Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-06-22

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szarkátztöség és kiadóhivatal : Goldherg Uynla papirkereskedése, Kfi-tér -jo-ík száni. Telefon 112 szánó. A szerkesztésért felei S. laptnlajdonos: GOLDBERG GYULA. 1'lőfUetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A ap ára: .v-st évre VI kor., félévre »1 k., negyedévre 3, Nyilt-tér soronként 40 tillér. — Kirves szám ára 'M tili. ügyre és jól megfontoljuk akkor megint csak feltehetjük a kérdést, hogy miért is megyünk mi külföldi fürdőkre? Talán nincsenek meg már Magyarországnak külföldön is elismert, külföldi könyvekben is annyira emlegetett dicsért csodaszép, regényes, kies hegyei, talán már elvette tőlünk az oly pazarol ajándékozó természet csodált szépségeit? Szükséges-e nekünk külföldi természeti szépségeket keresnünk, mikor Ugyanezt talán még különben ebben az országban is megtaláljuk, melynek még a népdalokban is állandóan „szép" a jel-j zóje?! Vagy tahin nem állhatnak Magyarország — egy kultúrállam fürdőinek ugyanazok az eszközök (lennis, színház, mozi. tánc-, olvasó- és zenetermek stb.) rendelkezésére, melyekkel a külföldi fürdők szórakoztatják vendégeiket, hát nem! találjuk meg mi ugyanezeket nagyobb fürdőinkben, hogv csak párat is említsek, l'östyéuben. Ti etiosenteplitzen. Tárcsa-fürdőn, ílerkttlfs-fíirdőn. Tátrafüreden stb. Nem lékszik Ázsiában Magyarország, hiába is szeretik annyira, azt hiszem tisztán esak öngunyból saját fiai emlegetni! Kp ugy beillik Nyugat-EuUgv Volt, mint egv nagy temető. A szoba >-* benne kettejük- arca: ha vány, márványl»<Sl faragottak, l'gy bnlltak c/.ck a szavak, in int ös/.i k< >. I % i lag>i- utcákra vagy inkább, mint s/éttépett fehér krizantém .t tárta. Hallgattak, meri nem szoktak a versek utáu beszélni, . jymást nézték és a tiu a pap'rt gyűrte. Akkor váratlanul. > gy nagy sóhajtással ölelkezve buggyául ki a lány szájából a szú. Heíuinyt szemekkel kérdezte a lány: — Miért Írtad ezt'.' Ks a fiu meglepődéit, inert nem tudott telelni, eszel a lánnyal ú meg sóba sem beszéli a verseiről és eddig meg senki sem kérdezte tőle — osak ő magától, átairt éjjeleken, —hogy miért i-? Csend volt. Mikor nagyot villámlik és gyenge ijedős gyerekek, bedugott fülekkel várják a dörgést, akk. r van ilyen, a szobában. I)e a lány megismételte, daooean, feleletet akarőau : — Mondd, miért inad? És a tiu meggörnyedt a stékben, mikor felelte : — Nem tudom. Sokáig csende-.il irtelj. Egymás szemeiből iserettek volna kiolvasni valamit, de azok mindig ;sak egyet mondtak. Egy nagyon szép szót. ainevet e-ak akkor lehet binni, lia a szemek mondjaa : rópa keretébe mint bármely más országa Európának. Hogy Franciaország. Németország, Anglia s akár Olaszország jelenleg magasabb fejlődési fokon áll. mint a mi hazánk az multunkra visszatekintve magától értetődik, de az még mindig nem jelenti azt, hogy Ázsiában volnánk a példának okáért nagyobb fürdőiben nem találjuk meg talán ugyanazt a kényelmet s szórakozást mint a külföldi fürdőkben. Mert ha már a külföldiek — franciák, angolok, németek, osztrákok, de különösen külföldieskedő honfitársaink — igen szigorúan ítélik meg a helyzetet, akkor mi csak arra utalunk, hogy hasonlítsák össze mondjuk New-York fejlődését, felhőkarcolóit, életét, kényelmét s modern vívmányait Európa városaival, akkor láthatják, hogy mennyire fölötte áll. de legalább is egyen rángd ez az aránylag még fiatal város az öreg Európa bármely városával. Pedig, hogy New-York modernebb s"tt^g\T)b1) • arátryn mint Burópa ráwN sai az nem jelenti azt, hogy az üreg Európa vissza helyeztetik Azsi.i ^y.