Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-05-27 / 43. szám

2. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 j un ius 3. járások centruma Pápa s hogy életerős, intenzív gazdálkodást helyesen csak egy oly központról lehet irányítani, amely köz­pont ezidőszerinti vezetősége át van itatva a kormány nemes intencióival. Ugyancsak e szempont szolgálhatott irányadóul akkor, amikor a számbelileg is nagyobb a munkás­ság öntudata szempontjából pedig sokkal fejlettebb Pápa városa lett Veszprém helyett az ipari termelés központjává kijelölve, ahonnan az egész vármegye ipari ügyei intéztetnek. Kétségtelen, hogy a jövő fejlődés biztos alapja csak gazdasági alapokra fektethető le, ha már gazdasági szempontokból a kerület megalakítása minden nehézség nélkül meg­történhetett, nem lehet semmi komoly akadálya annak, hogy ez a gazdasági kerület egyúttal a közigazgatási kerület határvonalaivá váljék. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy nyelvi szempontokból is előnyös e közigaz­gatási kerület megalakítása, mert Vas- és Sopronmegyének idecsatolni kért járásaiban csupa színmagyar lakosság lakik. De nemcsak ezek a gazdasági és etikai szempontok teszik e kérelmet indokolttá, hanem Pápának Veszprémtől való távolsága, a rossz vasúti közlekedés, a helytelen táv­beszélőhálózat beosztás, melyek a Veszprém­mel való érintkezést nehézkessé s a felek szempontjából költségessé teszik. Különösen sérelmes ez akkor, amikor a megalakítani kért terület lakossága piaci és gazdasági, továbbá árubeszerzések szempontjából Pápára gravitál, közigazgatási kérdésekben azonban Veszprémre, Sopronra és Szombathelyre van utalva. Fontos rendelkezések a rossz pósta­köziekedés miatt gyakran csak napok múlva érkeznek Pápára s így a közérdek a kése­delmes expedíció folytán kétségtelenül sé­relmet szenved. A központbél történő anyag­kiutalások mind Veszprémbe történnek s így áll elő az a helyzet, hogy a város vagy a járás részére kiutalt sóért, gyufáért, petró­leumért és egyéb bármi néven nevezendő ipari cikkért fuvarral kell Veszprémbe menni, ami nemcsak több napi késedelmet, hanem tekintélyes költségeket is okoz. Pápa 23.000 lakossal biró város, melynek állampénztára és a Tanácsköztársaság ellen­őrzése alatt álló három pénzintézete van, lakosságának nagyrésze öntudatos szervezett munkás, jelenlegi intézősége lelkes, régi hive a mai eszméknek, így önérzetét is sérti a városnak az, hogy még mindig a régi megyei gyámkodás terheit kénytelen elviselni. Amidőn még felemlítjük azt, hogy a munkásbiztositás szempontjából is kívánatos volna a kért kerületi beosztás létesítése, ami a munka és népjóléti népbiztossággal karöltve akadályba alig ütköznék, kérjük, hogy a felhozott indokokra való tekintettel a már megalakított gazdasági kerületet Pápa székhellyel egyúttal közigazgatási kerületté is megtenni szíveskedjék. Annak igazolására, hogy a kérelem telje­sítése az érdekelt községek egyhangú tetszé­sévei találkozik, csatoljuk a pápai járási intéző-bizottság határozatát és hivatkozunk arra, hogy a kérés teljesítését a czelldömölki és csornai járások intézősége is kívánja, a devecseri járás felső részének idecsatolása pedig geográfiai szempontból okozna köz­megnyugvást. Hivatkozunk még arra is, hogy | Szabó Gáspár Veszprém vármegye területére ! kinevezett kormányzótanácsi biztos ígéretét j birjuk, hogy általa is jogosnak elismert ké­i résünket támogatni fogja í Intézőbizottságok ülése. Pápa városának és a járásnak közigaz­gatásilag egy önálló kerületté alakítása ügyé­ben a városi s járási intézö-bizottság e hó 25-én délután 4 órakor a városházán Viczay János elnöklésével együttes ülést tartott, melyen Piroth György th. politikai meg­bízott is részt vett. Napirend előtt Renner Ármin szóvá tette, hogy a csóti fogolytábor politikai megbízottja illetéktelenül Pápateszér község munkás­tanácsának és intéző-bizottságának hatás­körébe avatkozott és különféle rendelkezé­seket tett a község ügyeiben. Mivel az ilyen jogtalan eljárás csak a rendes ügymenetet hátráltatja s zavarokat okoz, kéri a teljhatalmú politikai megbízott elvtárs intézkedését, hogy hasonló hatáskörtúllépési esetek többé elő ne fordulhassanak. Niktdém Mihály, a pápateszéri direktórium tagja ismerteti az esetet. Piroth György kijelenti, hogy megvizs­gálja az ügyet és haladéktalanul intézkedni fog. Balta Róbert figyelmezteti a járásbelieket, hogy a jelentkező politikai megbízottak meg­bízólevelét vizsgálják meg, mert az csak úgy érvényes, ha a II. hadtestparancsnokság pecsétjével is el van látva. Következett a napirend. Tenzlinger József bejelenti, hogy Pápának j közigazgatási ' öv.'éHósftása ügyében holnap ; küldöttség megy Budapestre, hogy az e í tárgyban készített memorandumot a belügyi népbiztosnak átadja. Ajánlja, hogy a feliratot a járási intéző-bizottság tagjai is írják alá a szolidaritás és csatlakozás jeléül. Piroth György jónak látná, ha a járási intéző-bizottság a memorandum aláírásán felül egy tagot delegálna a küldöttségbe. Tenzlinger József felolvassa a lapunk más helyén közölt felterjesztést, amelyet Imreh Albert és Renner Ármin észrevételei után egyhangúlag elfogadtak. Ezután Piroth György az általános hely­zetről adott bizalmas jellegű felvilágosításokat. Imreh Albert kéri, hogy úgy gazdasági, mint politikai szempontból járjon el a kül­döttség a községi és járási birtokrendező s termelést biztosító tanácsok fennmaradása ügyében. Ha ezek munkakörét, mint hírlik, szintén a termelő-szövetkezetek veszik át, azok egyrészt a túlhalmozott munka folytán, másrészt a szociálizáit birtokok érdekei elő­térbe tolásával nem fogják a kisgazdák érde­keit szem előtt tartani s megvédelmezni, ez pedig nagy nyugtalanságra s izgalomra adna okot. A falusi néppel amúgy is nehéz el­hitetni, hogy a tanácskormány nem bántja a kisbirtokot és meghagyja azt magántulajdon­ban, ha most a közlegelők kérdésének ren­dezésében nem a kisgazdák érdekképviselete, a birtokrendező tanácsok állnak szemben a termelő-szövetkezetekkel, hanem azok egy­oldalulag intézkedhetnek, ez beláthatatlanul súlyos következményekkel járna. Piroth György azt ajánlja, hogy a járási intéző-bizottság a Budapestre utazó deputá­cióba küldje ki Imreh elvtársat, akinek így módjában lesz ezt a kérdést a főldmivelés­ügyi népbiztosságnál dűlőre juttatni. (Helyes­lés.) Nemes Elek (Nemesszalók) a néphangulat emelése érdekében szintén szükségesnek tartja a birtokrendező-tanácsok fennmaradását. Muli József előadja, hogy mint a propa­ganda-bizottság tagja, a Bakonyvidéki köz­ségeket is bejáita s a lakosság panaszkodott, hogy a falkaszám játó szarvasok, vaddisznók és rókák a vetésekben igen nagy kárt tesz­nek, mivel azonban a vadászfegyvereket be kellett szolgáltatni, nem tudják a vadállato­kat elpusztítani, vagy kiirtani. Személyesen is meggyőződött, milyen kár esett pl. Bakony­jákón és Iharkuton is nagy, bevetett terüle­teken, ezért az ottani jóérzésű, megbízható lakosság nevében arra kéri Piroth elvtársat, hogy egyes, arra méltó gazdáknak adassa vissza fegyvereiket, hogy a vadak nagyobb kár okozása ellen védekezhessenek. Nikodém Mihály az erdőkben levő malmok lakosságának a kóbor cigányok garázdálko­dásai és támadásai ellen való védekezés cél­jából szükségesnek látja a malombeliek fegy-_ vereinek visszaadását is. Leitner Mihály (Bakonyjákó) ugyancsak a vadállatok kártételeiről panaszkodik és megjegyzi, hogy a vörös őrség a vadász­fegyvereket — pl. egyedül Bakonyjákóról 32 darabot — nem Pápára, hanem felsőbb rendelet folytán Veszprémbe szállította. Piroth György kijelenti, hogy a helyi direktórium tagjainak személyes felelőssége mellett egyes, feltétlenül megbízható egyének számára a vetéseknek a vadállatok elleni megvédése céljából hajlandó vadászfegyverei­ket visszaadni. Egyéb tárgy hiányában az együttes ülé? véget ért. Ezután a járási intéző-bizottság egyedül tanácskozott tovább és a folyó ügyeket tár­gyalta le. Az intézőbizottság rendeletei. A Munkástanács intéző-bizottsága részéről a kővetkező rendelkezések történtek: Zárórameghosszabbítás. Folyó évi május 27-től kezdődőleg az ál­talános zárórát esti tiz órában állapítottuk meg. Az utcán engedély nélkül esti tizenegy óráig lehet tartózkodni. Ezen az időponton túl csakis az eddigi rendeletek szerint érvé­nyes igazolvánnyal ellátott egyének közleked­hetnek az utcán. Ezen rendelkezésnek meg­felelően a lakások világítását korlátozó ren­delet is odamódosul, hogy a magánlakásokat stb. esti 11 óráig lehet világftani. Papírpénzek kötelező elfogadása. Az intéző-bizottság ez úton is figyel­mezteti a pápai kereskedőket, hogy az üzleti forgalomban a szervezett munkásoktól mindenfajta pénznemet elfogadni kötelesek, mert akik ilyet visszautasítanak, forradalmi törvényszék elé állíttatnak. Közellátási hivatal. Felesleges bútorok bejelentése. Felhivjuk a város lakosságát, hogy a lakásukban feles­leges szoba- és konyhabútoraikat 8 napon belül a közellátási hivatalban okvetlenül je­lentsék be. A bútorok a mai árban, meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom