Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-06-22

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szarkátztöség és kiadóhivatal : Goldherg Uynla papirkereskedése, Kfi-tér -jo-ík száni. Telefon 112 szánó. A szerkesztésért felei S. laptnlajdonos: GOLDBERG GYULA. 1'lőfUetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A ap ára: .v-st évre VI kor., félévre »1 k., negyedévre 3, Nyilt-tér soronként 40 tillér. — Kirves szám ára 'M tili. ügyre és jól megfontoljuk akkor megint csak feltehetjük a kérdést, hogy miért is megyünk mi külföldi fürdőkre? Talán nincsenek meg már Magyar­országnak külföldön is elismert, külföldi könyvekben is annyira emlegetett dicsért csodaszép, regényes, kies hegyei, talán már elvette tőlünk az oly pazarol aján­dékozó természet csodált szépségeit? Szükséges-e nekünk külföldi termé­szeti szépségeket keresnünk, mikor Ugyanezt talán még különben ebben az országban is megtaláljuk, melynek még a népdalokban is állandóan „szép" a jel-j zóje?! Vagy tahin nem állhatnak Magyar­ország — egy kultúrállam fürdőinek ugyanazok az eszközök (lennis, színház, mozi. tánc-, olvasó- és zenetermek stb.) rendelkezésére, melyekkel a külföldi für­dők szórakoztatják vendégeiket, hát nem! találjuk meg mi ugyanezeket nagyobb fürdőinkben, hogv csak párat is em­lítsek, l'östyéuben. Ti etiosenteplitzen. Tárcsa-fürdőn, ílerkttlfs-fíirdőn. Tátra­füreden stb. Nem lékszik Ázsiában Magyaror­szág, hiába is szeretik annyira, azt hi­szem tisztán esak öngunyból saját fiai emlegetni! Kp ugy beillik Nyugat-Eu­Ugv Volt, mint egv nagy temető. A szoba >-* benne kettejük- arca: ha vány, márványl»<Sl faragot­tak, l'gy bnlltak c/.ck a szavak, in int ös/.i k< >. I % i ­lag>i- utcákra vagy inkább, mint s/éttépett fehér krizantém .t tárta. Hallgattak, meri nem szoktak a versek utáu beszélni, . jymást nézték és a tiu a pap'rt gyűrte. Akkor váratlanul. > gy nagy sóhajtással ölel­kezve buggyául ki a lány szájából a szú. Heíuinyt szemekkel kérdezte a lány: — Miért Írtad ezt'.' Ks a fiu meglepődéit, inert nem tudott te­lelni, eszel a lánnyal ú meg sóba sem beszéli a ver­seiről és eddig meg senki sem kérdezte tőle — osak ő magától, átairt éjjeleken, —hogy miért i-? Csend volt. Mikor nagyot villámlik és gyenge ijedős gyerekek, bedugott fülekkel várják a dörgést, akk. r van ilyen, a szobában. I)e a lány megismé­telte, daooean, feleletet akarőau : — Mondd, miért inad? És a tiu meggörnyedt a stékben, mikor fe­lelte : — Nem tudom. Sokáig csende-.il irtelj. Egymás szemeiből iserettek volna kiolvasni valamit, de azok mindig ;sak egyet mondtak. Egy nagyon szép szót. aine­vet e-ak akkor lehet binni, lia a szemek mondjaa : rópa keretébe mint bármely más országa Európának. Hogy Franciaország. Német­ország, Anglia s akár Olaszország jelen­leg magasabb fejlődési fokon áll. mint a mi hazánk az multunkra visszatekintve magától értetődik, de az még mindig nem jelenti azt, hogy Ázsiában volnánk a példának okáért nagyobb fürdőiben nem találjuk meg talán ugyanazt a ké­nyelmet s szórakozást mint a külföldi fürdőkben. Mert ha már a külföldiek — fran­ciák, angolok, németek, osztrákok, de különösen külföldieskedő honfitársaink — igen szigorúan ítélik meg a helyze­tet, akkor mi csak arra utalunk, hogy hasonlítsák össze mondjuk New-York fejlődését, felhőkarcolóit, életét, kényel­mét s modern vívmányait Európa vá­rosaival, akkor láthatják, hogy mennyire fölötte áll. de legalább is egyen rángd ez az aránylag még fiatal város az öreg Európa bármely városával. Pedig, hogy New-York modernebb s"tt^g\T)b1) • arátryn mint Burópa ráwN sai az nem jelenti azt, hogy az üreg Európa vissza helyeztetik Azsi.i ^y.