Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)
1919-06-22 / 52. szám
14 8. oldal. MUNKÁS ÚJSÁG 1919 j un iu s 3. szerint eszközölt próbaőriés eredményéről. Felmutatja a vett mintákat, amelyekből kitűnik, hogy a panaszok jogosultak voltak, mert kis malmokban 1 —2%. nagy malmokban 5% az eltérés. A jövőben a munkások a malom tulajdonosokat kellően ellenőrizni fogják és ezentúl tökéletesebb őrlés és jobb liszt lesz. Felhívja a malommunkásokat, követeljék a molnároktól, hogy a filloxerákat, amelyek a liszt tartalmát károsan befolyásolják, irtassák a munkanélküliekkel. Szakfanács választása. Indítványozza végül, hogy az összvezetőség válasszon egy szaktanácsot, amely a mesterek és segédek között felmerülő minden vitás ügyben intézkedjék és határozzon. Az ilyen ügyeket azelőtt az ipartestület elé vitték, most pedig feleslegesen a munkástanács és az összvezetöség ülésein tárgyalják, azért ajánlja a szaktanácsot erre illetékes fórumnak. Az értekezlet az indítványt elfogadta s a kiküldött jelölő-bizottság javaslata alapján a 13 tagu szaktanácsba Knapp Imre, Dolgos Ferenc, Réfi István, Varga Lajos, Willmann Jenőné, Limperger Ferenc, Müller József, Grosz Lipót, Beke Gyula, Pauer Gyuláné, Gurzó Gyula, Frank Ignác és Bolla Sándor elvtársakat választotta meg. Pirtth elvtárs a szaktanács tagjait felhívja, hogy a szabályszerű megalakulás céljából és a tanács működésének mielőbbi megkezdése végett holnap, csütörtökön este 8 órakor jelenjenek meg valamennyien a városháza kis j tanácstermében. f\ i'jgi s új dikuW«iá>»a Déri Gyula: A magyar tanácsköztársaság alkotmányát csak akkor tudjuk értékelni s annak jelentőségét megérteni, ha nézzük, minő alkotmányos formák előzték meg. Ismerteti a törzsfőrendszertől a fejedelmek és királyok uralma alatt létezett alkotmányokat. Az első vezér volt a legfőbb biró, hadúr, főpap egy személyben és így volt ez a cárizmus alatt a legutóbbi időkig Oroszországban, Szent István király az év egy -bizonyos napján Székesfehérvárott törvénynapokat tartott, amelyeken ítélkezett, ugyanezt tette a kis Montenegróban Nikita, a legutóbbi időkig. — Az ítéleteket nálunk a letűnt rendszer alatt a mult év végéig Ő felsége a király nevében hozták, ekkor ugyanis a fejlődés folyamán a birói hatalom gyakorlását az uralkodó másokra ruházta, de névleg, cimíeg ő volt a legfelsőbb hatalom. A hatalmat az uralkodók időnként visszavették, vagy megosztották a tömeg egy részével, az uralkodó osztállyal és e szerint különböztetünk meg despota, azaz zsarnok és felvilágosult uralkodókat. Az első időkben önkormányzás, vagyis demokratikus rendszer, népuralom volt, a hatalom egy ember kezében összpontosult ugyan, de az nem élt vissza a hatalmával, mert nem a születés, hanem az egyéni kiválóság alapján jutott hozzá. Ha Magyarország alkotmánytörténetét nézzük — és lényegében majdnem minden állam alkotmánya hasonló alakulatokat mutat —, azt látjuk, hogy először volt a hét törzsfő, majd ezek egyesülve a vérszerződéssel, egy embert, Árpádot tették fejedelemmé. A vérszerződésben már benne volt, hogy Árpád utódai öröklik a hatalmat, de kikötötték, hogy ha a fejedelem visszaél a nép bizalmával, a nemzetnek joga van ellene felkelni. A törzsek bejöttek Magyarországra s a kereszténység hatása alatt királyság lett az országban. A királyok megosztják a hatalmat, de nem a tömeggel, a dolgozókkal, hanem néhány főúrral, a tárnokmesterrel, országbíróval stb., akik a leigázott, meghódított idegen népek ellenében a magyarság érdekeit képviselték. Később következett az u. n. rendi alkotmány, amely nem a nemzeti, hanem csupán a nemesség érdekeit szolgálta. De a proletáriátus idővel mindjobban megszaporodott, magyar vér is tömegesen került a leigázott idegen, szláv stb. alattvalók közé. A 18. század végén Franciaországból indul ki a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavával egy új eszmemozgalem, amelynek következménye az lett, hogy Európaszerte demokratizálódott a kormányzás, az alkotmány, jött az u. n. parlamentárizmus, amelyet épen most temettünk el. Nálunk 1848-ban hozta meg a forradalom a demokratikus alkotmányformát, amely azonban a rendi alkotmányt nem szüntette meg, hiszen ott volt a főrendiház, amelyben a születés jogán törvényhozók voltak a főhercegek, grófok, nagybirtokosok és főpapok. Ha a képviselőházban letárgyalt törvényjavaslat nekik nem tetszett, visszaküldhették, sőt ha a főrendiház is elfogadott valamit, a királynak joga volt a szentesítést megtagadni. De magában a parlamentben levő képviselőket sem a