Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-08-17

Pápai Lapok 1913. augusztus 17._ ujságlapot ós olvassuk el pirulva a bal­káni vérengzésekről szóló krónikákat. Olvassuk el ós akkor bízvást szent Olcsóbb a gabona. [hogy mindenki élvezhesse adományát, de az érem másik oldalán egy uzsorás áll, aki a természet I adományait a saját zsebe javára hasznosítja. Ks | ez az uzsorás a legnagyobb ár megállapító, ő áhítattal lógunk nésni a szent jobb felé. irai0­ir j H Rz ük . só ságot é« drágaságot, évek óta csak a drágaságot. Igy történhetik az is majd, hogy gabonabóség Írsz ebben az országban és mégis kenyérinségről fog panaszkodni a nép, mert uzsorásaink ugy fogjak a dolgok meneteiét A malmok egy idö óta redukálták az üze-1irtoyUaBJ, hogy még ez a természeti áldás is műket, tmi azt jelenti, hogy heteukint csak bi-1 cgak R2 fl sZaluukla legyt>11 lUt)as . zonyos napokon fogják az őrlést végeztetni. E/t limr évek ota U|l!l!i/ ., a ij„ k és ha a dol­Nincs lisztuemükben nagy kereslet és igy ( guk r#l# j Arl „ézitnk, tapasztalhatjuk ut ia, hogv Ők maguk sem akarnak dolgozni a piac szamára. am cgHk ilyeu egyszerű tényezők, közgazdasági Megelégednek a közvetlen fogyasztással tt előre f4ktof0 l, játszanak közre ebbe» a manőverben, nem dolgoznak. A gabonanemüek áralakuláaára L^ r é 8Ze vau ebben közéietűnk minden jelen­legnagyobb betoíyással a malmok vannak és első , ( . g Tunya tarSil dalimink . magyar eml)er sorban a modernül fölszerelt gőzmalmok. A többi j w#tí tlttu | izimiia es „.ondhatnók önérzetének tizem nem a kereskedelem és export számára dol- „ ... • i. „•; . i i • i 1 , gyöngesége okozol annak, hogv uzsorásaival szem­gozik, hanem inkább haziszüksegletek kielégite-', .„•,»... ..A „ - I • ben nem állott meg a talpára. Ezzel bizonyítsuk b >, hogy értettek vagyunk a saját dolgalak irányítására és nem kell a szom­szédba mennünk egy kis okosságért. sere. Közgazdasági körökben ez a hir nem oko­aott valami nagy örömet, mert hiszen ennek nyo­mán árhauyatlás állott be ós a tpekalációnak spekuláció számának megszűnt «z a lehetőség, hogy az árak irányitásával céljait szolgaija. Leginkább a határidő spekulációkat bántja Csak nézzünk át a közeli Ausztriába és akár város akár falu, ahol kiakarnók tapasztalni az élelem árait, ott. azt latjuk, hogy ők ezen a téren összehasonlíthatatlanul előbbre vannak mint mi magyarok. A bus, a kenyér, a gyümölcs jó­val olcsóbb és jóval külömb a miénknél. Tej ha a malmok magatartása, attól tartanak, hogy a 1 m igitás csak legritkábban foidal elő ás egyáb álnl­nagy budapesti és vidéki gőzmalmok az egén muwe rek hamisítása majdnem a legendák vilá­éven át megtartják a korlátolt üzemet és igy Ők IgÜMk tartozik. Mert itt a hatóságok örködnek ie­elesnek a kömiyü pénzszerzés egyik lehetőségé- \ | ettük es a liagv közönség lelkiismerete. A ké­től. Másrészt a termelőket is aggasztja az a tü-]„y #r , termés kedvező alakulásánál togva odaát Jiet, amely a gabonanemüek olcsóságára fog ve- „ lüSt olcsóbbodott és bizonyos, hogy olcsób­zetl11, ibodni fog, a mikor a mezőgazdasági munkálatok De van egy más szempont is, u fogyasztó toljeten befejeződtek. A mikor a cséplés és be­közönseg szempontja es az minden inas érdek bordát már bevégződött és az uj gabonatermés mellett a legfontosabb érdek. A termelő is speku- adását élvezhetjük, akkor fog osak eldőlni, hogy lálhat, gondolhat arra, hogy as idei nyár szo- , D j t hozott a nyár. Ha a termeszét meg is áldotta katlanul kedvezőtlen időjárásával bizonyos var- országunkat az anyaföld kincseivel, azért lesuj­megyékben történt nagy árviz miatt, a melyből tott-t iánk azzal, hogy