Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-07-22 / 13. szám

I. évfolyam, 13. szám. Ára: 3 pengő. 1945 július 22 DEMOKRATIKUS HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP NÉMETH ERNŐ Magyar Kommunista Párt Szerkesztő-bizottság LENGYEL ISTVÁN Szociáldemokrata Párt POLGÁR GYULA Nemzeti Parasztpárt Városi közgyűlés Pápa város képviselőtestülete július tizennegyedikén élénk érdeklődés mellett tartotta rendes közgyűlését az Ipartestület székházában. Dr. Sulyok Dezső polgármester elnöki megnyitója után bejelentések >

ssorozata követf kezett. Közölte az elnöklő polgármester a közgyűléssel, hogy a szövetséges katonai ellenőrző bizottságnak egyik képviselője Pápán járt és június 7-én jegyzőkönyvet vétetett fel, mely szerint a 1 Balogh Ferenc-féle szövőüzemet, Esterházy és Wittmann téglagyárakat a városnalk adományozza a bizottság. A polgármester bejelentette, hogy e gyárakat üzembe helyezték. A Balogh-féle szövőgyárban teljes erővel megindult a munka. Sikerült biztosítani négy hóinapi nyersanyagot, ami a Perutz#gyár előzékenységének köszönhető. A gyár zephir ing és vászonanyagokat, valamint butorruha ,anyagot gyárt. A Nemzeti Bizottság eljárt és megállapodtak abban, hogy 20o/

0-ot az elért bevételből: -.azoknak a tnunkásoknak fizetik ki,. akik többletmunkát végeznek. A fennmaradó 80 ó/

0-ból 40 o/o-ért élelmiszert vásárolnak az ellátatlan munkásság részére. Másik negyven százalék készpénzt jelent, ami az anyagok eladásából eredő bevételből tevődik Qssze. Esterházy tulajdonát képező tapolcafői gőztéglagyár és a Wittmannféle borsosgyőri téglagyárakat bérbevette a város havi 3000 p-ért, azok élére becsületes, megbízható embereket nevezett ki a polgármester^ Tapolcafőit Pala Emilia, a borsosgyőrit Lakits ÍRezső, a pápait Kovács Jenő, az eddigi vezetők irányítják. Utóbbinál könyvelőket alkalmaznak Várkonyi Attila és Schneider Ella személyében. Az orosz katonai parancsnokság átadta a repülőtér megrongált épületeinek anyagát. Bejelentette a polgármester, hogy az ideiglenes Nem; zeti Kormány városunkból dr. Sulyok Dezsőt a Független Kisgazdapárt, Németh Ernőt a Magyar Kommunista Párt részéről, a parlamerntbe behívta. ! 800.000 pengő segélyt kapott a város a belügyminisztertől. Enunciálta a polgármester hogy a városfejlesztési terv elkészült, ezzel külön közgyűlésen kívánnak foglalkozni. Bi* zottság alakult, melynek elnöke Tamás Jó

L zsef, alelnök Nagy István és titkára dr. Nagy György. 30 önkéntes tűzoltónak, akik a zűrzavaros időben segítségül voltak a testületnek és nekik köszönhető, hogy sok felszerelési tárgy megmaradt, jegyzőkönyvi köszönetet mondott a polgármester: Hadisegélyesekre vonatkoztatva kijelentette a polgármester, hogy a kormányrendelet hiányos. Annak kiegészítésére felhívta az illetékesek figyelmét és ő ennek címén Fonnyadt Józsefnének kiutalt 230 pengőt segély címén. Utána rátértek az egyes pontokra, melyet gyors tempóban, egyhangúlag fogadott ef a közgyűlés. Véglegesen megalakult a városi képviselőtestület, mely a szabályrendeletnek megfelelően hatvan rendes és 15 póttagból áll. Egyes városi tisztviselőket visszavett a város. így dr. Szőllőssy Sándort tanácsosnak, dr. Kiss Kálmánt aljegyzőnek, dr. Tömc^ Bélát tűzoltó-parancsnoknak, dr. Takács Lajost városi tanácsosnak. Bősze Jenőnek, aki az alsóvárosi temető ravatalozó gondnoka, a zűrzavaros időben nemcsak saját ingósága tűnt el, hanem hivatalos iratok is elvesztek, így a pénztárbevételezési napló is. A közgyűlés a naplóban szereplő 1160 pengőt törölte. Fodor Gyula irnok fiz. előlegét 612 pengőt törölték. Elutasították a r. kai. Anaa-plébáuia kérelmit ingatlan in

