Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-08-17

legéletbe vágóbb nem tudunk semm ujat felmutatni. Közegészségügyünl épen olyan stadiumbau áll. mintha i mult század hetvenes éveiben volnánk Ha beteget kell elszállítanunk valamelyei kórházba, ugy keresztül kell nyargal nunk a kálváriák minden sivatagát, mi> valahol helyet kapunk számára. De e: még hagyján volna. Az utóbbi napok bau azonban szemtanúi voltunk annál is, hogy közveszélyes őrültek fenyege tik a polgár nyugodt életét. Unos-unta lan attól kell tartanunk, hogy ránkvet magát egy-egy szabadon járó-kelő elme bajos. És itt a közigazgatás minden fegy vere csütörtököt mond, mert hiába tesz meg a megfelelő lépéseket a kórházbi internálást illetőleg, ott kereken eluta sitják, mondván: nincs hely. Ez a két szócska szomorú világo vet egész közegészségügyi állapotainkra mert itt látjuk legjobban, hogy milyei kevés haladás mutatkozik ezen a téren hogy milyen nagy a nemtörődömség Nálunk a kórház éppen ugy aránylik Í betegekhez, mint a nagy' munkaerő i mellette eltörpülő munkához. Hány me<J hány nagyobb vidéki város van egyál­talán kórház nélkül. Pedig a vezetők részéről megvolna az AKARAT és az áldo­zatkészség is azok felállításához, dehál a felsőbb forumok begombolódznak, el­zárkóznak minden minden segélyezésé­től. A kisebb községeknek is hiába van meg a nemes és LÉLEKEMELŐ szándékuk, ha az illetékes helyen hiába kilincsel­nek némi támogatásért. A közegészségügyütik nyomorult volta azonban még más irányban is meg­nyilatkozik. A fentiek VÁZOLÁSÁBAN még nem értük el a végső pontokat. Üssük fel csak a tüdövészben elhalálozottak ré­mes statisztikáját és arra a szomorú ta­pasztalaira jutunk, hogy azok a nagy­arányú segélyakciók és óvóintézkedések amit ezek érdekében tettünk egyáltalá­ban számba nem mennek az eredmény­hez képest. Mindezek csak kezdetleges munkálatok amit ebben az irányban ki­fejeztettünk. Eme testünkön ragadó rák­fene mely évente annyi áldozatot követel maga számára, hogy gyökerestől kipusz­tuljon, sokkal mélyrehatóbb, intenzivebb munkába szorul. Ezt a kórt csirájában kell elfojtani és erre nézve kevés intéz­kedés történik nálunk. Mert hiába állí­tanak fel szanatóriumokat a betegek szá­mára, ha az utcák porosak, piszkosak és a bacillusok tovább tenyésztik ezt a nehéz kórt mely marokszámra szedi ál­dozatait. Utóbb sajnos aktuálissá vált a ha­társzélen settenkedő kolera fellépése el­leni óvóintézkedés is, mely nálunk szin­tén nagyou könnyelműen kezeltetik. Hiába ölt a dolog napról-napra nagyobb mérveket, hiába lép fel mind komolyab­ban közegészségügyi bizottságunk, mintha semmi sem történnék siklanak el a fenyegető veszedelem fölött. Pedig mindezek olyan bajok, ame­lyek ELHARAPÓDZÁSA megakadályozásában komolyabb eszközökkel kellene fellépni. Mert hiába fogunk szaladni lihegve, ki­tárt karokkal a nyugati kuliura felé, ha gyengén szervezett közegészségügyünk folyton a megtizedeléssel fog bennün­ket fenyegetni. Egész munkánk és igyekezetünk belefullad abba, hogy az egészségügyi szempoutokat nem tartjuk szem előtt. Városi közgyűlés. — 1913. aug. 14. Városunk képviselőtestülete mult csütörtö­kön délután 4 órakor mintegy 86 képviselő rész­vételével reidkivüli közgyűlést tartott, melyen különösen a létesítendő közkórház ügyével fog­lalkozott terjedelmesebben. A közgyűlés alig más­fél óra alatt véget