tönkre teszik a népet a hazai gabonatermelésnek nagy fogyatkozása kivetkezett é~ számit is arra, hogy termése jó áron fog elkelni. Ez okozta, hogy a_teimelö uem uzsorájukkal. Ez még nem bizonyosság, csak következte­kát a múltból. Lehetnek az ilyen következtetések vitte áruját a piacra abban a hitben, hogy a mal-j hamisak is. De nem hisszük, hogy azok a körök, mok uagyobb árakat fognak kínálni. Innen van bogy a gabona ára mindinkább olcsóbbodott és | akik az áralakulásokat nálunk előidézik, hogy azok megjavultak volna. Sokáig kellene várnunk, reményünk van arra, hogy a kenyér az idén ol- ha ezt akarnók elérni. Nem nekik érdekük a ja­c.sóbb lesz a tavalyinál. I vulás hanem a mienk. Nekünk, a népnek köfeles­Csakhogy az élemnek két oldala van az' sége, hogy hatóságoknál a parlamentben és miu­egvik oldal a természet képét mutatja bőségével •ésjóságával. A természet gondoskodik arról, hogy minden teremtvényének a föld legjavát nyújtsa, deu illetékes tényező előtt hathatósan követeljük, hogy érdekeink mások zsebérdekei miatt csorbát ne szenvedjünk. Közegészségügyi állapotaink. Az a tűrhetetlen közöny, amit ná­lunk az illetékes körökben a közegész­ségügy iránt tanúsítanak, a napokban |ismét egész képében mutatkozott. Hala­idunk, haladunk lázasan, szinte gőzerő­vel a nyugati kultúra íeló és ismét ki­sül, hogy ez uem egyéb mint balga ün­ámitás, mert ami legfőbb, közegészség­ügyünkben, nem hogy a reformok elő­jjelei mutatkoznának, hanem mindinkább rohamosabban, kétségbeejtően esünk vissza a reakció fullasztó árjába. A társadalmi körök minden rétegé­ben hangos hullámokat vetnek fel az üdvös intézmények létesítése. Napról­napra felhangzik az egész kórusa az érző kebleknek. Egyletek, körök, patronageok ütik fel minden legkisebb helységben jótékony tanyájukat, fellállitják minden­felé a humanizmus hataltnasanjzakatoló gyárait. Es hogy megmutassák az áldo­zatkészség, a nemesleikttség végső ha­tárvonalait már mulatni is csak azért mennek ebben az országban, hogy általa a szegényeket, az ügyefogyottakat gyá­rnolitsák. Ks az a szegény ember kinek nem jutott osztályrészéül, hogy részt kérjen magának mindezekből, a boldogságtól kipirult arcaal kiált fel: Boldog Magyar­ország, hogy ilyen gyermekeket nevelsz, akik nem riadnak vissza az anyagi ál­dozatok legmesszebbmenőjétől sem mi­dőn jótékony intézményről vau szó! Pedig milyen csalódás, keserves ki­ábrándulás éri őt minden vonalon. Mert mi mindenben utánozzuk a külföldet csak abban ami a legfontosabb, ami a finom Ízlését és csodalatos kézügyességét dicséri, a zászlóanya egy ugyancsak arany betűkkel iflétetta kiliimezett kettős selyemszalaggal díszítette fel, iitáiiua pedig elhelyezte abban az első zászlószoget. A ziszlószegelhelyezésben a grófnőt követte a gróf, mint lóvédő s a többi védő. Ezzel a templomi ün­nepeiy befejezést nyert, mire a grófné és a gróf <• méltóságaik a templomból eltávoztak. Delelőt! 11 óra. Verőfényes uapsugrfrbau, a oigáuybandt Kákóoiindulójáaak hangja és állandó • Etáf durrogás, további a nagyszámban össze­gyülemlctt kíváncsiak sorfala között mintegy dia­dalmenet ben viszik le a zászlót a katholikus kör kertjébe, hol folytatódik aszegbeverés. Megható, a mint egyszerű, de hithű, jámbor iparosok egymás­után helyezik el a szegeket cltnoudváu közben választott jelszavaikat. Nincs tér a sok jelmondat bu ./...-. ív, egy el azonban mar csak azért is közre adunk, mert ez egy, bármily szerény ajkakról hang­zott is el, sok igazságot és méltányos kívánságot magában, de meg tan egyetlen jutalom annak, kinek száavt volt. „Az Isten áldja meg azt, ki a /,-,.•.-/iiv.