Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-07-15

izédének néhány tévesen reprodukált kitételTJaz aratás utáni élelmezést szabályozó miniszteri nek kiigazítását. Koritschouer József megiuteipelálja a pol­gármestert afelől, hogy van-e tudomása arról, milyen rossz minőségű lisztet szállítottak az utóbbi alkalommal, amelyből sütött kenyér él­vezhetetlen? A.z élelmezési bizottság megala­kulásakor határozatba ment, hogy a városnak küldött liszt átvétele előtt két lisztkereskedö ál­tal megvizsgálandó. Ez csak egyetlen egy eset­ben történt meg. Miért uem ügyelt a polgár­mester arra, hogy a lisztet megvizsgálják? Az interpelláló beszédének illusziálására mintát mutat be az utoljára knpott lisztből? A polgármester szerint a lisztiroda köte­lessége lett volna a lisztet mindig megvizsgál­tatni. Ha ezt elmulasztották, miért nem figyel­meztette őt az interpelláló annyi idő óta? Ami pedig az utoljára átvett liszt minőségét illeti, a rossz kezelés lehet oka a belőle sütött kenyér élvezhetetleuségének. A pékek a közgyűlés nap­jáuak reggeléu bemutattak ugyanebből a liszt­ből sütött kenyeret, melyet a polgármester igen Ízletesnek talált. A jövőben az e gyűlésen meg­választandó új bizottság szigorúbban fogja ellen­őrizni a liszts/.állítmányokat. Koritschoner a polgármester válaszára meg­jegyzi, hogy a városunk szállított, lisztet nyolc malomban őrlik, lehet hogy a pékeknek olyan malmokból szállítottak ahol jobb lisztet őrölnek. A közgyűlés a polgármestur válaszát tu­domásul veszi. Ezután a közgyűlés a legtöbb állami adót fizetők 1918. évi névjegyzékének kiigazítására alakított bizotáságba megválasztotta: Hajnócky Bélát, Kluge Endrét, dr. Hoff'uer Sándort és Szokoly Viktort. A hat évvel ezelőtt választott v. képviselők mandátuma lejárt, a képviselőtestület a választók névjegyzékének összeállítására alakított bizott­ságba a következőket, vala&ztotta meg: I. ker. dr. Teli Anasztáz, Kóhu József, Harmns Zoltán. II. ker. dr. Bereck (Jyiila. Edelényi Szabó József, Heukler János. III. ker. Jilek Ferenc, Szakács Dániel, Horváth József. IV. ker. Torma Lajos. Kőszegi József, Talos Sándor. V. ker. Keresztes Gyula, Somogyi József, Kiss Zsigmond. Az igazoló választmányba a képviselőtes­tület beválasztotta Saáry Lajost és dr. Kende Ádámot, az alispán kinevezte dr. Kluge Endrét és dr. Hirsch Vilmost, az alispán elnökhelyet teséül kijelölte dr. Sült Józsefet. Következett a közgyűlés legfontosabb és legérdekesebb tárgya; a közélelmezési bizottság újjá alakítása. Dr. Csokuyay Károly főjegyző előadja, hogy az élelmezési bizottság nagv endelet minden percben megórkazhetik, azután nyomban intézkedni kell, hogy augusztus 15-ére UÍ új gabonából liszt örlendö. Samdy György ellenzi, hogy uz élelmezési bizofságba szakértő kereskedőket és iparosokat válaszoljanak, mert ezek bizonyos tekintetben érdekeltek. Látókörük szűk, csak a maguk szakmájára terjedő, ellenben az egyetemet végzett lateinerek látóköre széle­sebb. A közellátást csak egy teljhalalommal tel­nh ázott vezető végezheti eredményesen, ki működéséért felelős, mellette működjék a városi élelmezési organizációjának tökéletességére ala­pította egész fejlődését. És bizonyos, hogy a három év óta dúló népek-háborója sok olyan problémát vetett felszínre, mely a leszűrt tapasz­talatok alupján mindenkép megvilágítja a gya­korlati tények megreformálásának szükségessé­gét és ez a körülmény a közélelmezés kérdésé­nek kialakulását érinti különös jelentőséggel, minthogy a jövő gazdasági életének vérkerin­gése már frissebb és elevenebb hullámzással fogja betölteni a továbbfejlődésnek azokat a csatornáit, melyek egy egész ország boldogulá­közélelmezési