J gyenes átadása tárgyában. Módosították a közegészségügyi szabályrendelet 1. §-át, 30 utcát új elnevezéssel láttak el. (Erről lapunk más he;lyén foglalkozunk.) Két kegydíjat és 1 özvegyi nyugdíjat tárgyalt ezután a közgyűlés. Varga János részére, aki 22 évig .becsülettel szolgálta a várost,, havi 120 P kegydíjat szavazott me» a képviselőtestület június hó 1-től. Özv. Molnár Istvánnénak július hó 1-től havi 20!0 P, míg özv. Cseh-Szombathy Lászlónénak, akinek férje júniusban halt el, havi 13^0 P -alap nyugdíjat, 50 P pótdíjat és 70 P lakbért állajpított meg, illetve fogadott el a közgyűlés a polgármesteri javaslat alapján. Átszervezték az adóhivatali főnöki állást, mely eddig jogi képesítéshez és szakvizsgához volt kötve. A jogi képesítés most nem kell, csupán a szakvizsga követeltetik meg és ennek megfelelően az állást adóügyi számvevői állássá "Szervezték át. A helyettesítésével Vér Gyula alszámvevőt bízta miegj a közgyűlés. Más tárgy nem lévén, a polgármester a közgyűlést bezárta. A proletár szó fogalmáról Nagyon sok embernek téves felfogása van a „proletár" szó, vagy megjelölés fogalmáról. Azt gondolják és érzik, hogy ez a megjelölés proletár, valami szégyenteljes, lealacsonyító és igazságtalan. Ez teljesen téves. E kifejezés keletkezése a következő: Servius Tullius a hatodik római király, aki Krisztus előtt 578—534-ig uralkodott, egy rabszolganő fia volt. Servius királynak uralkodása alatt sikerült a plebejusokat és patríciusokat-egységes népi csoportba tömöríteni és adózás szempontjából öt osztályba beosztani. E beosztás után azon polgárok, akik az ötödik osztály alatt állottak, adózás és katonai szolgálat alól felmentettek. Ezeknek a felmentett polgároknak kötelességük volt a lehető legnagyobb számú utódról (proles) gondoskodni, amiért a proletár címet kapták. Ma az egész világon proletáriátus alatt az emberek azon széles rétegét értjük, akiknek a megélhetése csak máról-holnapra van biztosítva. Kiknek a megélhetése van máról-holnapra biztosítva ? Az egész munkácságá, az össze? alkalmazottak é, a kisiparosoké, és a kisgazdáké. Ezek mind, dacára a legerősebb munkájuknak, csak annyit tudnak keresni, hogy megélhetésük márólholnapra van biztosítva. Ezért ők képezik a proletáriátust. A szegénység nem voK és nem is szégyen, éppen ezért a proletár elnevezés sem szégyenteljes, vagy lealacsonyító. Az a felfogás, hogy csak a munkásosztály képezi a proletáriátust téves, mert a proletariátus nem egy osztály, hanem egy egész széles népréteg, mégpedig azon népréteg, melyeknek munkásságából, keresetéből nem telik többre, mint a márólholnapra való megélhetésre. Ennek a néprétegnek minden egyes tagja „proletár". Természetesen ez a népréteg azon fáradozik, hogy megélhetésüket kibővítsék, jobbá tegyék. Ezen fáradozások mindig sikerrel jártak akkor, ha ez a népréteg (a proletáriátus) szolidáris vólt. A szolidáris szó értelméből a mai fogalmak szerint a következő cikkünkben fogunk foglalkozni. Plechrnann J. József Attila, a proletárköltő Kevesen vannak a magyar irodalomnak olyan értékei, akik jogosabban viselhetnék ezt a címet.' Kevesen voltak azok, akik átérezték a proletárköltő hivatását. József Attila ezek közé tartozott. Ő büszkén viselte ezt a címet és ai vele járó áldozatokat. Magyarország megélhetés szempontjából a költőknek mindig rossz talaj volt. Számtalan verssor tükrözi vissza a költőknek az élettel meghasonult lelkivilágát.; A szegénység, a mindennapi kenyérgond sodorta őket oda, ahol a legnagyobb szükség voltt rájuk: a proletárság karjaiba. Ö adott hangot azoknak a könyörgóseknek, amelyek a fáradt munkásmellekből, élkínzött anyákból és az éhes proletárgyerekek szájából feltört! VÖ nem liliomos ifjakról énekeli;, hanem a társadalom elesettjeiről, neki nem\ volt újság a nyomor, a gond és a nélkülözés!A legalacsonyabb munkát sem szégyelte a kukoricacsősztől kezdve a tányérmosogatásig mindent megpróbált. 56 ilyen és ehhez hasonló állása volt. Ő rájött arra, hogy a régi dicsőség elmúlt, a költőknek nem az a hivatásuk, hogy azt zeng;jék, amivel tulajdonképen semmit sem hasz- 1 nálnak. Ö is egyike volt azoknak, akik a mun'r kásság öntudatraébredését gyujtóhangú versein keresztül tüzelte. Fajáért és osztályáért vívott harcában és íSzomorú szerelmi életében lelke bizonyos e.valtáltságot vett fel, amely végigkíséri verseinek hangját egész életén keresztül. A modern expresszionista költőszemléletet talán József Attila ápolta legjobban. A ki nem elégített vágyak, a nagyobb falat kenyér és betegsége állandóan 6arkallta a munkára. Nyugtalan géniusza a magasba tört, szerette volna megtudni a Megmagyarázhatatlant, szeretett volna a maga módján hinni és ezek verseinek egy részét bizony megi magyarázhatatlanná teszik. Anyját korán elvesztette, ki a tüdővészen kívül semmit sem tudott reáhagyni. Az egyszerű mosónő fia korán árván maradt, de szívében ott volt kitörölhetetlenül az anya képe. Egyik szép versében a >;Mamá«-ban eleveníti meg anyja képét. Eleinte senki sem figyelt rá. Ezt a versét Benedetto Croce a híres olasz bölcsész méltányolta kéllőképen és le is fordította olaszra. Elragadóan beszél József' Attiláról és kéri a magyarságot, hogy becsülje meg József Attilát, irodalmunknak ezt a rendkívüli tehetségét. A költők magasabb életszemléletével József Attila is érezte, hogy új életforma, új eszme és új emberiség van kialakulóban. »Nemén kiáltok, a Föld dübörög«, mondja egy versében, és szemei előtt vizionálisan megjelenik a jövő, amelyet ő már nem érhetett meg. Látta a magyarság magátirtó tülekedését, testvérharcát és a régi dicsőségeken, címeken és protekciókon élősködőit. Látta a mérhetetlen elnyomást, látta azt, hogy itt mindenki elnyomásban részesült, aki szocialista és aki szemükbe vágta az élősdieknek, hogy nektek ebben a hazában nincs jogotok élni és ha tovább is így éltek, romlásba és vesztébe sodorjátok az ország mun-