-t kezdeményezte s e azép ünnepélyt rendezte.-' A szegelhelyezés ideje alatt a rögtönzött színpad n neliany karének, előadva a papai dohány­gyári, szombathelyi és pápai kath. legényegyleti daiáidák áital, továbbá több szavalat hangzott el, mely utóhh'akhól különösen kivált Szeléuyi József­nek alkalmi prológja. E/t Tóth Anna szavalta el igen szépen. Dél vau. A legényegylet Kuruo-iitcai bála* Iii-, .i Ivariban terilett asztalok várjak a vendé­geket. .Szerény kis társasé bedhez üluek az ünneplök, helybeliek, vidékié* vegyesen. Kezd dik az ismer­kedés, a barátkozás. Az eddigi siker feletti vég­telen öröm hamar kitör • lelkesült tagokból. Cseng a pohár. Az egylet titkára hosszabb felköszöntőt mond a vendégekre. Egymásután felszólalnak dr. Tóttösy Károly, központi másodelnök, Eperjesy Gabor, nagy kan iz.sai. Incze Kálmán, veszprémi világi elnökök s igy csaknem sorban mind: a já­noshazai, szombathelyi kiküldöttek szónokai. Cseng tovább a pohár. Közben azonban az idő, mely­óidig rendkívül kedvező volt, megváltozik. Egy kis sprioeer a ponyvasátor és^szaletli a!á szalaszlja a vendégeket. De újra kiderül. Most a/tán hol tttttj hol meg kiderült, ugy, hogy a reudező/.ég állandó dilemnábau volt, hogy a még hátralevő ünnepségekéi hol tartsa meg ? Időközben a szom­bathelyi dalárda felkereste llujter Margitot, azt a koszorúslányt, a ki az 6 rászlójukai megkoszorúzta. S/t rtnádda), Behány szép énekszámmal rótta le tiszteletét és habiját. A többiek pedig azalatt neki­gyürőzködtek a dijdobásos tekeversenynek. Este 7 óra. Kissé bűvös a levegő, a kath kör kenje azonban egyre telik közönséggel. Mi­csoda lutkosást rendeznek a serény egyleti tagok, bogy a s/iiin-zéd egyesületekből, körökből, iskolá­ból elegeud s/éket és asztalt leieiuthesttaok elő a folyton tt folyton érkező ujabb meg ujabb veu­dégek .-/aináia. Mire a nagyprépost megérkezik, ember ember hátán tolong. Most kesdttét ves/.i az esti műsor. Karénekek, szavalatok, élőképek váltakozva szórakoztatják a közönséget. Külüoóáen a gyönyörű élőképek, szent Józsefiéi, a kath. le­gény egy csillétek pat tónusával levének összekötve, mélységes hatással voltak a jelenlevőkre. A gondos rendezés az irgalmas nővérek éidemc. Este'Jóra. Az égbolt tiszta csillagos. A kert villanyfényben úszik. A banda rázendít s a párok vetekedve járják a ropogós csárdásokat s a többi tiínoformákat. Alig lehet mozogni, annyi itt a táu­' cos. Perne, hol sok táucost, aok fiatalembert sej­dítenek, ..nnét a táncosnők sem maradnak távol. Hainarosau duhaj jókedv váltja fel az eddigi ko­moly előadásokat, a széles hangulat vigan csapong át a sürü embertömegen. Hajnal vau. Oszladozik a társaság. Idegen vendégeink vonatra ülnek, helybeliek is nyugovóra térnek. Tudnak-e aludni? Hajósán. Az egész napi, reggeltől hajnalig tartó ünnepségek ismét elvonul­uak emlékezetük előtt. Újra hallják a gyönyörű szónoklatokat, a püspökhelyettes, az elnök és mások tartalmas beszédeit, fülükbe csöuög a szokatlau ünnepi zaj, a harangzugás, inozsárdurrogás, kar­ének, orgona, cigányzene. Végre áronban ránehe­zedik az alom a fáradt puliikra. A természet meg­követeli a magáét. Tudnunk kell ugyanis, hogy az egyesület vezetősége, de minden egyes tagja na­pokou át dolgozott, fáradod és iniudeu igyekeze­tével azon volt, hogy az üuuepély kifogástalaaul sikerüljön. Nos, hát kifogástalanul sikerült. Nyugodtan pihenhetnek. Hanem aztán fel! Munkára fel! Az uj zászló J alatt kettőzött buzgalommal kell dolgozni azért a három fogalomért, melyet ar. ünnepség tővédője, a nemes gróf a szegbcverésuél jelszavaiul választott: „Istenért, királyért, hazáért."

Next

/
Oldalképek
Tartalom