Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-06-03 / 45. szám

Pápa, 1919 junius 3. Világ proletárjai egyesüljetek! I. évfolyam, 45. szám. MŰN ÚJSÁG A /Magyarországi Szociálista Párt pápai pártszervezetének hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Petőfi-utca 13. Mám. E címre küldendők a lap szellemi, valamint anyagi részét Illető küldemc^vek. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Ei izetésl ár: Egész évre 42 kor., fél évre 21 korona. — Egyes szám ára 30 fillér. Hirdetéseket jutányos áron felvesz a kiadóhivatal. A Veszprémvármegyei Munkás-, Katona- és föidmivestanács 1919. j évi junius hó 9-én, délelőtt 9 órakor j Veszprémben a Vármegyeház kis- ! termében gyíilést tart, melyre 1 a tanács tagjai ezennel meghivatnak. Elszállásolásról gondoskodás törté­nik. Megyei intéző-bizottság. A pártegységről. A Munkás Újság ezeiőtti száma bő­ven hozott tudósítást arról, hogy a szakszervezeti vezetőségek együttes ülé­sén Piroth elvtárs előadása nyomán milyen vita indult meg a „pártegy­ségről". Végeredményben az elvtársak az én indítványomat fogadták ugyan el, mégis mert ott a vitát nyújtani nem akartam, legyen szabad elmondanom e helyen mindazt, amit a pártegységről, vagy helyesebben a helyi pártszervezet tag­*• - * .-—--A - • ~ í.-^fi^fi. 1 r>\m ** ri -n rt Ari"ül* "bJ * O W I ^ ' ..... ­tartok — és elmondani akarok. Piroth elvtárs azt mondta, hogy te­remtsük meg a pártegységet. Én ugyan már ott is megkérdeztem tőle, hogy mire alapította azon állítását, hogy a pápai munkásság nem áll egy és szi­lárd elvi alapon — de hát, mert itt tulajdonképen a vita folytatódik tovább — megkérdezem újra. Bármit felel Piroth elvtárs,' én viszonválaszul nem mondhatok mást, mint azt, hogy: téved. A pápai munkásságot — elmond­hatom — töviről hegyire ismerem. So­kat dolgoztam már együtt velük, lel­keikkel is volt aikalmam már meg­ismerkedni — éppen ezért állítom azt, hogy Pápán meg van a párt becsületes egységessége és azt megteremteni — mindenki lekésett. Mikor 1918 november első napjai­ban hazajöttek az elvtársak, a sok el­durvult vad katona a frontokról, — nem kis munkánk eredménye volt, hogy a torzszülött nemzetőrségi heccek dacára sikerült őket a szakszervezetek korlátai közé bevonni. Nevelő munkánk és a pápai mun­kások kivételes intelligenciája tette rö­vid időn belül lehetővé azt, hogy Pápán egy-két hét múlva egészséges és lük­tető erejű pártélet indult meg — szociáldemokrata alapon. Hogy meny­nyire egységes volt már akkor is a munkások politikai hitvallása — tanú­bizonyság erre az, hogy a Pápán is kibontott kommunista lobogó sem volt képes megbontani a jv.rtot. A pápai munkásság szine-java — ezt ma sincs okunk szégyelni — szociáldemokratá­nak vallotta magát. Nem kullogott ugyan a Budapestről irányított elpolgá­riasodás barázdáján; n egőrizte ugyan osztályharcos forrad2Í. \ jellegét — de szociáldemokrata \ üt — és egy­séges mindenek feleti. Forradalmiasságának nincs szebb tanúsága, mint a sző .gyár, majd a keresztény szociáiisok t en megindított demonstrátiv tüntetéss rozat, melyek­ben egy alig elhangzó felhívásra, ha szükség volt, ezren és zren megjelen­tek és vettek aktív rés t Mikor a várva-várt március 21-i ki­békülés lezajlott, a p; ai munkásság < az egység utáni sóvár ás és az öröm nevében még azt is e ürte, hogy saját otthonában gyalázzák egy kicsit. A diktátura kikiáltását a" őröm és bol­dogság hangján üuvö2 te. Beiáíia azt, hogy .'ctAturához keli , ' »* la. . V..