Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918
1918-04-14
2. folytonos romlása miatt a városi csendőrség mielőbbi rendszeresítését sürgette A helyettes rendőrkapitány bejelentette, hogy ez ügyben biztató kilátás mellett folynak az illetékes hatóságokkal a tárgyalások. Ugyancsak napirend előtt bemutatta a helyettes polgármester az alispánnak, Mészáros Károly polgármester fegyelmi ügyében kelt felmentő határozatát, melyet a képviselőtestület tudomásul vett. Csak ezutáu került sor a tárgysorozatra, melynek első pontja a képviselőtestület bizottságának megalakítása lett volna. Steinberger Lipót indítványára azonban mindenekelőtt a 7-ik pontot vették tárgyalás alá és egyhangúlag elhatározták, hogy a Pápa-csornai vasút régi menetrendjének visszaállítását küldöttségileg fogja a város a kormánytól kérni. A küldöttség tagjaiul a közgyűlés dr. Baíuprecht Antal vezetése mellett dr. Autal Géza orsz. képviselőt és Steinberger Lipót vár. képviselőt kérte tel. Az uradalomnak a győri-úti vámház áthelyezése iránti beadváuyát kellő előkészítés végett átadták a tanácsnak. Tudomásul vették a keresk. minister leiratát a vámszedési jog kiterjesztéséről. A követkéz', pont Mészáros Károly polgármester nyugdíjaztatás iránti kérelme volt A közgyűlés meghajolva a polgármesternek előrehaladott korával és megrendült egészségi állapotával indokolt kérelme előtt, a nyugdíjaztatási kérelemnek helyt adott és kimondotta a polgármesternek f. évi május hó 1-tol — több mint negyven évi szolgálatára való tekintettel — teljes fizetéssel leendő nyugdíjaztatását. A távozó polgármester érdemeit méltó szavakban Oyurátz Ferenc ny. püspök, városi képviselő eosetelte. A régi Velence — úgymoud - azzal búcsúzott távozó vezérétől: „A mór megtette kötelességét, a mór mehet". De egy olyan erkölcsi testület, amely méltányolni kívánja a köz érdekében munkálkodók áldásos tevékenységét, nem mondhat búcsút ilyen ridegen távozó érdemes munkáaának. Ellenkezőleg kötelessége az erkölcsi testületnek hálával emlékezni meg a hosszú, eredményes munkásságért, hogy ezzel azaz erkölcsi testület dokumentálja azt, hogy érdemes annak az erkölcsi testületnek szolgálatában állani, érdekében tevékenykedni, munkálkodni. Szép beszéde végén indítványozta, hogy Mészáros Károly polgármester érdemeit a képviselőtestület jegyzőkönyvileg örökítse meg, háborús drágasági segélyét a város ez év végéig saját pénztárából fizesse és arcképét a közgyűlési terem részére festesse meg. A képviselőtestület ezen indítványokat egyhangú lelkesedéssel magáévá tette. Cseke Zoltán betegsége miatt újabb hat hónapi szabadsagot kért. A kösgyüléa a kért szabadságot egyhangúlag engedélyeste. Ugyancsak egyhangúlag adtak három havi újabb szabadságot Ssokoly Ignác rkapitánynak is. Dr. Kövi Józsefné részére Gynrátz Ferenc meleghangú pártoló felszólalása után egyhangúlag évi 400 K kegydijat szavaztak meg. Több tárgy hiányában a közgyűlés ti óra tájban véget ért. Segítsünk a hősi halált halt tanítók özvegyein és árváin! Bizonyára sokak előtt ismeretes azon tény, hogy a mostani háborúban aránytalanul aok tanító vett részt s a katonai szolgálatot teljesítő tanítók leguagyobb része jó katonának bizonyult, közülök sok igazi hős volt s épen ezért köattlök aránytalanul sok is elesett. A háborúban elesett tanító után visszamaradt özvegye éa árvái aztán a legtöbbször súlyos anyagi gondok közé jutottak, mivel az özvegyi nyugdíj és as áivák neveltetési segélye a mai drágaság mellett elsaomoritóau osekély. Pedig er. a tanítói kar, amely a békében aa ország kulturájauak voll fáradhatatlan mimkása, a háborúban pedig sz életét áldozta fel hazájáért, méltán megérdemli, sőt elvárhalja, hogy hátrahagyott árvájának és özvegyének legalább a tisztességes megé'hetés biztogitnssék, a nemzet legalább igy hálálja meg a térj ön feláldozását. Be kell azonban látnunk azt is. hogy maga a hivatalos állam, a mai nehéz időkben, mikor az ő anyagi erejét oly sokféle célra veszik igénybe, a tanító-özvegyek és -árvák érdekében a mostaninál nagyobb támogatásra szinte képtelen. Mint oly sok más téren, úgy a háborúban elesett tanítók özvegyei és árváinak támogatásánál is tehát ismét csak és elsősorbau társadalmi úton lehet a kivúnt eredményt elérni, megint csak a sokszoros*u igénybevett társadalom áldozatkészségéhez keli fordulni. És annak a társadalomnak, mely már eddig is meghozta a maga háborúkövetelte áldozatait, meg kell érteni, hogy az eddigi áldozatok utáu és mellett még elsőrangú kötelessége, önbecsülése által sarkalt cselekedete kell hogy legyen, hogy a tanító-özvegyek és -árvák gyáiuolítására szükséges alapot összehozza. Meg kell értenie a társadalom minden tagjának, hogy Isten és szülői után tanítójának köszönhet legtöbbet. Meg kell értenie a gyermekeik sorsán aggódó szülőknek, hogy ez a sors elsősorban a gyermek tanítója kezében vau. Mindezek megértése pedig kell, hogy minden kiben felébressze a tanító iránti megbecsülés és hála érzetét, ami azután a jelen szomorúan aktuális alkalommal a tanítóság érd-kében való áldozatkészségre kell, hogy ösztönözze a társadalom minden tagját. A társadalom áldozatkészségének a tanító ság érdekében való felébresztése már országszerte megindult. Maga a tanítóság vette kezébe ez ügyet s gyűjtések, mulatságok reudezése és más módok felhasználásával igyekezik előteremteni a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái segélyezésére szükséges alapot a fáradozásának már eddig is széjf eredményére mutathat rá. Pápa város népoktatási intézeteinek tantestületei szinten megértették a hivó szózatot, kezükbe ragadták a hősi halált halt tanítók kezéből kiesett zászlót s mint magasztos jelszót írták arra az ( sorok elején lévő címet: „Segítsünk a hősi halált halt tanítók özvegyein és árváin!" Városunk Unitóinak e szép célú mozgalmát előre is legmelegebben ajánljuk áldozatkész polgáraink szíves jóindulatába s a részletek felől annakidején kötelességszerüleg tájékoztatui fogjuk olvasóinkat. Bonos litván. A fájdalmas részvét őszinte hangján közöljük, hogy Borsos István kollégiumunk kiváló tanára Budapesten, ahova vakbél-operáció céljából szállították, elhunyt. Borsos Isván mintaképe volt a szakmáját minden porcikájában ismerő, alapos tudós, tárgyaiért ssiute naivitással lelkesedő, a végtelenségig szorgalmas, a precizitásig pedáns, az ifjúságot meleg szive egész hevével szerető tanárokuak. Talpig becsületes derék ember volt, akinek halálát ép ezért mindenki, aki osak ismerte, főleg és elsősorban persze hálás tanii ványainak ezrei, őszintén siratja. — Halálozás. Böhm Simon, a pápai aut. orth. izr. hitközség jegyzője szerdán reggel hosszas betegség urán elhunyt. Évtiz<deken át volt a hitközség derék hivatsluoka. — Kitüntetés háborús erdemekért. Ö felsége a király Halmy Náudor veszpréiipi m kir. állami gazdasági felügyelőt a háborúban szerzett kiváló érdemei elismerésül a pofygári hadiérdemkeresst III. osztályával tüntette ki. 1918. ájajlis_li_ — Katonai munkásosztagok jönnek majd haza a frontról, hogy a kapálás, takarmány-széna kaszálás és az aratás teendőit elvégezzek. Sőt a Honvédelmi Minister legújabban tjgy rendelkezett, hogy az összes mezőgazdasággal foglalkozó legénységi állományhoz tartozó katonák egyfolytában hazabocsáttassanak legalább 20—20 napi szabadságra az egész év folyamán. Iis pedig az önálló saját földbirtokkal bíró kisgazdák a saját birtokukba mehetnek, a cseléd — napszámos — zsellér mezőgazdasági munkásokat pedig ::iunkásosztagokba fogják beosztani s így.fogják őket ide vagy oda vezényelni." Ezpn esetekben sem kérvény, sem igíázolvárfy a községi elöljáróságok részéről nem kell, mert a szabadságolást a katonai kihallgatáson (rapporton) kérik és kapják. A Honvédelmi Minister azonban felhatalmazta a járási főszolgabirákat, hogy rendkívüli kivételes esetekben, az apának munkaképtelensége stb. esetén írásbeli kérvényt adhassanak be a harctéren lévő gazdák és ezek fiainak szabadságolása iránt. Az ilyen kérvényt nem a főispánhoz és nem a ministerhez kell küldeni, hanem egyenesen a katonai szolgálatot teljesítő egyén csapatparancsnokságához, zászlóaljparancsnoksághoz, amelynél az illető, akiért folyamodunk szolgál. A kinek katonai munkásosztag kell, azt az alispánnál kérelmezze. A katonák élelméről, ruházatáról a gazda gondoskodik. De a kincstár megfizet neki ezért. A saját gazdaságukba hazabocsátott mezőgazdák, ha közben olyanok fordulnak hozzájuk igás erőért, akiknek ilyen erejük nincsen — kötelesek őket kisegíteni, mert ellenkező esetben azonnal bevonultatja őket a hatóság A hadisegélyes asszonyok pedig, ha egyébként egészségesek, kötelesek a megállapított napszám mellett napszámba járni, mert ellenkező esetben azonnal megvonják tőlük a hadisegélyt. Teljesen ilyen értelmű volt a Honvédelmi Ministernek mult évi rendelete is és mégis megtörtént, hogy kisgazdákat, akiknek itthon 60—70 holdas birtokuk van, elvezényeltek idegen helyre munkára, az ő gazdaságuk pedig csak tengődött, viszont cselédek, zsellérek, vasúti napszámosok, sőt iparos és kereskedő segédek hazakerültek és itthon élték világukat. Miért? Mert a kihallgatáson azt mond az a katona, amit akar, illetve ami őt haza segíti: hogy ő neki van bérelt földje s hogy ő mezőgazdasági munkás, holott a kaptafa meg a dikics vagy a röf a szerszáma. Meg aztán a szigorú rendelkezés dacára általános volt a panasz, hogy a hadisegélyes menyecskék vagy egyáltalán nem mentek napszámba — mert pénzük volt elég — vagy ha elmentek, hát a járási főbíró által megállapított napszámnak kétszeresét is elkérték. Igy most sem várunk valami üdvös eredményt a ministernek egyébbként igen helyes és okos rendeletétől, mert akik ezt végrehajtani és betartani lennének kötelesek — azok elrontják, elferdítik, meg nem tartják a minister okos rendelkezéseit. — Hivatalban. Vértesy Gynla kir. tanfelügyelő komoly betegségéből sserenosésen felépült ugyani!) ii a, hogy a mult pénteken már hivatalában is megjelent s annak vezetését is átvette, • i I . !!•».."»U Hl . r!< 1 S.U. J! A •• : i 4i v,. • MI t: tf.b'1 /** • '