dolgozók választották, ott a proletáriátusnak nem volt képviselője, mert a munkásságnak nem adtak vaiasZIOjOJJOl Cb i^j a paiiauiCiit a nak, mint uralkodó osztálynak szerve volt, a főrendiház pedig a nagybirtokosok, főurak, főpapok szerve. A parlament nem a nép akaratát fejezte ki, hanem egy uralkodó osztályét, mert csak annak volt választójoga s az volt választható, akinek vagyona volt. Mig tehát régebben a születés, a francia forradalom után a vagyon volt a politikai hatalom alapja. A tanácsköztársaság abban különbözik az eddigi alkotmányoktól, hogy nem a születést és nem a vagyont, hanem a munkát teszi a politikai hatalom alapjává, ami kétségkívül a legbecsületesebb fundamentum. Parlamentáris rendszer mellett akármilyen általános, nőkre is kiterjesztett a választójog, az ország kormányzását mégis a burzsoázia, a bankkapitálizmus, a tőkés érdekeltség dönti el, mert a hivatalnokok, gyári munkások, földesgazdák nem függetlenek, ki vannak szolgáltatva a kenyéradó kormánynak, gyárosnak, a hitelt nyújtó banknak. Az igazi népuralmat tehát a parlamentárizmussal nem lehet biztosítani, ennek egyetlen módja van: ha az a nép önmagát kormányozza, vagyis a tanácsok rendszere, a községi és városi, járási, megyei s országos tanácsok gyűlése. Itt egy kézben van a törvényhozó és végrehajtó, valamint a birói hatalom, amely azonban bármikor megszüntethető visszahívás utján, hat hónapnál tovább azonban a megbízatás semmiképen sem terjedhet, akkor a tanács tagjai újból választás alá esnek. Ezeket a különbségeket kell figyelembe venni a régi s új alkotmány között, ha a mai rendszert igazi jelentőségében és értékében akarjuk ismerni. Ezután Piroth elvtárs ama indítványa felett, hogy nyomban kezdjék meg pontonként az alkotmány ismertetését, hosszabb vita indult meg, amelyben Kerekes, Bognár József, Renner Ármin és mások vettek részt, végül úgy határoztak, hogy az alkotmány ismertetése a legközelebbi napok egyikének programmja lesz. A fehér pénzről. Kalmár Simon elvtárs arról beszél, miért nincs a fehér pénznek vásárló ereje. Már Marx foglalkozott a drágaság kérdésével és arra a megállapításra jutott, hogy a pénznek, a bankjegynek csak annyi vásárló ereje van, amennyi áru áll vele szemben. Az áru társadalmi munkát terhesít meg, tehát minden pénznek csak annyi értéke van, mint amennyi munkát teljesít az a társadalom, amely azt a pénzt kibocsátja. Ez ellentétben ál! az ércfedezet elméletével. Azt mondják, hogy a kék pénznek azért van értéke, mivel aranyfedezete van az Osztrák-Magyar Bankban. Ez azonban nem áll, mert 30 milliárd kék bankó van forgalomban és ennek mindössze 200 millió, tehát elenyésző csekély ércfedezete van. Somogyba a Hangya sok árut vitt, fehér pénzen árusította és kapott is fehér pénzen élelmiszert a falusi néptől. Ez azt mutatja, hogy akkor lesz a fehér pénznek értéke, ha az ipari munkásság elő fogja állítani azokat a cikkeket, amelyekre a mezőgazdaságban s általánosságban emberi használatra szükség van és akkor, akár van a pénz mögött aranyfedezet, akár nincs, emelkedni fog az értéke. Munka legyen, amely a valóságos értéket megteremti. Ha a munIvdsaúg ic&yVímci íog tauujUaiú a muuUbia és dologhoz lát, meg lesz- oldva a pénzkérdés a termelés által. A mezőgazdasági termelés ügye rendben van, a falusi nép dolgozik, most tehát az ipari munkásságnak kell őt ellátnia gépekkel és egyéb eszközökkel, közszükségleti cikkekkel. Az ipari termelés azonban nem olyan intenzív, mint lennie kellene. Egy jelszó legyen: dolgozni, dolgozni és dolgozni, miként ezt még a népköztársaság idején Garami mondotta. Ha az ipari munkásság megteszi kötelességét, a pénzünk értéke is emelkedni fog és ép olya» lesz a vásárló ereje, mint a kék pénznek Németh Ferencné azt panaszolja, hogy az asszonyok már hosszabb ideje nem jutnak szappanhoz és cukorhoz. Kifogásolja továbbá az élelmiszerek piaci árának megállapítását, mert mig a maximálás előtt zöld babot 10 K-ért lehetett kapni, most, hogy 14 K-ban van maximálva, eltűnt a piacról. Így van ez más cikkekkel is. Piroth elvtárs megnyugtató válasza után, hogy a panaszokkal az intéző-bizottság foglalkozni fog, az ülés 7,11 órakor véget ért. & ®®®®®®®®®®®® A közalkalmazottak fizetésrendezése, mint hiteles helyről értesülünk, immár napok kérdése. A végrehajtási utasítás legkésőbb szombatig napvilágot lát és ennek nyomán a fizetési különbözetek április hó 15-ig visszamenőleg a besorozás alapján kifizethetők lesznek. Bővebbet a Tanácsköztársaság c. hivatalos lap egyik legközelebbi szánra fog közölni.
