Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-10-20

42. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varoB hatóságának és több pápai s pápa-vit'eki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ooldberg Oyula pspirkereskodése, F8-tér 23. szám. Telefen. 112. szám. Feleifia szerkesztő 6a laptulajdonol: OOLDBERG OYULA. ElfiBzetések éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: ogősz évro 12 K., félévre 6 K., negyedévre 3 K. Nyilt-tér loronként 40 fillér. — Egyes szam ira 80 OUér. Közegészségügy államosítása. Nem hisszük, hogy ;izok az államok, melyek a világháborúban aktiv részt vettek, képesek volnának helyes statisztikai adatokkal eddigi veszteségeiket pontosan kimutatni. Az elszenvedett veszteségek minden kétséget kizárólag kiszámíthatatlanok és pótolhatatlanok, talán még az utókor sem fogja soha megtudni, hogy mennyi véráldozatba került a világháború. Sok millió szülő, hitves, testvér, rokon és barát siratja u háborúban elesett halotját. A hadviselő államok tele vannak ember* veszteséggel, nyomorúsággal és adóssággal. A magyar statisztikusok számítása szerint ebben a világháborúban iniutegy hat-hétszázezer magyar katona halt hősi halált a harctereken és kórházakban. Fájó szívvel gondoluuk erre az óriási veszteségre. Ezt a súlyos veszteségetj nagyon hosszú ideig fogjuk érezni minden téren és beláthattam időig nem fogjuk tudni kiheverni. Ilyen körülmények között első kötelességünk mindent elkövetni, hogy okos és célszerű intézkedésekkel az elpusztult emberanyagot pótoljuk. Ezeknek az óriási veszteségeknek pótlására gondolt a magyar kormány is, mikor kiadta a hatalmas jelszót, hogy a közegészségügyi teendőket minden téren és minden vonalon államosítani fogja. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már el is készült és a legközelebbi időben a képviselőház elé terjesztik. Megállapítjuk, hogy a magyar kormánynak ezen elhatározása bölcs, előrelátó, — szükséges, rendkívül értékesés megbecsülhetetlen. A józan ész követeli, hogy ez a törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emeltessék, — mert a harctéri veszteségeket egyedül ós csakis a gyermekhalandóság megakadályozásával, illetőleg a haláleseteknek minimumra leendő csökkentésével lehet csak pótolni. Nem ismerjük a törvényjavaslatot, valószínűleg mindenre figyelmet fordítottak benne, de az bizonyos, hogy a cél csak akkor lesz igazán elérhető, ha az állam minden születendő gyermekre már a születéstől kezdve szakközegeivel felügyeltet és a kiadandó rendelkezésekéi, esetről-osetre vasszigorral végrehajtatja.* a közegészségügy államosításának álláspontjára helyezkedni, inert a mostani törvényhalósági és községi közegészségügyi közegekkel, a kitűzött szentes magas célt elérni nem lett volna képes. A mostani közegek erre képtelenek, azonban ki kell jelentenünk, hogy nemj a közegekben, hanem a rendszerben vau a hiba. A járványos betegségek gyors terjedését csak ritkán tudjuk megakadályozni, mert sem a törvényhatósági sem a községi orvosok netr tudnak érvényt szerezni rendelkezéseiknek. Ezeket a rendelkezéseket ugyai.is a községi közegek soha, vagy cáak a legritkább esetben szereznek érvényt. Pontosság és lelkiismeretségről szó sincs. Pedig ha valahol, ugy itt van szükség a legnagyobb lelkiismeretességre. Azért vau tehát szükség a közegészségügy államosítására, hogy a közegészségügy szolgalatban álló orvo! sokn.il;. a küzigazgatáte keretén belül szabadabb mozgást, nélkülüzlieüen erély t és a községi közegek felelt a szükséges fölényt biztosítsuk. Nem hisszük, hogy az egész ország területén akadna csak egyetlenegy ember is, a ki a tervbe vett államosítást nem helyeselné. Két évtized óta hangoztattuk ós hangoztatták mások is