«, mely a nemesek előjogait kívánta biztosítani a királyi hatalom korlát­lanságával szemben. Törvény lett a pragmatica sianCtio-ból, mely a Habs­burg ház trónöröklési rendjét, tehát az uralkodó személyét meghatározta. 1848. különböző törvényei egyes sza­badságjogokat igyekeztek védeL miilbe venni. Az 1867-es törvények az osztrák-magyar monarchia két ál­lamközületének egymáshoz való vi­szonyát rendezték. A Horthy idők a király nélküli királyság abszurd államának a fasiszta jogfosztottság jogi formába öntésének törvényeit termelték ki. Közjogi törvény volt te. hát bőségésen, — de mlkotmány« nem volt egyik sem. Csak kikapoftí kérdéseket szabályoztak. Az egy^ mással vetélkedő uralkodó osztályok és hatalmi tényezők egyes területe­ken megkötött békéjének voltak ki­fejezői. De hiányzott valamennyiből az államélet egész egyetemét meg. értő és átfogó elgondolás. Nem volt egyik sem az a jogi fundamen­tum, melyre az állam szerkezete és tevékenysége felépülhetett volna. De nem is lehetett az. A középkor századaiban az abszo­lút központi hatalomra törekvő ki­rályság, a főnemesek és nemesek osztályai soha nem szünetelő harc­ban álltak egymással. Csak akkor voltak egyek, ha a sanyargatott, ki. zsákmányolt jobbágyok ellen kellett fellépniök. Egyébként megállás nél­kül dult a harc, anélkül, hogy vala­melyik osztály tartós, döntő győzel­met érhetett volna el, amit nem ért el a polgárság sem akkor, amidőn 1848-ban a nemesi előjogokat for­mailag megszüntették. Ennek a pol­gári forradalomnak törekvései csak népi demokráciánk által valósuljak meg — száz évvel később. A szovjet hadsereg győzelmes ereje megsemmisítette az urak ál­lamát. A magyar dolgozók öntudata és szervezettsége megtörte a dúló harcok hullámait és döntő győzelem­hez vezette az eddig elnyomott osz­tályokat. Az urak állama nem tudott és nem tudhat többé feltápászkodni. A dolgozók lettek a hatalom vitatha­tatlan birtokosai. A döntő győzelem bekövetkezett. Megszületik tehát a ffJápii ú-áfú-3 dőt(i&zó-i IwtaJLmjOJ LMuejjtdíml iimuiftelíÁk a ^OiLájqll^Aqi ITjalálko-zoí h a íufo DC&wíLz&m&Lt Pápa város ifjúsága méltó kere­tek között fejezte ki együttérzését a Világifjúsági Találkozó résztvevői­vel. Zászlódíszbe öltözött a város, kidiszítették az ablakokat, s az utcá­kon mindenütt jelszavak hirdetik a Találkozó jelentőségét és üdvözlik a Budapestre jött békeszerető népek haladó gondolkodású fiataljait. cd Ilj-oálló /or/adája Pénteken este az esős idő ellenére is nagyszámú közönség gyűlt össze a vasútállomás előtti Béke téren, (ahova a Skóciából elindult béke sta. féta érkezését várták. A tér ünnepi díszt öltött. A diadalkapun Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képe, s ott láthattuk a VIT-re érkezett nem­zetek kis zászlóit. A vidéki küldött­ség tagjainak megállapítása szerint a staféta útvonalán sehol nem volt ilyen szép díszítés. Fél 11-kor az Internacionálé hangjai mellett érkez­tek be a futók a béke zászlóval. A város nevében dr. Katona István fő­jegyző, Soós József pedig a MDP Pártbizottság nevében mondott üd­vözlő beszédet, majd a jelenlévők a zászlóval együtt bevonultak a Szak­szervezeti székházbia, s onnan másnap reggel indult tovább a váltó Vesz­prémen át Budapest felé. Szombaton este az ifjúság testüle­tileg nézte meg az Ifjú Gárda című szovjet filmet, amelyből a pápai fia­talok is példát vehettek, mi is az igazi hazaszeretet, s milyen derék ifjak a Komszomol tagjai. (Vasárnapi ünnepségek Vasárnap délután az összes ifjú­sági szervezetek kivonultak a szovjet hősi emlékműhöz, s megkoszorúzták a Vörös Hadsereg azon hősi kato­náinak sírját, akik hazánk felszabadí­tásáért vívott harcban áldozták éle­tüket. Az ifjúság koszorúját Stféhti Márton SzlT titkár helyezte el, majd döntő győzelem, bekövetkezését kife­jező okirat: az alkotmány. Az alkotmány, mely a szuverén magyar nép hatalmi szervezetének, az államnak mibenlétét megszabja, azt a győzelmet rögzíti le törvény "alakjában, melyet a magyar nép imJ már megvalósított. Amint Sztálin elvtárs tanít, bennünket: mlz alkot­mány regisztrálása, törvény forrnáh jábati való lerögzítése annak, amit a valóságban már elértünk és kivív­tunk«. »Míg a pro gramm arról be­szél, ami még nincs meg, amit még el kell érni és ki kell harcolni, addig az alkotmánynak ellenkezőleg arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most, a jelenben elértünk és kiharcoltunk«. Az alkotmánynak tehát, melyet a magyar népnek úgyszólván egyhangú elhatározásából létrejött országgyű­lés megteremtett, azt a jejlődési jo. kot kell kifejezni, melyet a szocia­lizmus jelé hat adó népi demokráciánk már elért. Elértük pedig azt, hogy minden hatalom a dolgozó népé. El­a MNDSz tett koszorút a sírra. 4 órakor a Fő-tiéren az ifjúság és a város dolgozói a budapesti megnyi­tóval egyidőben ünnepélyre jöttek össze. Dr. Katona István városi fő­jegyző megnyitója után Tóth István MDP titkár mondott ünnepi beszé­det. — Tíz és százmilliók tekintenek [ezen a napon Budapestre, a Világ­ijjásdgi Találkozó színhelyére. A ta. lálkozáson az ijjáság ügye össze* fonódott a nyugateurópai sztrájkoló százezrek, nálunk pedig a szocialista munkaversenyben álló milliók ügyé­vel. Ez a találkozó a mi büszkesé­günk! Büszke öröm számunkra, hogy 5 év alatt idáig jutottunk, büszke öröm, hogy szabadságunkban ennyire megerősödve jogadhatjuk népünk felszabadítójának legendás fiait, a dicső Komszomolistákat. A Komszo­mol népszerűségét -az magyarázza, hogy maga is ott volt felszabadí­tóink között, ott harcolt a diadalmas Szovjet Hadsereg első soraiban, és hőseinek egész sora esett el miér­tünk, a mi fiataljaink jövőjéért is. És most eljöttek közénk, s hogy becsülnek bennünket, bizonyítja azt, í hogy a szovjet küldöttség tagfai j Budapestre érkezésükkor magyarul énekelték a magyar Himnuszt. Le­gyen ez a mai nap a pápcd ijjáság számára is ünnep és ezen az ünnepen fogadjuk meg békezászlónknál, hogy követjük a dicső és hös Komszomo* listákét, hogy ugyanolyan áldozat­készséggel dolgozunk hazánkért és ugyanügy harcolunk a békéért, mint szovjet példaképünk — mondta Tóth elvtárs. És a beszéd befejező részénél fel­hangzott a VIT-induló, s méltóság­teljesen felkúszott az árbocra a Béke zászló ezzel a felírással: Megvédjük ia békét! A közönség közül fehér ga­lambok repültek a magasba, a béke jelképei, s a tömeg hatalmas lelke­sedéssel tüntetett a Szovjetunió mel­llett, éltette a Magyar Dolgozók Párt­ját és vezérét Rákosi Mátyást. Este az Iparostanuló Otthonban kultúrműsorral zárta a napot az if­júság. S a békezászló a Fő-téren ott leng most is az árbocon, s ezekben, a napokban figyelmeztet bennünket, hogy minden idegszálunkat a béke megvédésére kell Összpontosítanunk, s amilyen lelkesedéssel vasárnap tűn­íteHtünk a béke mellett, ugyanúgy kell tovább folytatnunk a harcot. Szombaton, folyó hó 20-án Pápa város dolgozói naggyűlésre jönnek össze, hogy az új kenyér ünnepén ünnepeljék azokat a dolgozó paraszto­kat, akik a terménybeadás túlteljesítésével élen járnak dolgozó népünk jövő évi kenyerének biztosításával. A nagygyűlés délelőtt 11 órakor lesz a Fő-téren, amelyen résztvesznek a város összes dolgozói, hogy üdvözöljék dolgozó parasztságunkat, akik a terménybeadási verseny győzelmével újból bebizonyították, hogy hűséges szövetségesei a szocialista munkaversenyben dolgozó munkásosztálynak. A nagygyűlés előtt a városháza nagytermében délelőtt 9 órakor a jövő gazdasági évre vonatkozó vetésterv megtárgyalá­sára gazdagyűlés lesz. Ezen a gazdagyűlésen városunk minden dolgozó | parasztjának részt kell vennie. értük, hogy államunk a munkások és dolgozó parasztok állama. Más szó­val elértük, hogy államunk népköz­társasággá lett. Nem az alkotmány teszi azzá, ha­nem az alkotmány kifejezi, hogy ezt az utat már megtettük, hogy ezt az eredményt törvényben lerögzíthetjük. Először történik tehát a magyar történelemben, hogy átfogó törvény­ben fejezi ki a győzelmes osztály az államélet rendszerét. A munka és a termelés módját. A tulajdon rend­jét. A társadalom felépítését... A szuverén nép hatalmának elhatározó és végrehajtó szeneit. Elértük és kivívtuk, hogy álla-, műnk jüggetlen lett. Az alkotmány lerögzíti ezt a függetlenséget és meg­jelöli az eszközöket, az erőt, melyek ezt a függetlenséget biztosítják. Elértük és kivívtuk, hogy álla­munk polgárai szabadok és egyen­lítek lettek. Az alkotmány lerögzíti tehát a polgárok jogait és egyenlő­ségét, de meg is jelöli az intézkedé­seket és berendezkedéseket, melyek 'az egyenlőséget biztosítják és melyek megadják a módját, hogy jogaika\t Valóban érvényesíthessék. A Magyar Népköztársaság alkot­mánya kilométerkő az áton, melyen a Vörös Hadsereg diadalmas ereje által elnyomóitól megszabadított né­\pünk a szocializmus jelé halad. Nem (vagyunk még a végcélnál, még távol vagyunk attól. De iez a kilométerkő növeli, duzzasztja biztonságérzetün­ket. Lerögzíti, hogy idáig íme elju­tottunk. Megerősíti bizalmunkat, hogy nem tévedtünk el, helyes irány­ban haladunk. Felszabadulásunk második évében még ott tartottunk csak, hogy heves harcok közben és árán annyit szögez, hettünk le, hogy államunk köztársa­ság. Az ötödik évben a Magyar Dol­gozók Pártjának mindenki által el. ismert vezetése mellett leszúrhatjuk az út peremére a Népköztársaság jel­zökövét. És tudjuk, el kellett jut­nunk idáig, hogy aztán — tovább haladhassunk, a szocializmushoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom