Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-07-17 / 29. szám

Perc: alatt elfogytak a könyvek ' Hatalmas sikerrel zárult a pápai könyvnap Egy óra van. A Perutz-gyártól hazafelé tartanak a munkások. Az ud­varon levő könyvsátor előtt páran sürgölődnek. — Csak ennyi könyv maradt ab­ból a sokból? — Már harmadszor fogyott ki a készlet, — válaszol Vági Miklós kérdésére a könyveladó szaktársnő. —• Már harmadszor? Csodálkozik Vági. Hat-hét könyv nyugszik az asz­talon. Felveszi az egyiket és for­gatni kezdi. Itt is ott is beleolvas. Majd becsukja és ismét átfut a fedő­lap betűin: »Kölcsey Ferenc váloga­tott müvei« — Révai József beve­hető tanulmányával. — Ezt megveszem. Már fizeti is. Az olcsó könyvet hóna alá vágja s indulni készül, amikor megszólítjuk. — Igazán ez az első könyvnap, amely a tudományt és az irodalmat közel hozta hozzánk. Én' több köny­vet szereétem volna vásárolni, de szaktársaim egyszerre elkapkodták. Amint halljuk, Rákosi elvtárs: »Építjük a nép országát« című köny­vet akarta megvenni. —• De ha most nem is sikerült, megveszem más alkalommal — je­lenti ki határozottan. Én a Révai könyvet vettem Már tizenöten-huszan állnak ia sátor előtt — a pár könyvet fürké­szik, amely még megmaradt. Izga­tottan beszélgetnek. Egyik szájból kérdéseket, másik­ból feleleteket hall a riporter, i • — Te azt vetted meg? — fin a • Révai: Tudunk élni a szabadsággal Báróchegy első akar lenni a versenyben Bő termést igérő buza és rozs táblák között vezet az út a báróchegyi táb­láscsoport gazdasága felé. Itt is, ott is vidám aratócsoportokat lehet látni. Folyik az aratás báróchegyen. A gazdaságban csak Fodor Ferenc elvtársat, a szövetkezet helyettes elnökét találom. — A többiek mind aratnak — Világosít fel Fodor elv­társ — én pedig az itthoni munká­kat végzem el. A munkatervünkben 12 napot szántunk az aratásra, de 9 nap alatt akarjuk befejezni. Dol­gozunk is mindannyian a siker ér­dekében. Versenyben állunk a pápai és a vidéki parasztsággal és azon vagyunk, hogy meg is nyerjük ezt. A cséplésre már előkészültek. A gép már itt is van. Amíg a cséplés meg nem kezdődik a traktor tarlót szánt és tárcsázik — Most akarok a gépállomástól egy pótkocsii is kérni, mivel a ter­ményleadásnál is elsők akarunk lenni és egy lófogatunkkal hosszabb ideig tartana a szállítás. Ugy terveztük, hogy a vetőmag kivételével az utolsó szemig leadunk minden gabonát, még a kenyérgabonát is. Mi neme­sitett vetőmagnakvalót termelünk mindenből és majd szokványminőségü kenyérnekvalót kapunk vissza. A mult héten ünnepélyes keretek között kapták meg a Báróchegyiek az engedélyt a III. tipusu szövetke­zeti formára való áttérésre. Igy még eredményesebb munkát tudnak majd í a jövőben kifejteni. Kocsi gördül be a gazdaság kapu­ján, a virágszegélyes uton. A szö­vetkezet jövendő tanítónője jön se­gíteni az aratásnál. Röviden búcsúzom, minden perc fönfartás jelentős munkaveszteséget jelent számukra. Szépen haladnak a •báróezhegyi termelőszövetkezet tagjai a munkákkal. Ha így dolgoznak egész biztos, hogy ők nyerik meg azt a munkaversenyt, amely a jövő évi kenyér érdekében folyik, (t) című könyvét... Az asszonyok ép úgy érdeklődnek a könyvek után, mint a férfiak. Leg­nagyobb része már csütörtökön és pénteken »bevásárolt«. Ugyan Kauf­mann Ferencné most vette (meg Farkas Mihály kétkötetes könyvét. —• Nekünk is ott kell állnunk — mondja, miután rápillant a címre: A y>Béke Arcvonalán«. Gyimóti Ka­ró lin .már tegnap megvette a köny­veket. — Két darabot vásároljam — halljuk mosolygós hangját. — A könyvnappal kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy a tegnapi tolongás bebizonyításba, hogy a mun­kások igenis tanulni, miívél&djü akarnak. Én Lenin munkáit vettem meg a katona fiamnak — szól közbe Pisni Rudolfné — hadd tanuljon. Eddig úgy se kapott tőlem semmit. Arcukat valami jóleső derű le­gyinti. Sokat beszélnek a könyvnap­ról. Tervezgetnek: —• Milyen szép lesz a szoba, ha nekünk is lesz egy kis könyvtárunk — jegyzi meg Pisni néni. Egy pillanatra elmerengenek... Talán azt gondolják, ha ismét lesz ilyen könyvnap, vájjon hány könyvet fognak venni. Biztos, hogy még töb­bet, mint most. Erős a földmunkástagozat - tehetetlenek a kulákok Látogatás Bakonyjákón Még alig törtek át a kelő nap sugarai a Bakony dombjai között, amikor megérkeztem Bakony jákó községbe. A kakasok kukoríkolása egybeol­vad a kaszájukat kalapáló gazdák szerszámai által keltett zajjal, ami­kor elindulok a még néptelen utcán, hogy fölkeressem ia helyi DÉFOSz szervezet valamelyik vezető -tagját. Tőle " érdeklődöm a bakony­í yákói DÉFOSz szervezet jó munkája I felől. Az 5 éves tervben bővül a pápai kórház Mindenfelé rend, tisztaság. Éppen a vacsorát tálalják a Közkórházban, amikor belépünk, s érdeklődni líívá­nunk arról, amiről' már oly sokat hallottunk: »Az 5 éves terv kereté­ben kibővített modern kórház lesz Pápán«. Amíg Papp elvtársat, az ü. b. titkárát megtaláljuk, elbeszélge­tünk a betegekkel. —• Jó az ellátás, — mondja egy felkötött karú fiatalember, — s az orvosok tudásának és lelkiismeretes munkájának köszönhetem, hogy pár nap mulVa már gyógyultan hagyha­tom el a kórházat. De már itt is van Papp elvtárs. Hadd halljuk az ő szavait: —• Nem lenne itt semmi hiba, csak a helyünk lenne nagyobb. •Annyira mfgnött. ugyanis a kórház betegjel­[vevő területe, hogy sokszor ne'm 1elég a jelenlegi 198 beteg-ágy. Ezen kell sürgősen segíteni, mert 50 köz­ség betegeinek igazán modern, jól jelszerelt kórházra van szüksége. Mi nem késlekedtünk, s az 5 éves terv Azonnali hatállyal elbocsátották 2 városházáról a nagygyimóti botrány okozóit „Azt, amit a kor szükség­letei szerint végre kell hajtani, emberek hajtjak végre és nem mindegy az, hogy tiszta és önzetlen, vagy önző és korrupt emberek hajtják-e végre. A demokráciának van becsülete is, vagy legalább kell hogy legyen. Mi kommunisták, azt valljuk, amit Cato vallott és a római republikánusok val­. lottak, amit Kölcsey, Berzsenyi, meg Petőfi vallott: a demok­rácia talpköve a tiszta er­kölcsi(Révai József.) A „Pápai Néplap" két héttel ezelőtti számában a „Hallotta szom­széd" rovatban beszámoltunk Uzonyi Margit, Gergály Irma, dr. Szent­mihályi Tibor, Barta Miklós és Süle Zsigmond látogatásáról Nagygyimó­ton. A cikkben közöltek értketően felháborították az egész város lakos­ságát. Lapunk szerkesztőségét többen felkeresték, követelve a vizsgálat azonnali megindítását és az illetők eltávolítását a városi közigazgatásból. Az alispáni hivatal a cikk nyomán azonnali vizsgálatot rendelt el. A lefolytatott vizsgálat a cikkben közölt adatok helyességét igazolta. Megállapították azt, hogy a résztvevő tisztviselők magatartásukkal meg­lazították a bizalmat a nép és köz­igazgatása között és ezért a részt­vevőket azonnali hatállyal felfüg­gesztették és elbocsátották állásukból. Azóta a nép hivatalában ezek helyett az „urak" és „hölgyek" helyett valóban a dolgozó nép meg­bízottjai foglaltak helyet. Kezükbe vették hivatalaikat és megindították azt a munkát, amelyet népi demok­ráciánk közigazgatásának végeznie kell: dolgozó népünk, az országépítő milliók mindenkori hü szolgálását. ihallatára azonnal a Párthoz és a vá­ros vezetőségéhez fordultunk, hogy ők is segítségünkre legyenek az ügy sikeres intézésénél. A tervünk elké­szült, s bízunk abban, hogy a legrö­videbb időn belül megvalósul. A kórház kis kultúrtermében Ba­csányi Oszkár gondnok adja meg a részletes felvilágosítást. A legideálisabb megoldás, amit ter­vünkben is első helyre tettünk, a kór­ház mellett a Jokai-utcáról nyíló új utca frontjára építendő épület lenne. A sebészetet, orr-, fül- és gégeosz­tályt, valamint a gyermekosztályt