tanács. A városi, teljhatalmú köz-isának és magasbaemelkedésének éltető erei. élelmezés vezetőjének a főjegyzőt ajánlja, akit A háború folyamán a közólelmezés súlyos l főjegyzői teendők alól ebbeli működése tárta- kérdésének enyhítésére már törtetitek a konyha­mára oldjanak fel, mert a közólelmezés egész kerteizet ós belterjes földmivelés kiterjesztése embert kivan. ; keretében. Es ezek a termelési módozatok bi­Sulyok József és Hajnócky Béla tiltakoznak ! zonyos mértékben kielégítették azokat a vára­az ellen, hogy az iparosok és kereskedők a városi ^ kozásokat, amiket a gazdasági helyzet megvál­köziigyekben a saját h sznukat néznék. tozásához fűztünk. A háború folyamán ugyanis Révész Arnold biralja a közélelmezési bi- majdnem teljesen el voltunk zárva a külföldi és zottság működését. Szerinte mindenünk volt, tengerentúli piactól, az élelmiszerek behozatala csak az hiányzott, ami kell tt. Ami volt, az nem a legszűkebb mederben folyt le, sőt szövetsége­kellett, ami kellett az nem volt. Indítványozza, seinket is kisegítettük, és mégis: Magyarország hogy szakemberek bízassanak meg az élelmi élelmezése a három utolsó esztendő alatt, min­cikkek bevásárlásával. I den gazdasági válságtól menten, csupán egy­A polgármester eilenzi Bévész indítványát,! sserübb természetű és inkább adminisztratív ere­inert, ez csak részletkérdés. A bevásárlást ö tudtán: detü élelmezési nehézségek keretében zajlott le, kívül eszközölnék és mégis ö lenne felelős miután uem tekinthetjük a viszoi.yok válságszerü mindenért. I kibontakozásának azokat a korlátozó intézkedő­Dr. kende Ádám védelmébe vette az élnl-jseket, amiket közérdekből, államhatalom táino­mezési bizottságot, mely sok esetben jobban gatása mellett az élelmezési központok léptették ellátták a várost, mint a szomszéd városok ható­ságai tették. Azért honorálni kell az élelmezési életbe. De háború után nem elégedhetünk meg bizottság ama kérését, hogy 10 tngu bizottság' azokkal a reformokkal, amiket a háborús azük­választassék, mert a sok tagu bizottság szervezeteiig parancsolt akkor, mikor igen mérsékelt anyagi igen laza, felelőssége igen megoszlik. Kimutatja,: hozzájárulással és a földmegmunkálásra reudel­hogy a tagok kijelölése célirányosan történt, hogy kezesünkre álló erővel igyekeztünk élelmezési minden ajánlott tag szükséget pótol, hogy a' bajainkon segíteni. Háború után már nagysza­bizottságban elég a szakember. Kívánja, hogy a j basu újításokra kerül a sor, a termőföldnek arra bizottság élén hatósági személy álljon, hogy a| az okszerű kiaknázására, a mezőgazdasági pro­bizottság tervszerűen és ne ötletszerűen működjék, j duktumai révái világszerepe hivatott Magyaror­Dr. Hoffuer Sándor, hogy a lateinerek min- földjének arra az inteuziv gazdasági fejlesz­dig a kereskedők és iparosok érdekeit védték, | tósére > me 'y egyedül biztosítéka létünk megerö­sohaeem a magukét. Visszautasítja a bizottság, södésének, a nemzeti vagyongyarapodásnak és ebben felhozott vádakat, kimutatja, hogy a vá- jmelynek leghatalmasabb oszlopát, a gazdasági rosnak a hússal és liszttel való ellátása sokkal | kérdöaek iránt mindjobban kifejlett magyar nép jobb volt, mint számtalan más városé! Polgármester félteszi a kérdést, hogy el­fogadja-e a közgyűlés az állandó választmány fogja képezni. Es ha a békekötés után a politikai horizonton már nyugalmas felhők fognak átúszni, és a külföldre kivándorolt népmilliók visszatérési Böhm Samu, Hsjnóeky Béla, Dr. Kende Ádám, dr. H offner Sándor, Hannos Zoltán, dr. Kiuge Endre. dr. Kapoay Lucián, Braun Ármin, Lakos Béla és Laugrát Zsigmond. Az élelmezési b zottság elnökévé és az élelmezés vezetőjévé Csokuyay Karoly főjegyzőt