ért. Részletes relerádánk ez: Megnyitás. Mészáros Károly polgármester üdvözölvén a megjelenteket megnyitja a közgyűlést s a fel­veendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte dr. Gottlieb Sándor, Acs Ferenc, Halász Mihály, So­mogyi József és Molnár István v. képviselőket. Csokuyay Károly v. főjegyző felolvassa a mult ülés jegyzököny vét. Napirend. Freund Ferenc, v. főszámvevő elreferálta a vágóhíd építéséről szóló jelentéseket és elszámo­lásokat. Wittmann Ignác kifogásolja, hogy egy 2ö4d koronás munkát kikapcsolt a tanács az épí­tési vállalkozó kötelezettségeiből s azt drágábban, vagyis 4170 K-ért házilag csináltatta meg. Pol­gármester felvilágosítja, bogy mérnöki javaslat volt ez, dr. HofTner Sándor pedig kimutatja, hogy ebből a várost kár nem éri. Hajnóczky Béla egy rövid felszólalása utáu elfogadta a közgyűlés az áll. választmány és a jogügyi bizottság javasla­tát, mely szerint a leszámolás illetve határozati javaslat az építő cégekkel közlendő, akiktől 30 nap alatt elvárja a véleményt s csak azután fogja a kifizetendő összeget birói letétbe helyezni a város. Dr. Weltner Sándor, v. orvos (a v. förvot szabadságon lévén) körülményesen (és mellesleg mondva igen ügyesen, világosan és szépen) el­referálja a közkórház ügy jelenlegi állását. Bart ha­los István nem akar figyelmetlen és hálátlan lenni az Irgalmas rend iránt, hisz ha áll. közkórház létesülne az irgalniasoknak megmaradhatna a kór­liázuk szanatóriumnak. \ iszont azonban a gróti­3Mlád által felajánlott terület ellogadásával azt szeretné, ha más terület is kombinációba jönne, )lyan, hol gyárak, va-utak nincsenek közelben, :emetö is kell stb. Polgármester megjegyzi, hogy tgyis jön egészségügyi felügyelő, aki a telek al­;alnias voltát el fogja bírálni. Hajnóczky Béla iz állami kórház létrejöttében, a kormány áldo­zatkészségében nem bi/.ik, szerinte (a megyei fö­jrvos véleménye is az, hogy) az irgalmasok kór­lázát kellene kibővíteni sz alapok* azoknak idni, a városnak akkor is fenn maradna a joga oorvost és orvost választani, szóval lesz bele­izólása; indítványozza, hogy a Renddel tárgyai­on a város. Polgármester ugy tartja, hogy a /áros akkor jár el a legnagyobb körültekintéssel, IÁ állami közkórházat kér, mert az irgalmasok ,elke nem is elég nagy. Dr. Scheiber Jenő sze­rint az a kérdés, hogy az irgalmasoknál bizto­litva volna-e, hogy minden rendű, rangú, fele­vezeti és nemű beteg lelvételt nyerhet? Győri jyula hangoztatja Barthalossal szemben, hogy a óvárosi Szent István kórház is vasút mellett van itb., a felajánlott telkH el kell fogadni sőt mog­iöszönni Dr. Fehér Dellfl nem helyesli, hogy ervpályázatot iiunk ki, előbb végezzünk a hely lolgaban s azzal, hogy állami kórház lesz-e vagy ÍEM. Dr. Hotl'ner felvilágosításul megemlíti, hogy igy a belügyminiszter, mint a gróf a terveket iivánja először betekinteni s ezért kell ezekről íiindeiiekelött. gondoskodni. Dr. Kende Ádám szerint a felszólalók mind laikusok, az egészségügyi bizottság orvosokból s igy szakemberekből áll, az pedig ajánlotta a telket mint kó.ház céljaira alkalmasat, tárgyalni kell a kormánnyal s uem szabad előre félui, hogy a kormány nem támogatja az ügyet, alapokat különiben is csak a kormányra jó bízni, nem pe­dig inagántársulatokra, ha a Rend nem tartja az állami közkórház létesítését szerencsés gondolat­nak, ám álljon elő az valami javaslattal vagy ajánlattal, óhajtja a tervpályázat mielőbbi kiírását. Dr. Steiner József hivatkozik arra, hogy az> egészségügyi bizottság javaslatában benne vau az ö véleménye is ; ö, ha péuzmegszavazásról vau szó, legtöbbször ellene szokott szavazni, ezt azon­ban, bármennyi legyen is szívesen megszavazza, miutén e befektetésnek nemcsak közegészségügyi, hanem gyakorlati előnye is van ; hivatkozik Seges­várra, mely a közkórház revén fellendült. Az ir­galmasok kórházai Temesvárott, Nagyváradon, Pécsett, sőt Budapesten, hol mindenütt nagy köz­kórhazak vannak íg.-u szépen virágoznak. Hajnóczky Béla, Barthalos István és Győri Gyula személyes kérdésben való felszólásai után polgármester bezárta a vitát, min egyhangúlag elfogadták az egészségügyi bizottság, illetve az állandó választmány javaslatát, mely szerint a közgyűlés a grófi családnak a telek felajánlásáért köszönetét fejezi ki és a kórházi tervekre 1000, 1200 és 800 K dij kitűzése mellett pályázatot hirdet. A v. tanács javaslatára a legtöbb állami adót fizetők 1014. évi névjegyzékének kiigazítá­sára dr. Hofíuer Sándor, dr. Kluge Endre, Saáry Lajos, Hajnóczky Béla és a városi főjegyzőből álló ."> tagu bizottságot küldött ki a képviselő­testület, mire a közgyűlés véget ért. Értesítők ismertetése. V. R. k. tanítónőképző. A paulai zent Vincéről nevezett irgalmas nővérek helybeli tanitóiiöképzöiutézetének a mult tanévről szóló Értesítőjét az intézet e.öljárósagá­nak közreműködésével dr. Újvári Endre igazgató állította össze. Az Értesítőt a következőkben is­mertetjük : Először közli az iskolai év történetét. Fel­vételt kért összesen 183 növendék, melyből fel­vétetett 117 rendes és S magántanuló. Október első napjaiban tanulmányi kirándulást rendeztek a Balatonvidékre. <>kt. 4., 7., nov. 19., 27., 30., dec. 14. -1.. márc. 14., június 7-én küiömbözö hazafias jellegű, vagy egyházi vonatkozású ünne­pélyeket tartottak, melyekből kiemelkedik a bibo­rospüspök jubileuma alkalmából rendezett uagy­szabásu előadás. A Márta-kongregáció működésé­ről szóló jelentés után az egészségi viszonyoktól számol be az Értesítő és rosszalja azt, hogy a felvételi kérvényhez mellékelt orvosi bizonyítvá­nyokban foglalt kitételek, mint ,ép, egészséges szervezetű, tanítói pályára alkalmas" nem mindig jizony uluak igaznak. Ezután a felvétel előtt ujabb jivosi vizsgálatnak vetik alá a jelentkezőket. A lét év előtt épült kétemeletes tanintézetet nieg­losszabbitották ujabb 14 méterrel, miáltal egy iözös nappali szobával, 1 rajzteremmé, 1 fizikai ?s kémiai előadó teremmel, l gyakojlóiskolaval, .égül 2 betegszobával bővül az intézet. A tanügyi hatóság személyi adatainak le­iözlése Után következik a tanári testület névsora, nely szerint a mult tanévben Volt 1 igazgató áldozári, 7 rendes tanárnő irg. nővé. ek2 óra­idó (világi zenetanárnő!; és 1 tanár OTVOs), A növendékek névsora következik ezután, ^.z I. osztályban beitatott 37, vizsgázott 30, a i II-bán 33, a III.-bau beíratott 28I vizsgázott !2, a lV.-ben -J4. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy eginkább tisztviselők és tanitók gyermekei jar­ak az intézetbe. A vizsgálatot tett 11 ti növen­lékek szüh-i közül 24 % tiszt visel,'«, 2<i';o pedig aniló volt. mig ipatosszülöktol a növendékeknek •sak Hi" e-.» származott. A növendékek IsKOSfiTobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom