Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-05-27 / 43. szám

Pápa, 1919 május 27. Világ proletárjai egyesüljetek! I. évfolyam. 43. szám. MIMII r UJSÜCR A Magyarországi Szociálista Párt pápai pártszervezetének hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Petőfi-utea 13. szám. E címre küldendők a lap szellemi, valamint anyagi részét illető küldemények. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 42 kor., fél évre 21 korona. — Egyes szám ára 30 fillér. Hirdetéseket jutányos áron felvesz a kiadóhivatal. FELHÍVÁS! A szakszervezetbe nem tartozok, kik bevonulás céljából lajfromoztatni akarják magukat, a pártfitkárságnál (Petőfi-utca 13.) folyó hó 31-ig délelőtt 9 és 11 óra között jelentkezzenek. Pápa, 1919 május 27. Piroth György teljhatalmú politikai megbízott. Nem meritek hinni, hogy valóság lett az álomból, nem meritek teli szájjal habzsolni a szabadságot, nem mertek örülni mindannak, ami a tiétek: a levegőnek, a napsugárnak, az erdőnek, a pázsitnak, főidnek, erőnek, munkának? Miért van kérdőjel az arcotokon, miért kishitű a szivetek, miért vártok valami szörnyűt, rettenetest, ami összetiporja a ti birodalmatokat, ami kacagó gúnynyal kerget ki bennetek lángpallosával a paradicsomból? Miért nem örültök a vörös katonák győzelmeinek? Miért nem meritek elfoglalni a lakást, mely sí emeletes házakban nektek kínál kőzik? Mitől féltek? Talán attól, hogy visszajön az igazságtalanságok és borzalmak kora? Talán attól, hogy bosszút fog állni a Pokol ? Hol van a proletár öntudat, mely munkanélküliséget, nyomort, butaságot, tudatlanságot, szennyt és tuberkulózist meg akart semmisíteni, hol a proletár lelkesedés, mely hatalmas pöröllyé kovácsolt össze bennetek, mely tisztít és pusztít irgalmatlanul, míg gyomot talál? Hol a harci riadó, melytől zengett a föld? Proletárok, hol vagytok ? Azt mondjátok, hogy Angliában jólét van, hogy ott nincs bolsevizmus? Kishitű emberek! A társadalom szerkezete a különböző országok szerint nem oly különböző, hogy ezek miatt a szociális taktika, a proletárdiktatúra egységén kellene differenciáknak beállani. A társadalom egységes alakulat nemzeti differenciák mellett is. Anglia és Oroszország között a különbség az, ami Budapest és Pápa között. Egy ország területén is különbségek vannak, de az uralkodó termelési forma mindenhol a kapitalizmus volt. A világ proletárjai szemben állnak a Marx által más formában megjósolt Verelendunggal, a Zusammenbruch bekövetkeztével: a kapitalisztikus termelőmód nemzetközi összeomlásával, a teljes termelési anarchiával. Egy a tennivaló mindenütt: Irányt, fejlődési lehetőséget adni az anarchiának. Új termelést teremteni és a szociális nyomort megszüntetni. Kishitű emberek! Nem látjátok, hogy itt nem lehet kitérni , itt nincs kiút, itt csak egyenes úton előre lehet menni a kommunista társadalomba? Mindent elpusztítan;, ami a múlté! „Hát a kultura!?" Kacagó butaság ez a felkiáltástok, kik még a demokráciában hisztek és szeretnétek keztyüskézzel megfogni mindent, ami most haldoklik. A kultura? Tudjá'ok mi volt a kultura? Tudjátok, fogy „huszadik századbeli kultúránk Kellős közepén anyák és kis gyerekek éheztek" — (ahogyan Henry George mondta?) — Tudjátok, hogy a kis iitüség ma azt ÍHent< V>r»v ÖFf viü'O»' " ilfír+ft'' Tudjátok, hogy hiába minden akarás, mely nem a szociálizmust