\nvoualá ra. Ep igy vagyunk hazánk fürdőivel is, ha a külföldi fürdők esetleg nagyobb Aztán a tiu papírjai közül egy levelet keresett elő és a lánynak adta. Azt a levelet kapta, mess/iröl irta neki egy lány, hogy jöjjön, mert nagvon VHrja. Ks meg sok mindeu állt benne : szépek és csókok, amelyek msgeápasstolták esi a lányt, aki olvasta. Visszaadta és a/.t kérdezte: — Mit irtiil neki'.' Ka akkor a fiu egy másik megírt levelei mutatott amely az ö apró, szeszélyesen rakott vcl volt megírva : „A levele, amelyben a távoli orosz havak sápadt embereinek forrd kívánságával luv, elémhoata a maga mindkettőnknek idegen országban, ssátssol csodált testet, amelyet át nem kapni nagy küzdelembe került es nagy harcaimba. De nekem volt ott egy lányképem, amelyei ka magahoz mentem és ha magatói jöttem, mindig megnéztem és ez a kép tiltotta nekem, hogy magát megeaókoljam, peilig az ajka nagyon sokszor hívta a/, envémet M -i njra hív, pedig most nemc-ak a kép van n.ila.u, iianem az a lány is. aki a képről olyan sápadtan lézett rám — es magara is — és ezért, aszal a annyal együtt üzenem, ne hívjon, mert én nem mehetek tőle magához.* Mikor a lány elolvasta ezt is, od Welt aeeate a Inhoz és meg kellett szorítania a keséi Kt.XAn ö maga ragasztotta le a levelet és o,l.,«,!••. FÖLDES TÁRSA és okleveles mérnök mérnöki és építési irodája i apet. -^cLoif-féie la.é.36./ [un n|• földméréseket, parcellázásokat, bir • [j ^

1 tok- és határrendezéseket. községi, köz- és dülö-ut kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat. Miért megyünk külföldre?! Aki ezt a cimet elolvassa hirtelenében azt gondolja, hogy ezen sorok irója is egyike azoknak a lelkes magyaroknak és agitátoroknak, kik évről-évre a fürdősaison kezdetén szinte hivatásszerűen a belföldi lapok hasábain megjelentetik tiltakozásaikat a külföldi fürdők látogatásai eleu. .Jelenleg nem akarok különböző lelkeshangu frázisok keretében a magyar ember kötelességéről irui, hanem inkább magát a tényt szeretném kissé mélyebben boncolgatni, hogy hát tulajdonkepen miért is megyünk külföldre nyaralni?! Azt hiszem két részre oszthatjuk a fürdőzőket nem véve számításba egy harmadik csoportot, mely csupán flancból, páváskodásból keresi fel a jeleideg „divatos" legdrágább vagy legolcsóbb kültüldi fürdőket, Az egyik rész — vegyük előszűr az egészségeseket — kellemes, egészséges, szórakozásokat bőven nyújtó helyen igyekszik a nyarat eltölteni; a második fajta — a beteg — egészségét óhajtja visszaszerezni betegségének megtelelő fürdőkben. Ha az első rész óhaját vesszük szemTÁRCA. ElváláG, Irta : Korvin Otto. Kste volt. Az ős/ii.k halálosat! csodás eatéje Azé az őszé. amelyben ha nem szeretik az embert, meg kell halni. A fiu egy verset olvasott fel a lánynak, mint minden este. O irta éB mióta a lányra talált, mindig elolvasta, vagy elmondta neki azt. A lány kérte erre, mikor észrevette, hogy őt érdeklik a fiu és a tiu versei és a fiu megtette, mert jó volt, hogy volt valakije, akit érdekel. De a versekről sose beszéltek, a lánynak szent volt, amit a fiu irt és a fiu uem kérdezte sose a lányt, mert tt.dta, hogy ős úgyis egyet éreznek. Kzt is csak tudták, de erről se beszéltek. Soha. Hanem ezen az estén nagyon szomorú volta fiu verse és a fiu nagyon sápadt, amikor olvasta. A láuy airni szeretett volna, de olyan nagyon reszketett: félt ismeretlenségektől, hogy sirni se tudott. Csak ijedten nézte a fim es olyau erősen, hogy az felnézett, mielőtt az utolsó sort elolvasta volna. Nem is akarta, de mégis elhullatta a szája, lassan, : M..-.1.1 l.„r,„L- .......