Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-03-16 / 11. szám

Grófi téglagyár, vagy munkásszövetkezet? — Ha a gróf nem ad pénzt, az üzemi bizottság megindítja a munkát A felszabadulás után — mint minden üzemünk — az Ester­házy-téglagyár is teljesen a fa­siszta hordák és a hadiesemé­• nyek utóhatásait mutatta. A gyár öntudatos dolgozói, kommunista munkásai azonban nem várták öi betett kézzel sem a külföldre menekült gróf hazatérését, sem a további pusz­tulást, hanem kommunista szo­- kás szerint megmarkolták té­ny esre kopott szerszámaikat és* nem várva semmiféle utasításra, munkához kezdtek. Bombatöl­cséreket temettek be, kemenoó­ket, gépeket hqztak rendbe s az Üzemi Bizottság vezetésével meg­kezdték termelésüket az újjáépí­tésre. 54 munkás dolgozott azért, mert a kötelességérzet hajtotta őket ós olyan ütemben fejlesz­tették a gyárat, hogy ina már havi 300.000 drb. téglát és 80.000 drb tetőcserepet tud előállítani. De megjött a tőkés ós kiküldte megbízottait a gyár átvételére, vezetésére. A vezetést most már „szakemberek" végezték. Eredmény: Miskey Jugovics ^.ndor jogtanácsos úr lnárcius 9-ón Pápán járt ós a munkásság • tudomására adta, hogy a gróf úrnak pénze nincs, így a gyár üzemét újból megindítani nem tudja. Most tehát itt áll egy teljesen békekapacitásra helyreállított cserép- ós téglagyár, de „tőke­hiány" miatt szünetel, akkor, amikor Budapest és a többi agyonbombázott város tetó'cse­rópszükséglete nem fedezhető cseréphiány miatt! A gyár munkásai már vizsgáz­tak demokráciából és újjáépítés­ből, biztosan le tudnak vizsgázni a szövetkezeti vezetésből is. Tu­domásunk szerint a gyár kapa­citását emelni lehetne hayi 360 • ezer drb. téglára és 120 ezer cserépre, ha energikus vezetés mellett cca. 40.000 forint tőkét kaphatna a megszervezendő munkásszövetkezet! A jogtanácsos úr szerint pénzt szerezni nem lehet, pedig a rá­dió is bemondta, hogy. 2*5 mil­lió forint kerül a téglagyárak újjáépítésére... Nyersbőrt Szőrmét Tollat legmagasabb áron veszek LÖWY és BACHRACH VÁSÁR UTCA 3. (Lebombázott ház) A gyár raktára is tekintélyes tökét képvisel ós a szükségelt kölcsönt teljes egészében fedezi. Tudomásunk szerint a közel­jövőben városunkban nagyobb­szabású építkezés indul meg egyik vállalatunk részéről, amely esetben nem lesz • közömbös, hogy helybeli gyáraink megfe­lelő raktárral és üzemképesség­gel rendelkeznek-e vagy sem ! A'fuvarkülönbsóg előnyét meg sem kell említenünk. Támogassuk tehát minden erőnkkel a téglagyár üzemi bi­zottságát a munkásszövetkezeti­gyár megszervezésében. Munkásszövetkezetet a grófi téglagyár helyett! 'Szövetkezeti termelést a tőkés termelés he­lyett és munkásjólótet a dőzsölő egyén helyett! * Ezt akarja a téglagyári dol­gozók szövetkezete, ezt kívánjuk mi ós ezt követeli meg a város érdeke. Kiöntött a Rába és a Marcal A hirtelen olvadás következ­tében a hatalmas jégpáncéllal borított Rába és Marcal folyó-* kon megindult a jégzajlás. A víz a jég fölött hömpölygött és el­árasztotta az ártéri területet ós egyes partmenti községek utcáit is. A kétségbeesett lakosság gá­tak emelésével igyekszik meg­állítani a két folyó medréből kiömlő vizet. Marcaltő állomás­épülete méteres magas vízben áll, úgyszintén a mellette levő őrház is vízben van. Ujmalom­sok község utcáin a lakosság kétségbeesetten építi a gátakat. Várkesző község bár magaslati fekvésénél fogva nincs veszélyes helyzetben, d& a község alsó részein már beszivárgott a Rába hömpölygő vízáradata. A lakos­ság mindent elkövet, hogy ingó­ságait megmentse a veszedelem­től. Nemcsak Marcaltő, Malomsok hanem a többi partmenti falva­kat is nagy veszély fenyegeti, mert a Rába még több helyen kiöntéssel fenyeget. Ovóintézke­déseket a veszélyeztetett helye­ken megtették. — tics. A „3 éves terv" a Magyar Kommunista Párt jávaslata első kiadása elfogyott. A második kiadás most van sajtó alatt. Néhány napon belül megjelenik. A korlátolt példányszámra való tekintettel kérjük, jegyeztesse elő a könyvet már most, bár­melyik ottani könyvkereskedő­nél. Szikra Könyvkiadó, Bpest, VI. Rózsa Ferenc u. 111. Felépül-e az ötven Pápa város Nemzeti Bizott­sága két ülésén tárgyalta azt a kérést, amelyet a Perutz-gyár tulajdonosa ós vezetősége ter­jesztett az Országos Földbirtok­rendező Tanács elé. A kérvény­ben £ca tíz hold terület rendel­kezésre bocsájtását kérték, lehe­tőleg • a várkert területéből ós. egyetlen tagban, mert az elgon­dolás szerint különböző egy-, két- ós háromszobás iker- ós családi-ház tipussal egy egész városrészt óhajtana felépíteni, utakkal ós közművekkel ellátni. Az építkezés öt évi munka­terv alapján készülne el. Nagy érdeklődéssel és szere­tettel tárgyalta a Nemzeti Bi­zottság ezt a nagyhorderejű kérdést. Sok alternatíva merült fel. Munkásszövetkezet, kölcsön stb , mig végül a Nemzeti Bizottság a kórós teljes támogatása mel­lett döntött, bár megnehezítette ezt az a tény, hogy a telkek már kiosztásra kerültek és nem állt elegendő teflek rendelkezésre." A tárgyalásra meghívták Pe­rutzék képviselőit is ós a végén a csereingatlanos megoldás mel­lött döntöttek. A gyári meg­bízottak ily irányban tájékoz­tatják megbízójukat, míg a Nemzeti Bizottság tagjai a végső választ w lehetőleg rövid időn belül kérték, tekintettel" a kö­zelgő tavaszra és az építőmun kások munkanélküliségére. A Nemzeti Bizottság megértő gesztusához most már a gyár­tulajdonosok ugyanilyen meg­értő gesztusát várjuk, mert többszáz pápai épitömunká's dol­gos keze várja már, hogy mi­előbb megfoghassa a vakoló­kanál nyelét! Mi pedig már látni szeretnénk, városunk igazi ópítőmunkájának első kapavágását. Husz százalékkal leszállították az oltóanyagok árát Az állatorvoslásban használa­tos oltóanyagok termelési ténye­zőit fokozatosan oly mértékben sikerült a líormányzatnak biz-, tosítania, hogy oltóanyagterna^lő intézeteink az utóbbi időkben már rátérhettek a több és ol­csóbb termelésre. Ennek folytán az állati oltóanyag termelés mi. niszteri biztosa az önköltségi árakat felülvizsgáltatta és az állati oltóanyagoknak' eddig az 1938. évi pengöárak háromszo­rosában megállapított forintárát f. évi február hó 20. napjától kezdődő hatállyal s általában 20 százalékkal csökkentve, a békeparitás színvonala alá vitte. Az elsőrendű fontosságú sertés­pestis elleni szérumnak eddig literenkint 186'— forintba meg­állapított nettó eladási ára trehát ezentúl 149 — forint. A vonat­kozó rendelet a Magyar Közlöny f. évi február hó 20-i számában jelent meg. Több mint háromszorosára emelkedett a szovjet filmek látogatottsága egy fél óv alatt Magyarországon: augusztusban 113.120 személy váltott jegyet szovjet filmhez, 1947 januárban már 364.132. Ez nem elszigetelt jelenség, hanem párhuzamosan hal d a Szovjet­unió iránt minden irányban' megnyilvánuló rokonszenv növe­kedésével. Ahogy a magyar nép egyre jobban megtanulta saját tapasztalatából, hogy a Szovjet­unióban igaz barátra talált, úgy vált mind hatástalanabbá az a suttogó propaganda, amely el­ijesztette közönségünket az orosz — mint mondották — „propa­ganda" filmektől. Most aztán a káros előítéletektől megszaba­dulva megismerték, hogy a szovjet filmek épp oly szórakoz­tatók, izgalmasak, mint az ame­rikaiak, de míg az amerikai fil­mektől kijövet már a moziajtó­ban elfeledjük az egész filmet, addig az orosz filmek mindegyi­kében, túl az éneken, táncon ós zenén, van valami olyan mon­danivaló, amit útravalóul ma­gunkkal viszünk. Az amerikai filmek mesevi­lágba visznek minket, felébredve a meséből kifosztottaknak, meg­csal taknak érezzük magunkat, az orosz film a valóságról mesél ós gazdagabban távozunk tőle, mert az élet igazi optimizmusára tanít. Ezt a reális optimizmust ismeri fel ós szereti meg egyre jobban a magyar közönség és ez a titka az orosz filmek hatal­mas tempóban növekedő sike­rének. Hl RDESSEN a Pápai Néplapban Szövetek Selymek Pamutáruk legolcsóbban MilKLA. divatházban Kossuth-u 16. Szövete k Selymek Pamutáruk

Next

/
Oldalképek
Tartalom