Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-22

A naoar liiiik ós az iflaiaiiforplii Mielőtt kitavaszodnék, az Országol balneologiai egyesület már figyelmeztet a közvéleményt a tavaszodásra. Jön ; nyár. És a nagyvárosok népe sietni lo< a fürdőre, ha, amint remélhető, nem les; olyan mostoha esztendő, mint a tavalyi amikor épen nem volt nyár. Szózatot intéz az egyesület nemcsak a közönséghez, hanem a kormányhoz is egy régi halasztás, mondhatjuk, mulasz tás helyrehozására, a fürdőtörvóny meg­csinál ására. Ne kicsinyeljük azt, hogy ilyen ko­rán és a zűrzavaros politikai és társa­dalmi állapotok közt jut eszébe a Balneolo­giai egyesületnek a közönség figyelmé­nek megkísértendő l'ölkeltése. Ma, amikor a politika annyira össze­zavarta a társadalmi érintkezés ?zálait, annyira meghomályositotta a szemeket, amikor a gazdasági 'érdekeitik ügyét is átszövi az ellenségeskedés és gyűlölség sok hátráltató fonala: nem ártana legalább azon a téren összehozni a társadalmat, ahol egyébként is a szigorúbb fonnák és személyi ellenkezések nélkül szokott találkozni. Fürdők dolgában Magyarországnak olyan kedvező természeti helyzete van, mint nagyon kevés más országnak. De ezt a kincsünket eddig nagyon gyarlón értékesítettük. Néhány nagy für­dőnk már megtalálta a nagy világ gaz­dag társadalmát is; de általában legelső fürdőink sem dicsekedhetnek olyan láto­gatottsággal, következésképen nem fejt­hetnek ki olyan idegenforgalmi és köz­gazdasági hasznosságot, mint aminő gaz­daságot egyes vidékeknek és velük or­száguknak az ismert külföldi fürdők szerezhetnek. Olyan fürdők, amelyek ritka kivételeket leszámítva, távolról sem versenyezhetnek szépség és gyógyhatás dolgában a mi nevesebb fürdőinkkel. — Kél hónap! — csapta össze Andy meg­lepetten a kezét. — Ez az egész? Gondoljak meg, uraim, hogy Mr. Ford kitörhette volna a nyakát! Es csak két hónap V — Mae Rae — szólt az elnök, - vezesse ki txt elitéltet. A hallgatóság megelégedetten oszlott szét. Bariningtontiak meg van a nagy szenzációja! Andy nagyszerűen érezte magát nj otthoná­ban. Oly kitűnő kosztot kapott, oly pompás ágyat, hogy az emberi méltóságon esett csorbáról tt-ljesen meg is feledkezett. Szeretetreméltó, egyéni kcdvéaaégAYel egy hét múlva már a legjobb barátságba került Mae Káé­val, a lóghá/.őrrel — a második héten már segített neki a kerti munkánál. Lassankint pedig Man Rae felesége és két kis gyermeke ugy megszerették, hogy minden este behívták szobájukba, karosszékbe ültették, pipát dugtak a szájába, hallgatták a szép meséit vagy Mas Rae hegedűjén játszott dalait. A hatóság pedig iieincsnk szemet hunyt efölött, hanem nyíltan helyeselte is, Andy a város jóncvét mentette meg, *._.rt csak méltányos volt, hogy a legudvariasabban bánjanak vele. Egvik'iuásik ember meg is látogatta, beszél­getett vele s minthogy a legutolsó dolog roll, hogy szökni akarjon — udvarias formában azt is közöl­ték vele, hogy az utcára is kimehet. Lassankint nem volt kedveltebb ember a vá­rosban Andynál és valahányszor végigsétált az utcán, büszke örömmel üdvözölték őt az emberek. Péuzt, dohányt csúsztattak olykor a kc/.ébo! Az idegenforgalom emelése Magyar országra nézve na£y gazdasági érdek Ezt beismerik mindenfelé, hangoztatják is eleget; de nagyon keveset tesznek érette. Habár uem meddő az időszakos vendégfogadás sem: ez még sem jár az állandó idegenforgalom, tehát számításba vonható gazdasági tényező hatásával. A Balneologiai egyesület, most sem hagyja el azt a megszokott vádat, amely­lyel a magyar közönséget felelőssé teszi a fürdők elhanyagoltságáért és elkerü­lése miatt. Pedig csak a közönséget oda­állítani felelőstiek sem nem helyes, sem nem igazságos .mindenképen. Megma­gyaráztuk már ezen a helyen, hogy a közönség egy részének külföldi fürdőbe való vándorlása nem mindig ítélendő el, sőt az idegen földre való utazás szellemi haszonnal járhat. C^sak az a baj nálunk, hogy ezt a vándorlást, amely megvan más országok bau,is«, nem ellensúlyozzuk ugyanakkora aráuyn idegenforgalommal. Ebben van gazdasági veszteségünk nagj'­sága. Bizonyos, hogy van a közönség­nek jó nagy része, amely nem látnivá­gyás végett, hauein puszta megszokás­ból, vagy hiúságból t yagy a magyar földet nem ismerő orvosi íanácsra megy oly»\n külföldi fürdőbe, amelynél jobb hatásút találhatná itt. Tehát ez a rész egyenesen megkárosítja a hazai gazdaságot, amikor pénzét a küllőidnek viszi,, ugyanakkor, amikor megfelelő , számú külföldit mi nem bírunk idecsaiogatni. De I Balneologiai egyesület csak közvetve és nen\ nvtltan mondja meg, hogy emlíitt senf Szabad merőben a kö­zönséget hibáztatni. ' M Fürdőintézeteink maguk riasztják el magyar vendégeiket, amikor nemcsak aránytalanul drágábbak, hanem kevesebb kényelmet és reiyltjt nyújtanak az üdülni vágyóknak, főképen pedigacsaládoknak. Hogy a fürüőtörvény megalkotása I és néha-néha egy pohár borra is meginvitatták: De Andy becsületes fin volt. Nem akarta megszegni az igéretét és kilenc órára mindig ott­hon volt. Kgyeilen egy este történt meg, hogy Mac Rae nagyon szigorú lett. 1 ~' Andy egy csomó rajongójával együtt a kelle­ténél kicsit többet ivott és mindenről mcgfeledke­zetten mulatta át az estét. Csak éjfélkor vetődfitt haza s nagy meglepe­tésére a kapukat /árva találta. Egy kicsit megszeppent. De aztán fölemelte fejét és kiáltani kezdett': — Dávid!... Dávid barátom: JOIIOB va­gyok ! Semmi felelet. Andy újra kiáltott: — Dávid! Engedj be! Mikor erre sem kapott választ, fölkapott egy követ és heverte ve'e Mao Rae ablakát. A következő percben egy borzas fej jelent meg az ablakban: — Ki az? — En vagyok, — felelte Andy. — Enged­jetek be. Már farmit vagyok és fázom ! — Te vagy az? Ilyenkor jösz haza? Menj vissza, ahonnan jöttél! — Engedj be a törvényes lakásomba! — szólt Iwuigonin Andy. — Nem ... — Ne felejtsd, hogy ez az én fogházam. Ne­kem jogom van bemenni. Fogoly vagyok, — csak ncm tölthetem cellámon kívül az éjszakát? szükséges, az régen beállott igazság. A kormányok már majd husz óv óta fog­lalkoztak vele és Ígérték, de egyik ja­vaslat sem került még a törvényhozás elé. Szükséges törvényesen, egységesen megállapítani a fürdők rendjót, az adó­zási normákat, mert ma az adózás módja is fölösleges terhekkel gátolja a fürdők fejlődését, az építési szabályokat, a ki­sajátítások lehetőségét stb. De a fürdők befektetés, tehát kellő hitel nélkül sem fejlődhetnek. Ezért a Balneologiai egye­sületnek az a kívánsága, hogy állami előlegeket adjanak a fürdőknek, amelyek később megtérülnének, mindenképen pe­dig közvetett nemzetgazdasági hasznot eredményeznének, egészen helyes és ok­szerű. Ámde a magyar közönségnek ez a része nagy százalékában épen azért ke­rüli a magyar fürdőket, mert nemcsak, hogy aránytalanul drágábbak, liauem bizonyos zsarolási szisztémával is fo­kozzák a drágaságot, emellett pedig nem nyújtják azt a kényelmet, otthonosságot, szórakozást, amit a népszerű külföldi fürdők. Nálunk sűrűn védekeznek a fürdőigazgatók külföldi elsőraugu fürdő­helyek drága tarifáival. Csak arról fe­ledkeznek meg, hogy ott olcsó tarifák is vannak. Minden osztálybeli hozzá­mérheti, erszényéhez a lakás és. megél­hetés eszközeit, ugy. hogy a nagyobb útiköltség mellett is többet takaríthat meg, mint amennyit a magyar lürdőkön kimuzsikálnak belőle. A fürdőtörvéuyben hiába gondos­kodnak róla, mert ezt nem lehet semmi­féle im'véirj­es ké»ysoíeiTel elérni, 'pusz­tán a lürdőtulajdonosok okosságától függ, hogy a rövid bérletek és zsaroló sze­mélyzet rendszerét megszüntessék ós igj' a gyors meggazdagodás törekvését kiirtsák. Mert amíg a mai rendszer tna­rad^hiába sopánkodnak -U^.magyar„kö­M ic Rae nagysokára engedett a kérésnek és felesége sietett a puha ágyát megvetíti ... . . . Néhány hét múlva óriáci veszély fenye­gette Audyt. A város egyik özvegyének Mrs. Hewitsomiek egy természetes, pergő nyelvű asz­szonynak igcu megnyerte tetszését. Elhalmozta Andyt bókjaival és figyelmességei­vel, sőt egyszer teára is meghívta. Andy azonban nem akart elmenni. Az óvatos barátok is ezt ajánlották — de vé­gül mégis elment. Neki is meg voltak a. maga gyöngéi. De mennél többsrör találkozott őnagyságával — annál kevésbbé szerette, ha itt készülő házas­ságról beszélnek. Bizonyos reális szempontból nem lett volua rossz számára — de Andynak arauyszive volt. Féltette, hogy nagyon hamar belcpusztulua ebbe a frigybe. Egy este Mac Rae komolyan figyelmeztette öt: — Ez az asszony férjének akar megcsípni — és ha ő egyszer megcsíp valakit! Kerüld őt, Andy ! Kerüld őt I — Igazad van! szólt Andy. — De mit csi­náljak ? Még néhány napig véd ez a fogház, de azután, ha kitesznek... Elfog ez a sárkány! Ke­serű fordulópontjához jutottam életemnek . . . — Csak a szivedre vigyázz, Andy . . . Saj­nálom, hogy már istenhozzadot kell mondani neked, de a törvény, törvéuy és a kiszabott időn tui nincs jogunk senkii itt tartanunk . . . Andy gondolkozni kezdett. — Ide hallgas —szólalt meg hirtelen. — Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom