Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-07-15

Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőiig és kiadóhivatal: Qoldberg Uvula papirkereskedése, Fő-tér SS Telefon. 1X2. szdm. szám. FelelSs szerkesztő és laptulajdonoH : GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési díjak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 K., félévre 6 K., negyedévre 3 K. Nyilt-tér soronként 40 tillér. — Egyes szám ára 30 fillér. A közélelmezési bizottság újjászervezése. Pápa város képviselőtestülete a f. hó 12-én tartott közgyűlésén a közélelmezési bizottságot újjászervezte. E bizottság rá is szorult a reformra, mert eddigi alakjában nem igen vált be. Tagjainak nagy száma következtében határozataiban hiányzott az összhang amint azt Csoknyay Károly főjegyző találóan megjegyezte. A gyűléseken a tagoknak majd egyik, majd másik csoportja jelent meg. Gyakran előfordult, hogy amit az egyik csoport jól csinált, a másik elrontotta. De ezért kárpótolta a közönséget azzal, hogy az egyik csoportból álló gyűlés jóvá tette, amit a másik rosszul csinált. Ki fogja azonban jóvá tenni, amit a reformált, tiz tagra redukált bizottság esetleg el fog követni P Dr. Kende Ádám meleg szavakat talált a régi élelmezési bizottság védelmére. Mint ő ós dr. Hoffner Sándor kifejtették, Pápa városának liszttel és hússal való ellátása sokkal jobb volt, mint a szomszéd városoké. De igen sok vátos hatóságának még jobban sikerült a lakosságot ellátói. A mi közellátásunk tehát általában kevésbé rossznak mondható, mint a lekicsinyelt szomszéd városoké. Ha valakinek gyomra gyakran korog az éhségtől nem lakik jól azzal a vigasszal, hogy szomszédja még többet koplal, hanem arra gondol, hogy vannak városok, ahol az élelmicikkeket nagyobb bőségben és olcsóbbad lehet beszerezni, mint nálunk, miért nem tartozunk mi is e szomszédos városok közé? Az olvasóra bizom annak eldöntését, vájjon az élelmező bizottság új összeállításában - melyről a „Városi közgyűlés" c. közleményünk hű képet ad, — képes lesz-e Pápát e szerencsés városok közé besorozni. Hasonlóképen az olvasóra bizzuk annak megítélését, szerencsésen van-e az új bizottság összeállítva ós hogy a reformált bizottság nyújt-e kellő garanciát arra nézve, hogy jobban fog-e ellátni bennünket, mint a hogy a régi ellátott. A bizottságba két ügyvédet választottak be. Jogászok állanak a vasút, postn. gyárak, pénzintézetek élén. Tudjuk, hogy vasutunk kitűnően funkcionál, ha fennakadást nem szenved, ha van elég lokomotív, waggon és kőszén. Postáukat egész Európában mintaszerűnek ismerik el. Gyáraink tulajdonosai, hála Istennek nem halnak meg a szegények házában, hanem gyarapodnak. Pénzintézeteink évről évre erősödnek, részvényeik árfolyama majdnem olyan rohamosan emelkedik, mint az élelmicikkek, csizma és ruha ára, igazgatóik milliókra menő hasznot vágnak zsebre. A jogászok, mint vezetők, tehát mindenütt beválnak, ha jól megválasztják őket. A jelen esetben pedig a szelekció igen szerencsésen történt. A jogászok jelenléte a bizottságban szükséges, mert, amint dr. Kende Ádám előadta a bizottság sokszor kerül abba a helyzetbe, hogy milliókról szóló szerződéseket kell kötni, ilyen aktusnál jogász ember nélkülözhetetlen, mert a legkisebb formahiba óriási károknak teszi ki a város közönségét. Ez plausibilis. De minek választották meg dr. Hoffner Sándort a bizottságba, mikor a bizottságnak, mint városi ügyész, hivatalból, választás nélkül is tagja?Helyette iukábu választoltak volna egy az élelmezéshez értő kereskedőt |De ha már konoedáloom kell dr. Kende