-- W.... ...... „ ... ; .... 0 k akarunk számolni a mtiltía! és fel akarjuk építeni a mi új világunkat. Mondom, ezek a jelentős politikai mozzanatok mind az egység jegyében folytak le, sőt midőn a Magyar Tanács­köztársaságot megtámadta a nemzet­közi rablók ellenforradalmának bérenc­serege — el merem mondani, hogy a budapestiekkei versenyezve özönlött a pápai munkásság a vörös hadseregbe. Nem tagadom, — voltak kisebb súrlódások, melyek a párt keretein kí­vül álló népbolonditók kisded játékai voltak (mint például egypár dohány­gyári elvtársnőnk antiszemita hecce). No de ez csak nem tragikus, vagy csak nem az egység rovására irható esemény volt? Hogy X. Y. „elvtárs" dühösködött, sőt lázított azért, mert ő nem kapott a ruhaosztásnál azt, amit egy másik elvtárs? A pártba az .őszirózsás forradalom után a szervezett munkásokkal együtt száz és száz számra özönlöttek be oda nem való elemek. Az a hitük (némiieg jogos is) volt, hogy a párt villámhárí­tója lesz ez esetleges csapásoknak. Ez tőlük nem vehető rossz néven! Sőt azok részéről, akik munkával ke­resték és keresik kenyerüket, az egye­düli helyes lépés volt, amit cseleked­hettek. Ami aztán azokat illeti, kik ma is még régi munkanélküli jövedel­mükből élnek önhibájukból, azokra nézve jól esik remélnem, hogy a f. hó 13-án összeülő pártkongresszus hatá­rozni fog és a határozat alapján meg­indítható lesz a tisztító eljárás. Biztosítani kell a pártegységet és nem megteremteni. Biztosítani kell a pártban a munká­sok hatalmát, sőt helyesebben a szo­ciálista munkások hatalmát, amit sze­rintem csakis céltudatos és rendszeres szakszervezeti neveléssel fogunk elérni tudni. Párt és szakszervezet elváiasztandók egymástól, de feltétlenül figyelembe veendő, mikor az elválasztás munkája megindul, hogy mik azok a helyi szük­ségszerűségek, — amiknek ismerete nélkül itt Pápán csak rombolni — és nem építeni lehet. Nem csak egyedül pártfegyelemre, hanem a pártfegyelem keretein belül mozgó kritikára is nevelni kell mun­kás testvéreinket. Ha minden munkásnak józan kriti­kai készsége lesz, nem kell félnünk a jogtalan és rosszindulatú támadások­f/.i K'fikf'sokat nevelni és a kritikának alávetni magunkat, — természetesen csak elvtársi részről —, ez helyes és egészséges álláspont. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a munkástömegek akarata és beleegyezése nélkül mi nem dolgoz­hatunk és hogy tetteink helyesléssel találkoznak-e, ezt csak úgy tudjuk meg, ha minden munkásnak biztosítjuk vé­leménynyilvánítási jogát és szabadságát. Lázító hulligánokat, jogtalan köve­telődzőket, ellenforradalmi okvetetlen­kedőket nem keil megtűrni soraink között. El kell némítani azokat, akik meg akarják bénítani a munkások kép­viselőinek működési erejét! De a vé­leménynyilvánítási szabadságot a mun­kásszervezetekben tisztelni kell, mert csakis ez az egyedüli lehetősége annak, hogy az egység biztosíttassák. (Folyt, köv.) Molnár Árpád. A MUNKÁS ÚJSÁG junius hó 1-én új előfizetést nyitott. Felkérjük azon elv­társainkat, kiknek előfizetése május hó végével lejárt, hogy azt mielőbb újítsák meg, nehogy kénytelenek legyünk cí­mükre a lap szállítását beszüntetni. Úgyszintén kérjük azon előfizetőinket is, 'kik a május hó 1-től esedékes havonta 190 K előfizetési többlettel hátralékban vannak, szíveskedjenek e többletei is kiadóhivatalunkhoz mielőbb befizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom