Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918
1918-04-14
XLV. évfolyam. Papa. 1918 április 14. 15 mám. —r Pápa város hatóságának él több pápai • pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőiig is kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, FS-tér S3. szioi. Telefon. IIS. aasä KflelSs szerkeszti és laptulajdonos : GOLDBERG GYULA. KlSfltctések és hirdetési dgak a lap kiadóhivatalához küldendő*. A lap éra: egész érre IS K , félévre 6 K., nogyedérre 8 rt. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 80 lillér. _l. Külkereskedelmi politika a háború után. írta: Dr. Matlekovlto Sándor v. b t. t. ' I. A külkereskedelmi politikával szoros kapcsolatban áll a pénz értékének visszaállítására vonatkozó kormányzati intézkedés. Pénzünk értéke, valutánk rosszabbodott; a túlságos drágaság és fizető váltóink ázsiója mutatja ezt. A pénz értékének rosszabbodását az államadósságok alapján forgalombajött túlságos sok bankjegy és az ország fizetési mérlegellek nagyobb passzivitása okozza vagyis az, hogy a háboiú alatt sokkal több értéket hoztunk be, mint axnenynyit kivettünk. Ismerve a pénz elértéktelenedésének okait, tudjuk a valuta-rendezés módját; be kell vouui az államadósságok útján forgalomba jött bankjegy özönt és a fizetési mérleg passzivitását meg kell szüntetni. Csakhogy az nehézség, miképp lesz lehetséges ez. Az államadósság alapján forgalomban lévő bankjegyeket be kell vonni vagy rendkívüli adók kivetése útján szerzeiidő állami bevétellel, amely az illető adósság törlesztésére fordíttatik, vagy új törlesztéses vagy járadékos adósság felvételével, miáltal a ma függő adósság megszüntethető és a tőke helyett az országot az évi kamat, esetleg a törlesztés is terheli, vagyis az egyszeri súlyos teher, mely ma ránk uehezedik, részletekben hosszabb időre s kisebb évi összegekben nehezedik közgazdaságunkra. Az így átalakult kölcsön felvétele után a megfelelő bankjegyek kivonandók a forgalomból, miáltal a pénz elértéktelenedésének oka, a túlságos bankjegyáradat megszűnnék. Az e célból szükséges pénzügyi mívelet természetesei;, már a szükséges összeg nagyságánál fogva is, nem vihető keresztül rögtön, sőt több évre megosztva lesz szükséges az összes pénzügyi állapotokkal összhangban haladni, nehogy az adóképesség túlságos igénybevétele az ország gazdasági erejét megi ugassa. A váltóíolyam ázsiójának megszüntetésére több irányban lehet intézkedni; mindenekelőtt fokozni kell a kivitelt és csökkenteni a behozatalt, azaz törekedni kell arra, hogy a kivitt árúk értéke túlhaladja a behozottakét, vagyis, hogy a nálunk fizetendő váltókat jobban keressék, mint az általunk külföldön fizetendőket. Ez a törekvés a háború utáni első időben nehezen lesz érvényre juttatható; egyrészt ha vau is erős ki* vitelünk cukor, fa, nyersbőrök, tojáo, gyümölcs dolgában, a monarchia kivitele nagyobbrészt gyártmányokból áll (pamut-, gyapjú- ós lenárúkból, vas- és fémárúból, gépekből); ám de épp e gyártmányokból ma készlet nincs, sőt a szükséges nyersanyag hiánya folytán egyelőre még csak kilátás sincs rá, mikor lesz oly nagy e gyártás, hogy ismét kivitelre jusson. Ezzel szemben múlhatatlanul kell nagy mennyiségekben nyersanyagokat (nyersbőrök, gyapjú olajmagvak, mézgák, pamut, len, kender, kaucsuk, fémek, bőr) iparunk számára, szenet, kávét, dohányt és más fogyasztási cikkeket, gépeket mezőgazdaságunk és iparunk felszerelésére behoznunk, még pedig azonnal a háború befejezése után; szóval gazdasági helyzetünk valószinUvó teszi azt, hogy egyelőre még bizonyos időig a behozatal értéke jóval felülgaladja a kivitelét. Lehet ugyan az élvezeti és fényűzési cikkek behozatalát korlátozni, akár magas vámokkal, akár tilalmakkal is, csakhogy az ily intézkedések a kiviteli cikkeinkkel szemben alkalmazható ellenintézkedések által meghiúsíthatok, de különben sincs a behozatal lényeges csökkentésére hatásuk. Tekintettel arra, hogy a béke után a nyersanyag és a szükséges félgyártmányok behozatala amúgy is okvetlenül az állam közbenjárásával, sőt valószínűleg Ausztria és Németország kormányaival együtt rendezendő, nagyon megíonlokvudó, nem volna-e tanácsos a reánk eső behozatali az álam által külföldön felveendő kölcsönből nyert pénzen kiűzetni és a hazai cégekre áthárítani a megtelelő összegeket, magát a kölcsönt pedig törlesztés útján visszafizetni, ily módon az azonnali fizetés uem követelne tőlünk kivieudő értéket, mert az állami kölcsön kiilföloi pénzéből történuék, a kölcsön kamatjai és törlesztése pedig évek hoszszú során át történvén, fizetési mérlegünk nem rosszabbodnék hirtelen nagy összeggel, hanem évi kisebb összegekkel, melyeket gazdasági életünk megújulásával és kivitelünk fokozásával könnyen lehetne ellensúlyozni. *»! ..-I Városi közgyűlés. — l»le április 6. 1. Délelőtt. Pápa varos képviselőtestülete t. hú tí-án d. e. 10 órakor tartotta alakuló közgyűlését. Az alispánt az alakuló közgyűlésen való megjelenésben egy éh teendői megakadályosták s igy helyette az általa erre felkért Sült József kir. tanácsos, közjegyző vezette a közgyűlést A termet színültig megtöltötték a városi képviselők, amikor Sült József az elnöki széket elfoglalván, a közgyűlést 10 órakor megnyitotta. A felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Kende Adám, Gyurátz Fereucz, Kluge Károly, Halász Mihály és Nemes Pál képviselőket kérte fel. Konstatálta az elnök, hogy a legtöbb állami adót fizetők 1918. évi uévjegyzéke elkészült, megtörtént a képviselők részbeni újjá választása is, miért is a képviselőtestület a törvény értelmében megalakitottnak jelentette ki. Rámutatott még as elnök azokra az áldozatokra, amelyeket a háború az itthonmarsdottaktói követel. E munka legnehezebb része a közigazgatási tisztviselőkre hárul, ami oly kipróbált munkások szervezetét is megőrli, akik békés időben még sokáig szolgálhatták volna a közügyeket. Ez a munka kényszeritette Mészáros Károly polgármestert is, hogy hajlott korára hivatkozva a polgármesteri székből végleg távozzék. Az ö távozása — hosszú és érdemes munkásságát te'kintve — nagy űrt hagy maga után és a most alakuló közgyűlésnek egyik legnehezebb feladata lesz megtalálni az ö méltó utódját. Kijelentette az elnbk, hogy bár távolról sem szándéka a képviselőtestületed e téren befolyásolni, de annyi bizonyos, hogy egy önzetlen, tiszta kézü, erélyes emberre vau a városnak szüksége, mert csak ilyeu férfiú képes a várost a mai nehéz időkben vezetni. Abban a reménybeli, hogy ez a város képviselőm, k sikerülni is fog, zárja be sz alakuló közgyűlést. A közgyűlés erre az elnök éltetése közbeu szétoszlott. JiVf ' '• m "i 'uád*.^'ií fc alVí K*».H ,'J*!»':f sejt K^TfÖ 2. Délután. A délutáni közgyűlést, amely 3 órakor kezdődött, Csokuyay Károly v. főjegyző, helyettes polgármester vésette. As elnök a közgyűlés magnyitása után jegyzököuyv-hitelesitökUl Áos Ferenc, Faragó János. Kalmár Károly, Kerpel Gusztáv, Löwenstein Adolt és Tar Gyula képviselőket kérte fel. Napirend előtt néhány interpelláció hangzott el. Keresztes Gyula hármas interpellációt terjesztett elö. Elsősorban a katonaság által eladott koszos lovak dolgát tett* szóvá, követelvén, hogy a város ilyen tVrtőső betegségben szenvedő lovaknak a katonaság által való áruba bocsátását akadályozza meg. Az elnöklő helyettes polgármester megígérte, hogy a város átir a katonasághoz ezen anomália megszűnt elese erdekében. Majd panaszt emelt as újabbi túlszigorú rekvirálások ellen, főleg ast panaszolván, hogy az adagok leszállítása nem a rekviráló határozat kézbesítésétől számit, hanem február lö tol. Az elnök felvilágosította, hogy ez a kormányrendelet értelmében történik igy, akit a rekvirálás folytán sérelem ér, jogorvoslattal élhet a törvényes határidőben. , Végül kérte az ócskaruhapiaonak a Ruszékutcából máshová helyesését. Kemény Béla helyettes rendőrkapitány megígérte, hogy a kérdést tanulmányozni fogja és megfelelőleg intézkedtn fog. Úgy az interpelláló, mint a képviselőtestület a válaszokat tudomásul vette. Halász Mihály a közbiztonsági viszonyok