választjuk uieg, ki e megbízatása tartamára a mánál fogva sokszor ellentétes ^határozatokat' fÜjegyZÖÍ tee,K,Ök a161 MlUt!Ute,ik­hozott, mert egyszer a tagok egy jelent meg a! U * Ül dn Holl,,er Sá,,dor íe l"lvasta az új gyűléseken, máskor a másik része. Az egyik ' Rli ' pítÓ l " velet " V&pM takarékpénztárnak 1908-ban csoport sokszor olyan határozatot hozott, mely, 8 ** íela ' llitft,ldó városi polgári iskola céljaira tett ellentétbe jutott egy régebbi határozattal, ame­lyet a másik hozott. Azért eljárása nem volt egyöntetű, e mellett lassú is volt. Indítványozza, hogy a régi bizottságot, oszlassák fel, időnként hívjanak be a tanácskozásokra s/.akértöket, akik a gyűlésen csak felszólalási joggal bírjanak. Schwarc Vilmos indítványozza, hogy szi.k­értö kereskedőket és iparosokat válasszanak I a bizottságba, ne lateiuereket. Koritschoner József kívánja, hogy a bizoi. ságba a lisztkereskedök közül is válasszanak be egyet, mert a közélelmezés legfőbb tárgya a lisztéi Iái ás. Ács Ferenc ajánlja. hog\ kisgazdát is vá­lasszanak a kösélelmezési bizottságba. Jilek Ferenc iudítványózza. hogy az élel­mezési bizottság tagjainak megvalósítására új közgyűlés hívandó össze. A polgármester ellenzi ezen indítvány el­fogadását, a bizottság megválasztása sürgős, mert listáját. A közgyűlés szavazattöbbséggel rneyvá-, lehetőségét bőséges engedményekkel raegalapoz­lasztja a közélelmezési bizottságba a követ-' zák az erre • célra megalakított kormányterve­kezöket • ' ze tek, bizonyos, hogy a csatamezőkön vért hullatott, hősiesen küzdökkel vállvetve az amerikai füstös kohókból hazatértekkel, rajuk vár az a nagyszerű és magasztos hivatás, ami nem lehet más, mint a jövő gazdasági Magyarország újjá­alakítása! Ez pedig az erőteljes intenzív gazdálkodással lesz lehetséges, amely most már tulajdonképpen nem annyira a meggazdagodási vágy kielégítését tartja szem előtt, hanem a háborús kiadások foly­tán megnövekedett államadóaság teherviselésének megkönnyítését célozza. Ennek a problematikus iránynak keresztülvitelét a mezőgazdasági több­termelés tudja csak kellően biztosítani és ez a kérdés szoros kapcsolatban van a közólelmezés viszonyainak kialakulásával, miután a mezőgazda­sági és mezőgazdasági-ipari termények óriási nemzetközi forgalmának eshetőségei nyrtják meg azt a ragyogó perspektívát, amiben meglátjuk a mai gazdasági állapotok nagyszerű átalakulását is. A mezőgazdasági hitel kiterjesztése, a minta­gazdaságok létesítése, vagy más szükséges alaku­lások módozatai már épp annyira a részletkérdé­sek közé tartoznak, mint az állam, vagy az önálló gazdasági intézmények a nagy munkából őket megillető szerepeinek meghatározása. Ezekkel az eszmékkel csupán körvonalazni akartuk azoknak a terveknek lefektetését, melyek a uemzetvagyou, pénzünk valutájának emelése érdekében múlhatatlanul szükségesek lesznek. Nemzetgazdászaiuk részéről gyakran lesz még alkalmunk a részletkérdések szakszerű fejtege­téseibe merülni. alapítványáról. Sarudy György indii ványoKSS, hogy keres­sék tel a takarékpénztárt, hogy ezt az alapítványt ossza fel a pápai négy polgári iskola közt tanulók ösztöndíjaira. Polgármester elieuzi az indítványt, mert az új alapító levél a minisztérium által kívánt alak­ság, melynek betű szerint meg kell telelni. A közgyűlés az új alapító levelet elfogadja Egyéb tárgy hiányában a polgármester az ülést bezárta. A gazdasági tbbbtermelés és a közélelmezés. Azok között az eszközök között, melyekkel a harbau álló nemzetek megviUák és végig küzdöttek a világháború véres csatáit, kétségts­leuiil vezetőszerep jutott annak a tényezőnek, mely a hadseregek és a trontmögötti lakosság

Next

/
Oldalképek
Tartalom