he­lyeznénk el ebben a 68 méteres elö­•kertes, új épületben. Igy aztán kü­lön minden osztály elkülönítve mű­ködhetne. Megszűrnie ezek következ­tében a túlzsúfoltság, hiszen a bőví­téssel 100 új ágy kerülne beállí­tásra. A bővítéssel együtt járna ter* mé szelesen a gazdasági épület újjá­építése is, mert a jelenlegi konyha­1üzem és a mosoda a fejlődés során már nem tudná hivatását Maradék­talanul betölteni — mondja Bacsányi Oszkár. Felszerelésben és jó orvosokban nincsen hiány, ezt tudjuk rpindany­nyian, de beszéljen erről dr. Csorna József sebész alorvos, aki talán leg­jobban kiveszi részét a munkából, (hiszen a kórháziban lakik:, s ő az, aki éjjel-nappal kéznél van minden eset­ben. — Modern sebészeti műfőyik, legmodernebb röntgenkészülék, — kvarclámpa, ultra rövidhullámú ké­szülék, szívvizsgáló, anyagcsere vizs­'gáló és egyéb műszerek állnak ná­lunk rendelkezésre a betegek gyó­gyítására. Mi mindent elkövetünk, hogy jó munkát végezhessünk, csak a régen várt kórházbővítés legyen meg mielőbb, s akkor nem lesz semmi hiba. a pápai kórházban. Re­méljük, már az 5 éves terv elején sor kerül erre — mondja Csorna dr.. Elbúcsúzunk a kórház vezetőitől, ab­íban a reményben, hogy az elkészített tervek valóra válnak majd, s rövide­sen arról írhatunk, hogy mikor indul meg a kórház bővítése az 5 éves terv keretében. , Jakocs Irént sikerült először meg­találnom. Fiatal leány még, de annál lelkesebb és komolyabb tagja a DÉFOSznak. Megkérem, vezessen el a vezetőség többi tagjaihoz is. Szí­vesen megteszi. Ütközben beszél a a DÉFOSz helyi munkájáról: — Mi nők viseljük a DÉFOSz munká­jának a jelentős részét. Az ügyvezető elnökünk is nő. Huszár Mihály né. Nász Eszter pénztári ellenőr, Fe­jes Éva jegyző. Huszár Mihály né a földmívestagozat vezetőségi tagja is* időközben megérkezünk Szabó Fe­renc, a DÉFOSz irodavezetőjének lakására, ő egyben a Földmunkás­tagozat elnöke is. Mindig jókedvű, mindig mosolygó embernek látszik. •Pedig nem mindenkivel szemben az. A kulákok ellenkező tulajdonságú embernek ismerik. 131 tagja van a munkástagozatnak, ennek a taglét­számnak jelentős 0/0-a nő, — beszéli Szabó elvtárs. Farkas gyepű is hoz­zánk tartozik, így a munkám bizony^ elég sok, de jókedvvel végzem. —• Munkanélküli nincs is a két község­ben, sőt — folytatja Szabó elvtárs — a közelben lévő Állami Erdészet 21 hold árpájára már nem is tudtam aratómunkásokat kiközvetíteni. Az­előtt csaknem verekedtek a mun­káért az emberek. Ma mindenkinek biztosítva van itt a kenyere, aki be­csületesen dolgozik. — Hát a kulákok hogy véleked­nek az ilyen dolgok láttára? — kér­dezem. \ — Olyanok azok, mint a kezes bá­rányok — kapom a választ, — bár történnek olyan kivételek, amit meg kell akadályoznunk dolgozóink ér­dekében. Itt Van pl. a helyi ref. tisz­teletes. A kollektív szerződést akarta kijátszani azzal, hogy háztartási al­kalmazottnak fogadott fel egy leányt és mezőgazdasági alkalmaZottkétit foglalkoztatta. Természetesen közbe­léptünk, mire pótolni kellett neki a leánynak járó munkabért. Az ilyen esetekből azután okulnak a kulákok. A jegyző is az ő szekerük farát tótja. Majd az ő munkáját is jobban ellen­őrizzük. Távozóban még. utánunk 1 szól — ahol erős a földmunkástago­zat, — hallgass a kulákoknak. Ifj. Veilandics Mihályt, a DÉFOSz tit­kárát nagy munkában találjuk, ő a helyi Földmívesszövetkezet lüzletve­zetője. Tömve van az üzlet- dolgos, munkábakészülő parasztasszonyok­kal. Nem is tudunk bővebben be­szélni Veilandics elvtárssal. Fontos most a gyors kiszolgálás, az aratásit hátráltatja minden fölöslegesen el­töltött perc. Indulunk az autóbusz­megálló felé. Aratók igyekeznek a határba. Mindegyik szól egypár ked­ves szót Jakocs elvtársnőhöz. Sze­reti minden dolgozó, mert tudják, (hogy ő is közülök való... hogy az érdekükért harcol...

Next

/
Oldalképek
Tartalom