Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-06-28

XLI. évfolyam. Pápa, 1914. június 28. 26. szám PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a « á r n a p. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Qoldherg Uyi.la papirkereskedése, Kfi-tér 2:i-ik szám. Telefon. 112 sza.m. 1'elelés szerkesztő 6s Isptulajdonos: GOLDBERG GYULA. I Klftflzetések e« hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre 1- kor., félévre ti k., negyedévre I. Nyilt-tér soronként 40 Hllér. — Kgyes szám ára M Uli Válasz dr. Lövy László ur cikkére. Mindenekelőtt igen köszönöm dr. Lővy László urnák, hogy a szinte felhívó soraimra — hogy ugy mondjam — hírlapi forduló postával volt szives válaszolni. Még pedig oly alapos tájékozottsággal lelek meg a kérdéses ügyre, hogy ezért a város közönsége részéről érdemel első sorban köszönetet. Mert, sajnos, ma már alig törődik valaki a város azon ingatlanával, amelyet a Tapolca jobb partján levő gyalog ut képez, amellyel ugy bánik hatóságunk is, a közönség is, mintha az a Csáki-szalmája lenne, mintha nem volna méltó arra, hogy a hatóság foglalkozzék vele. Teljesen osztozom dr. Lővy László ur fölfogásában abban, hogy a Tapolca jobb partján végig vivő utat elhanyagolnunk nem szabad. Ott egy talpalatnyi elbirtokolást megtűrnünk nem lehet s ha valahol, az egész vonalon, ily területcsorbitást tudunk beigazolni, akkor az ahhoz való jussunkat érvényesíteni kötelességünk, még ha, talán, darázs fészekbe nyúlnánk is. .\ számomra jutott rövid idő alatt, amennyire tehettem, titánná jártam a nevezett parti ut, birtokjogi történetének. A telekkönyvi hivatalban, a városházán s a grófi uradalomban áttekintettem az ezen útra vonatkozó hiteles ós nem hiteles, de hivatalos térképeket. Megállapíthatom, hogy e térképek Tapasztalataim és tanácsaim, egy nőnek ajánlva. Irta: Takáts Tibor. II. 8 most Ital íjon még néhány szót ama szép hivatásáról is. amely majd kegyedre vár, ha majd egy férfihez köti életét, kit igazán tiszta szívből szeret. Mert óh jaj Önnek, ha nem szereti! Ugy el van veszve örökre, ugy nem is tudnék Önnek tanáosot adni és szavaim sem volnának egyebek tükörnél, mely eitéve/.tett sorsát tárná elébe . . . Ugy egészen máskép beszélnék. Akkor azt mondanám, hogy tűrjön, áldozzon, mondjon le, hunnya be a s/.eméi s igy varja he a halált, mely oda visz, hol nincs több tévedés, csalódás és szenvedés. Tóth Kálmán gyönyörű verse „A szenvedőkhöz" ezt tanácsolja : ..Titkon viseld sziv sebedet. Hidd el, hogy igy jobban heged .lobban heged és hamarabb, Mim a seb a kötés alatt. inkább csak tovább keresésre adnak ingert, de teljes tájékozottságot nem nyújtanak. Azonban arra mégis jók, hogy, amit dr. Lővy László ur is a mult század 20-as éveire reflektálva mond atyja nevével kapcsolatban a Tapolca partjáról, azt elfogadhatóvá tegyék. Amit pedig a folyó part azoa részéről állit, amely az uszodától a ezélesvizig terjed, azt minden tekintetheti teljesen igazolják. A sok térkép közül csak három érdemel a kérdés eldöntése ügyében figyelmet. Az egyik, a legrégibb, abból az időből való, amikor az egész Tekertek mind egy komplexumot képeztek, egyetlen parcella vagy kert nem volt kihasítva rajta s valószínűleg éppen e miatt az állapot miatt nincs a rajzon kitüntetve a parti ut. De hogy kellett léteznie ott is és pedig a part teljes hosszában, sétáló útnak, azt megerősíti az uradalmi hivatalban nyert értesülésem, mely szerint, éppen ugy mim .1 liakonyere {jártján, a Tapolca partján is a régibb időben, mikor még nem voltak mellette kertek, gyalog ut húzódott végig. S ennélfogva: a mint a létező összes térképeken nincs most kitüntetve a bakonyéri-utvonal, akképen maradhatott el a Tapolca-parti ut fixirozása is a régi mappán. A grófi uradalmi