az ország területén, a közegészségügy államosítását. Senki sem reagált roá. Világháborúnak kellett elkövetkezni, hogy a kormány ezt az országos közóhajt a megvalósulás stádiumába juttatta. A fődolog azonban most már az, hogy a törvényjavaslatból törvény legyen és igy a közóhaj dűlőre jusson. A késedelem a jelen esetben nagy hiba sőt bűn lenne. A közegészségügynek államosításával kapcsolatban reméljük, hogy elhanyagolt kórházügyeink is revisió alá kerülnek. A kettő egymástól elválaszthatatlan és igy végre a pápai közkórház is megoldást fog találni. A pápai küzkórház megteremtése nálunk sürgős feladatot képez. Nekünk ez idő szerint kórházuuk nincs, AZ irgalmasok kórházát és a városi női kórházat nem lehet a modern kórházak sorába beilleszteni. Nagyon kezdetlegesek, ós az uj kórházakkal össze nem hasonlíthatók. Még átalakításokkal sem tudnánk azokat olyan állapotba helyezni, hogy kifogástalanoknak lehetne minősíteni. Különben kár volna minden költA pápai kórházügyre különben legközelebb visszatérünk, mert a város közegészségügyének fejlesztése az egész város lakosságára uézve óriási fontossággal bír. Nagyobb érdemnek tartjuk a közegészségügy fejlesztésén dolgozni, munkálkodni, mint egy hadsereg élén fényes győzelmet aratni. Lehet-e szebb hivatás, mint betegségben sínylődő felebarátaink kínjának enyhítése. A ki ebben előhalad és vezérszerepet visz, a legnagyobb elismerést érdemli meg. Huszárnap. A magyar kormány kénytelen volt|sógért. Lomtárba való mind a kettő. Sokszor, nagyon sokszor láttunk meuetszá'/.udokat, melyekben felvirágozott fiatul és nem egészen fiatal vitézek mind egyforma hangos nótaszóval vonultak vasútállomásunk felé. Ezek a nótázó huszárok elmentek oda, ahol a halál tartja dus aratását. Sok özvegy és árva elveszítette keresőjét, gondviselőjét, akik most rá vi.in.ttL utalvc, hogy jótékony saivek kftnyörtiletes adományaival enyhítsék nélkülözéseiket. Ezeknek az elesett hős huszároknak özvegyei és árvái segélyezésére rendezett „Huszárnapot" a helybeli huszárezred pótszázad tisztikara. Rövid pár hete született meg a nemes eszme, melyet csakhamar tett követett. Megindult a mozgósítás a helybeli úrhölgyek között is, melynak eredményekép boszorkányos ügyességgel és gyorsasággal megcsinálták a felejthetetlen élvezetes „Hiiszárnap" műsorát. A falragaszok jelezték a gazdag programmot, amely nem túlozott, mert a valóságban még sokkal többet, nyújtott, a rendezőség, mint amennyit hirdetett. Az üuuepély szombat, este vette kezdetét Városunk szombaton este ünnepi hangulatot öltött, felgyúltak az Ívlámpák és lényárban úszott miudeu. ami a boldog békeidőkre emlékeztetett bennünket. Este H órára zsúfolásig megtelt a színház előkelő közönséggel és a müvészestély megkezdődött. Előre bocsátjuk, hogy a inüvószestélyröl, illetve szereplőiről kritikát nem írhatunk, amenynjiln'ii mind oly elsőrendű művészek, akiknek osupán nevük megemlítése elég, hogy jellemezzük őket. A mtívószestélyt a pozsonyi honvéd zenekar nyitotta meg két szép zeneszámmal. Utána Tomor Árkád szent-benedekrendi tanár lépett a színpadi függöny elé és elmondta szívből fakadó költőies, szép prológját, amit a huszárokról irt. A prológ meleg érzést keltett a szivekben, amelyekhez nagyban hozzájárult a gyönyörű elöndása is. A fővárosi művészek közül elsőnek Kürti József, a Nemzeti Színház művésze lépett fol, aki egy hatásos drámai költeményt adott elö, majd a sürü taps után még néhány humoros verssel mulattatta a közönséget. Nagy Izabella a m. kir. Operaház tagja opera részleteket énekelt nagy hatással. Taruai Alajos zeneszerző, a pápai közönség régi kedves ismerőse, néhány saját szerzeményű dalával gyönyörködtetett benuüket. Kallós Erzsi hangverseuyéuekesuö a Mig-