ama helyes érvelését, hogy két jogász Iszükséges a bizottságban, mert négy szem többet lát, mint ket'ő, nem tudom |megérteni, minek kell oda két tanár is? ;Talán azt hiszik, hogy mivel tudják a j módját, miképeu kell az ifjúságot szellemi táplálékkal ellátni, eo ipso ahhoz is értenek, hogy lehet a közönségei testi táplálékhoz juttatni a háború 4-ik évében, amidőn a legszakértőbb, lej»élelme'^ebb, minden bájjal legjobban j megkent kereskedőnek sok bajjal-ügygyel sikerül csak nagy tömegek élelmezése. Nem lett volna ésszerűbb az egyik helyett. - nem bánom akármelyik helyet, mert éu mind a kettő nagy tudásának és fényes tehetségének legalázatosabb tisztelője vagyok - , egy szakértő, az élelmezési cikkek beszerzésében tapasztalatokkal és jártassággal bíró kereskedőt beválasztani? Bekerült ugyan a bizottságba három kereskedő is, de közülük csak Braun Ármin ért a közélelmezéshez. Braun Armin tetőtől talpig kereskedő, kit páratlan kommerciális érzéke magasan fölemelt a kicsinyes kalmár szellem fölé, akinek széles kereskedői látóköre van. De ő elvégre csak ember és pedig igen elfoglalt ember, akinek kezeiben sokágú vállalatok számtalan szála fut össze. Egy ember legjobb akarattal sem lehet tiz helyen egy időben. Ha ő nem lesz itthon, ha beteg, ha családi viszonyai, uagy vállalatai otthon tartják, ki tud helyette a bizottságnak szakértő, értékes tanácsokat adni? Jó lett volna tehát az egyik tanár helyeit, ha már két-három jogász bizottsági tagsága okvetlenül szükséges, egy másik kereskedőt beválasztani, aki a közélelmezéshez hivatásánál fogva szakszerü'og ért. Igaz, hogy a reform szerint a bizottság elnöke, Csoknyay időről-időre behívhat szakértőket. De ezek, ha akarnak eljönnek a bizottsági gyűlésre, ha akarnak otthon maradnak, mert jogosan így okoskodhatnak: „Ha szükségtek van rám, miért nem választottatok be a bizottságba?" De ha eleget is tesznek a meghívásnak, jelenlétük nem sokat nyom a latban, mert tanácsukért nem lelelősek és nincs is módjukban eszméiket megvalósítani, nem lévén szavazati joguk. Hasonlóképen nem ártott volna Ács Ferenc javaslatát megszívlelni, 1-2 kisgazdát a bizottságba beválasztani. 'Az élelmező bizoUság egyik feladata, hogy a nagy tojás-, vaj- és tejhiányon segítsen. Ebben pedig senki sem tudna jobb tanáccsal előállani, mint egy értelmes kisgazda. Dr. Kende ama ellenI vetését, hogy a kisgazdáknak képviseltetése a bizottságban azért nem szükséges, mert ők úgysem szorultak a közélelmezés „kedvezménj'ére", a tréfa birodalmába utalandó. Hiszen a közélelmező bizottság egyetlen tagja sem szorul erre és ha e tréfát komolyan vennők, új választást kellene eszközölni és a mostani 10 tagot a választásból eleve kizárni. Mindamellett reméljük, hogy az új élelmező elnök és bizottság egise alatt a háború negyedik és utolsó évében a közélelmezés jobb lesz, mint eddig volt. V. I. I Városi közgyűlés. — 1917 július 12-én. Pápa város képviselőtestülete csütörtökön délután 3 órakor Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen a városi képviselők szép számban jelentek meg. A j gyUlés elejétől végig nyugodt mederben folyt le. A szónokok komoly érvekkel akarták megj győzni a gyűlés tagjait, az ellenjavaslatot tevő szónokok csendes resignatióval nyugodtak bele : leszavaz!atástiklia. Személyeskedő, sértő, imparlamentáris kifejezések nem hangzottak el a tanácsteremben, noha a többiközt a tárgysorozaton j '"gy igei, fontos pont: a közélelmezési bizottság újjászervezése, is szerepelt. A jegyzőkönyvhöz dr. Kende Ádára szólt hozzá, kérte a múltkori közgyűlésen tartott be*