birtokon megengedett gyalogjárónak tekintették, amit térképbe foglalni nem tartottak érdemesnek. . A másik térkép, az egyedüli hitelesített, az uradalmi hivatalban van, Panaszkodni mit is érne? A szánalom rongy fillére, Amit mások oda vetnek, Csak mélyebben fáj a sebnek. Azt se adják — azt ÍM vetik! Oli ne mutasd kinod nyomorultnak, Mint sebétől nyomorultunk Attól is ugy elfordulnak ! . . ." De én hiszem, hogy Üti szeret és szeretni bgja is leendő terjét s igy nem fog majd tartozni, ima szerencsétlenek sorába, kik többé nem szereltetitek egyet, inert ha s/.akitanak a másikkal, ugy ir. első is azt várhatja tőlük és uem bizhat szerelmikben. Hol pedig a bizalom hiányzik, ott nem lehet roldogság: ott nem is lehet nyugalom. Mondom Onink, liogy felette ritka az az íset, hogy ily esetben két sziv teljesen átértse ígytnást ! Krre (In ne is számítson, ha boldogtalan s hit érjéhez majd csak szokásból, illemből kényszer, ,-agv érdek miatt menne. Mert isinetiein, — hogy az ki minden igazi i ,-onzalom nélkül, csupán önző érdekek által vez>éltetve aknr eélt érni azért, hogy érdekházasságot | tössön, mert pénzt, proteetiót, szóval inas előnyé-1 vet keres... Már pedig aki a természet s/.aváia| 1860-ból, tehát még a tagosztályozás előtti időből való. Ezen a térképen a grófi-kerttől a Hal-piacig terjedőleg van kitüntetve a folyóparti-ut. Szép, széles útnak van rajzolva. E ponttól az uszodáig a magánkertek nyúlnak fel a Tapolcáig ut nélkül, az uszodától a Gyimóti-utig nincs ugyan a parton jelezve ut, de magán kertem sem, házföldek sem érnek fel a folyóig, tehát itt, e részen, a rajz szabad parthasználatot fejez ki éppen ugy mint a B ikonyerénél. A harmadik térkép, ez nem hitelesített, a tagosítás idejében, 1876-ban készült, illetve az akkori állapotokat örökíti meg. Felettébb furcsa térkép. Teljesen elüt az előbb említettől is, de meg a többiektől is. Rajta az 1860-val ellenkezőleg az Uszodától a (íyimóti-utig menő vonal van kitüntetve, a grófikerttől a Hal-piacig tartó utat egyáltalán nem jelzi. Hogy e nem hitelesített térképek mily lelkiismeretességgel készültek, azt nem tudom. He hogy egy városnak ha a jó gazda példáját akarja követni, ingatlanai megóvásáért is, hitelesített térképének kellene lenni, azt joggal követelhetni. Vájjon nem elitélendő-e. hogy ha az ember a város régibb ulainak, tereinek és esetleg más beltelki fekvőségének kivan utánna nézni, nem a városházán juthat hozzá, hanem vagy a grófi uradalomban, vagy pedig Pozsonyban, az illetékes hivatalban, vagy esetleg a megyén. Ámde nem erről óhajtok most szidni. uem hallgat, az nemcsak, hogy annyi boldogságot lem fog elírni, mint amennyit magától eldobott, de ezenkívül okvetlen bűnhődni is fog és fájdalom tiemosak ő, de sok esetben még utódai is bűnhődnek. * * .. * De éu feltételezem Önről, hogy nem is tévedliet s hogy férjét becsülni fogja és tiszta szivéuek mélyéből fogja szeretni. Ha igy lesz, akkor boldog lesz Ón, mig csak él. Oly boldog, mint százak kösül alig egy-kettő. Akkor szerencsés lesz Ou, mert idejekorán meglelte, kivel szive egyel érez, lelke egyet gondol í kinek célja az. hogy önt boldoggá tegye s kinek boldogsága az On oelja ! Óh, igen ritkák az ilyen találkozások s vagy korán, vagy elkésve jönnek. I.Mert ket szerelmes sziv együttérzése lehet olyan, hogy egy-két, évig ugyan virul, aztán hervad, végre teljesen elpusztul, vagy olyan házasság is, mely kölcsönös imádassál kezdődik, hogy aztán hideg, közönnyé váljon.) Ks néha épen jókor jöhet, de nyomában átokkal, midőn az eg s föld ellene van az egyesillésnek és . . . nem hir elég erővel, hogy eget bildet legyőzve rontson a mennyországba! Olt, inert két szerelmes sziv együtt dobogása — a mennyország! Itt niiies többé tél s nincs fáidalom. Iiis/