\n­voualá ra. Ep igy vagyunk hazánk fürdőivel is, ha a külföldi fürdők esetleg nagyobb Aztán a tiu papírjai közül egy levelet kere­sett elő és a lánynak adta. Azt a levelet kapta, mess/iröl irta neki egy lány, hogy jöjjön, mert na­gvon VHrja. Ks meg sok mindeu állt benne : szépek és csókok, amelyek msgeápasstolták esi a lányt, aki olvasta. Visszaadta és a/.t kérdezte: — Mit irtiil neki'.' Ka akkor a fiu egy másik megírt levelei mu­tatott amely az ö apró, szeszélyesen rakott vcl volt megírva : „A levele, amelyben a távoli orosz havak sá­padt embereinek forrd kívánságával luv, elémhoata a maga mindkettőnknek idegen országban, ssátssol csodált testet, amelyet át nem kapni nagy küzde­lembe került es nagy harcaimba. De nekem volt ott egy lányképem, amelyei ka magahoz mentem és ha magatói jöttem, mindig megnéztem és ez a kép tiltotta nekem, hogy magát megeaókoljam, pe­ilig az ajka nagyon sokszor hívta a/, envémet M -i njra hív, pedig most nemc-ak a kép van n.ila.u, iianem az a lány is. aki a képről olyan sápadtan lézett rám — es magara is — és ezért, aszal a annyal együtt üzenem, ne hívjon, mert én nem mehetek tőle magához.* Mikor a lány elolvasta ezt is, od Welt aeeate a Inhoz és meg kellett szorítania a keséi Kt.XAn ö maga ragasztotta le a levelet és o,l.,«,!••. FÖLDES TÁRSA és okleveles mérnök mérnöki és építési irodája i apet. -^cLoif-féie la.é.36./ [un n|• földméréseket, parcellázásokat, bir • [j ^ 1 tok- és határrendezéseket. községi, köz- és dülö-ut kitűzéseket és min­dennemű földmérési mérnöki mun­kálatokat. Miért megyünk külföldre?! Aki ezt a cimet elolvassa hirtelené­ben azt gondolja, hogy ezen sorok irója is egyike azoknak a lelkes magyarok­nak és agitátoroknak, kik évről-évre a fürdősaison kezdetén szinte hivatássze­rűen a belföldi lapok hasábain megje­lentetik tiltakozásaikat a külföldi fürdők látogatásai eleu. .Jelenleg nem akarok különböző lel­keshangu frázisok keretében a magyar ember kötelességéről irui, hanem inkább magát a tényt szeretném kissé mélyeb­ben boncolgatni, hogy hát tulajdonkepen miért is megyünk külföldre nyaralni?! Azt hiszem két részre oszthatjuk a fürdőzőket nem véve számításba egy harmadik csoportot, mely csupán flanc­ból, páváskodásból keresi fel a jeleideg „divatos" legdrágább vagy legolcsóbb kültüldi fürdőket, Az egyik rész — vegyük előszűr az egészségeseket — kellemes, egészséges, szórakozásokat bőven nyújtó helyen igyekszik a nyarat eltölteni; a második fajta — a beteg — egészségét óhajtja visszaszerezni betegségének megtelelő fürdőkben. Ha az első rész óhaját vesszük szem­TÁRCA. ElváláG, Irta : Korvin Otto. Kste volt. Az ős/ii.k halálosat! csodás eatéje Azé az őszé. amelyben ha nem szeretik az embert, meg kell halni. A fiu egy verset olvasott fel a lánynak, mint minden este. O irta éB mióta a lányra talált, min­dig elolvasta, vagy elmondta neki azt. A lány kérte erre, mikor észrevette, hogy őt érdeklik a fiu és a tiu versei és a fiu megtette, mert jó volt, hogy volt valakije, akit érdekel. De a versekről sose beszél­tek, a lánynak szent volt, amit a fiu irt és a fiu uem kérdezte sose a lányt, mert tt.dta, hogy ős úgyis egyet éreznek. Kzt is csak tudták, de erről se beszéltek. Soha. Hanem ezen az estén nagyon szomorú volta fiu verse és a fiu nagyon sápadt, amikor olvasta. A láuy airni szeretett volna, de olyan nagyon resz­ketett: félt ismeretlenségektől, hogy sirni se tudott. Csak ijedten nézte a fim es olyau erősen, hogy az felnézett, mielőtt az utolsó sort elolvasta volna. Nem is akarta, de mégis elhullatta a szája, lassan, : M..-.1.1 l.„r,„L- .......

Next

/
Oldalképek
Tartalom