Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-06-15

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldlierg Gyula pa|>irkereakedése, Kíi-tér L'.'i-ik szám. Teiefcn. 112 szájao. A szerkesztésért íelct's lajitiilajdunos: GOLDBERG GYULA. KMMTsetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendSk. A lap ára : ej{ész évro 1- kor., félévre *i k., :tO|zyedévre .!, Nvilt-tér sorúnként 40 lillér. — l'.irves szá;n ár<» 50 rill. Kóros állapotok. Elszomorító jelenségeket láthatunk felbukkanni ugy aköz-miut társadalmi életünkben. Xem kell nagyon kutatni esetek után. garmadával nyújtja őket minden egyes nap. Az újságok révén osak a kiemelkedőbb eseményeket tudjuk meg, de százszámra hemzsegnek körülöttük az élet nagy forgatagában a kisebbek. Nagy panama, kis panama, kémszolgálat, vesztegetés, stb. változatokban mozgalmasan, gyorsan peregnek le előttünk, az élet nagy mozifilmjén a maguk megdöbbentően undorító voltában az igaz események. Rémregényes, fantasztikus és idegizgat'') történetek elevenednek meg és vonulnak fel szemeink előtt. Mindenben önző célok, főleg zsebkérdések alkotják a mozgató erőt. A pénz ördöge még erősebben kikezdte, hatalmába vette az akaratgyenge, neusztréniás. hisztériás emberiséget, a közéletet és társadalmat. A pénz, a félelmetes, a hatalmas, a szuverén pénz a legkülönbözőbb elemeket együvé tudja kovácsolni, egy kalap alá gyűjteni, holott a mindennapi életben nagy választóinak helyezkednek el közöttük. Hiányzik az a láncolat, mely az embereket együvé fűzne. A rangosztály, a polc, a fokozat kiélési ti az ellentéteket, a kasztrendszer megmaradt csorbítatlan hatalmában, de a pénznek nincs rangja, de rangot és tekintélyt ád. nincs fokozata, de egy kép utána nyúl és szorongatja a keztyüs- és a k.'-rgeskezü. a pénznek nincs szaga és ettől eltekint olyan is, ki nem tud meglenni a legraffináltabb parlumok nélkül. Sajnos, ahelyett, hogy a civilizáció meghittebb kapcsolatul teremtett volna s ápolták volna az összhangzatos szellemet és mind szorosabb kötelék létesült volna a társadalom minden osztálya között: mért föld es távolságokra elhúzódtak egymástól az emberek. Mindenki „előkelődnek tartja magát, meri alatta vél nálánál kisebbet, A felsőbb tízezrek elzárkóznak az alsóbb százezrek elől, ezek meg elsáncolják magukat a legalsóbb milliókkal szemben. KbTjoT azt a következtetést kell levonnunk, hogy a társadalom előtt vajmi kevés becsben áll a tisztességes munka, a becsületes kenyérkereset. A munka - nyilván - szégyen, ha valamelyes alantasabb tormában végzik és a nagy nyilvánosság előtt folyik. A panamák és társaik — ha sikerülnek -- kevés fáradsággal sok pénzt jövedelmeznek és a főszereplők továbbra is pöffeszkedve járnak-kelnek. — ha rajtuk ütnek, vagy kivágják magukat, vagy eltűnnek és elnémulnak. Nálunk az erős osztályozás megvan, mert mindenki ur akar lenni, mindenki annak tartja magát. Aki fölötte áll, iz imponál neki, bár tele irigységgel van iránta, akit pedig alatta vél, az semmi neki. annak az ő kegyét kell keresni. A multak megannyi példái; a jelen legfrissebb eseményei bezzeg fényesen illusztrálják azt. hogy nem minden ember ur és csak addig volt az. mig maigasau hordta a fejét, leereszkedöleg beszél ember társaival, mig parancsokat osztogathatott, nagy lábon élt. megszédített, lebilincselt beszédjével, ténykedéseivel mindenkit, de egyszeriben valami váratlan fordulat következik. A felpuffantott és irigyelt nagyság semmivé zsugorodik <issze. Kisül róla, hogy csak látszólag volt ur, kifelé annak mutatta magát és annak is vélték és ime máról holnapra a legkeservesebb, napszámban sínylődő se cserél vele. Es hasztalan kerülnek felszínre a TÁRCA., Irta : Arányi Lipót. A nevek mellékesek, a hely sem fontos. Csupán aunyit erre vonatkozólag, hogy nem Budapesten történt. Mert tíudapestcu nincsenek unalmas professzorok. Mondjuk tehát, valahol messze, messze az opereneiás tengertől volt egy egyetem, a melynek egyik tudós professzora arról volt nevezetes, hogy már a puszta megjelenésével is ásitásra lelkesítette a hallgatóit. De a mikor aztán a prelekeiójat megkezdette, akkor mar minden egyetemi polgár, aki OMR benn volt a] tereiében, ott gubbaszkodott, akár Jesak a fáu a veréb a nagy ködben. Mikor pedig vége lett az órának, azt nem annyira a kerekded mondat befejezés, mint inkább a pedelns esengbtése adta értésükre. Kz a csengetés többnyire ébresztő is vo't egyszersmind. Egyszer az ilyen előadás alkalmával megtörtént, hogy egv igen jő modora és illedelmes egyetemi polgár délelőtti tizenegy órára még uem tudott az egyetemig eljutni és egy negyedórával elkésett. A tanár ur mar megke/dte ar. előadást. Elkéseti barátunk vagy ót peréig ott tépelőd/.őtt a/ ajtó előtt vájjon beinenjen-e, vagy t.ívozzék? De aztán, felülkerekedett benne a tudás vagya és még ezen felül a katalogus-ol vas istól viló félelem. Kzért diszkrétül benyitotta az ujtót és óvatosan betoppant. A professzor uron kivül vagy li/.-iizenöt komor Iábrásat meredt feléje. Az ajtónyitás megzavarta a példás csendet. Az egyébként szelid, jólelkű professzor szeiuruliáiiyó n lördu t feléje: Miért zavarja uraságod a tanítást'.' Kérem, ez máskor elő ne forduljon. Tessék pontosan tizenegy órakor megjelenni. Ifjú barátnak vezekelt és tisztességtudóau exkuzálta magái! — Bocsánatot kérek, tanár ur, belátom, hogy hibáztam. Ne testiek haragudni, de bizony nsoet megtörtént ar. velem, bogy elaludtam az időt és ezért elkéstem. Kzzel Herényen beult a negyedik padba. A tanár ur kiengesztelődve folytatta ar. előadást. Klkésett barátunknak a diák-szomszédju jó reggelt! helyett ezt súgta a fülébe: — Te svindler, miéit füllentettél Hát te otthon is szoktál aludni ? * Valódi, hamisítatlan pesti élet. Ks szóról szóra megtörtént. Egy unnöuek néhány ezer kjrona megtakarított pén/.e volt. Azon töprengett, hogy mit csináljon a pénzével, a melyet nem Szándékozott barom és egy uugyed százalék mellett gyümölcsöztetni. Ismerőseivel sokáig tanakodott a nőisekéit szálltu célszerű-egek és ötletek felett. Végre elég meggondolatlanul elfogadta azt az ajánlatot, bogy vegyen meg u külvárosban egy mozit, mert az mostanában iguzi aranybánya. Az érvelés nagyon meggyőző volt. Az elméket és u kedélyeket valósággal forradalmi szellem, dominálta. A régi elavult tormákat es irányzatokat lerombolják. A lelkek reneszánsza az uj, a megváltó eszméket immár megteremtette. A Shakespeate-kultuszuuk vége, helyébe jő a mozi az uj kultúra töiuegmozgosiló és levegőt tisztító szélvihara. Az ügylet megtörtént. A külvárosban levő mozi uj gazdát kapott. Az úrinő első napon beült a kasszához és — vasárnap lévén — várja a befektetés első, dus kamatját. Jöttek is látogatók szép számmal. Többek közt egy emelkedett hangulatban levő elvtárs, aki lefizette a husi Ibiért és négy gyermekével betódult. Az uriasséony méltatlankodott : — Kérem, iiusz fillér egy személy után ,tr nekem, nem öt u

tun. Az elvtárs oda sem hallgatott, hanem elvegyült a beUi tömegben. Az úrinő próbálkozott utána sietni, de amikor azt I tta. hogy tiltako/.aFÖLDES és TÁRSA •ynllnh földméréseket, parcellázásokat, birI-IM'W • tok- és határrendezéseket, községi, okleveles mérnök mérnöki és építési irodája •••• köz- és dülő-ut kitűzéseket ésminD i3zcclieiivi-tcr 5 számj *Jff dennemü földmérési mérnöki munrap3,(^o*^L ^clolf-féle IxéJsá.) # kálatokat.