akarja? Tudjátok, hogy vagy megsemmisül itt minden, kő kövön nem marad és ember embernek, — vagy örök boldogságot teremtünk? Kishitű emberek! Mit akartok? Önálló közigazgatási kerület Pápának! Felirat a belügyi népbiztossághoz. A városi és járási Munkástanács egyhangú határozata alapján Pápának önálló közigazgatási kerületté alakítása ügyében vasárnap négytagú küldöttség utazott fel Budapestre. A deputáció, amelynek tagjai Bognár József, Tenzlinger József, Imreh Albert és Szabó Sámuel elvtársak, az intéző-bizottságnak e tárgyban készített felterjesztését, amelyet alább egész terjedelmében közlünk, a belügyi népbiztosságnál személyesen nyújtja át sürgős elintézés végett. A felirat így hangzik: Pápa r. t. város még 1909 julius 6-án emlékiratban aziránt fordult az akkori képviselőházhoz, hogy fejlettségére "aló tekintettel, felette a vármegyei gyámkodás megszüntettessék és önálló törvényhatósági várossá emeltessék, hogy ily módon közvetlenül a belügyminiszter felügyelete alá helyezve a kormánnyal közvetlenül érintkezhessék s ne kelljen a városi életet alig megértő falusi összetételű vármegyei törvényhatóság intézkedéseinek és rendelkezéseinek magát alávetni, ami mindenkor kerékkötője volt az ipar és kultura terén haladni kivánó városunknak. Felterjesztésünknek, kérelmünknek azonban semmi sikere sem volt, az illetékes tényezők ridegen elzárkóztak előlünk, mert az osztályuralmat védő megyei bástyának megbontását látták törekvéseinkben és féltek, hogy e nyílásokon a szociális szellem egészséges áramlata fog betódulni. Azóta a világ kereke óriásit fordult, bekövetkezett a világháború, melynek célja volt nemzetek kapitalistáinak igájába hajtani más I nemzeteket, illetve a dolgozó munkásságot I iCiílYí, ú&Ci aj, Cg'cSL tui'iaiv/<« j kizsákmányolni. Egy n

égy és fél éves világháború borzasztó szenvedéseinek kellett bekövetkezni, hogy felnyíljék a dolgozó milliók szeme, lássák, hogy az egész háború az ő bőrükre ment, nekik kellett elvérezniük, a nyomor minden szenvedését végig kinlódniok, hogy a tőkések számára eldórádót teremthessenek. Szemük felnyitásával népünk lerázta magáról az osztályuralom rabbilincseit s megalkotta a tanácsok köztársaságát, mint olyat, amely egyedül alkalmas a dolgozó munkások számára kultur életet biztosítani. A maga szociális termelési berendezkedésével pedig a többtermelést kívánja biztosítani, hogy a megelégedettséget és boldogulást biztosító emberi élet megteremthető lehessen. A városok voltak mindenkor a kuRura zászlóvivői, itt tömörültek össze az ipari és szellemi munkások ezrei, amelyek szakszervezetekbe tömörülve szolgálják a szociális eszméket és viszik előbbre az emberiséget a népek testvériessége, a világszabadság felé, Ez a megváltozott korszellem munkástestvéreinket emelte a kormány élére, akik meg fogják érteni, hogy a városok a szociális eszmék sziklabástyái, melyeket erősíteni, bevehetetlenné tenni, annyi, mint a dolgozó munkásság erejét fokozni, jóllétét biztosítani. E szempont vezérelhette a fölmivelésügyi népbiztosságot, amikor megalakította Pápán a Szociális Termelési Szövetkezet Központját, amelyhez — a régi közigazgatási beosztástól eltérőleg — a pápai járáson kivül a devecseri járás felső felét, továbbá a vasmegyei czelldömölki járást és a sopronmegyei csornai járási csatolta, bölcsen belátva, hogy ezen