Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-06-08

PÁPAI LAPOK Papa város hatóságának es több pápai 8 pápi-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasam* p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goidl)Cr({ (ijv.la papirkereakedése, Kő-tor 'Jü-ik szám. Telefsaa. 112 E=á.xn A szerke»zténért IV vlős laptulujdonoir ^gJgrl^BERG GYULA. Klőílzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ira : e^ész Avre 19 kor., félévre 6 k., negyedévre .'! Syilt-ter soronként 4U (Mér. — Ksrves szám .ira :J0 IUI TÁRCA: Valamit a nyárból . . . Valamit a nyárból... a távuzó nyárból, Hadd lássak még!... Megállj fecskemadái ! Ne siess ne repülj a hazádba még el! Szép liervadó rózsa óh még ne enyéssz el! Néha csillog a fény itt-ott zöld a határ — Valami a nyárból... a szépséges nyárból! Valamit a nyárból... a búcsúzó nyárból Uh hogy szeretnék én visszatartani! Kzekre az őszi szomorú napokra, Mikor a lelkemre száll a létzuzmara — Heh jó is lennének a nap sugarai. — Valami a nyárból... a gyönyörű nyárból!... Valamit a nyárból... A haldokló nyárból Az én rózsapárom adhatna nekem, Csakhogy ö távol van, nagyon-nagyon messze, Lehet hogy neki is azt zokogja a lelke: Hol van a madárdal, égő csók, sserelem ? Valami a nyárból... a bűbájos nyárból! Sugár József • helyett a kinos tanulásai kell idejének legnagyobb részét eltöllenie. Nálunk régi betegség az úrhatnámság, amikor mindenki (még a kevésbbé tehetősek is) urat, diplomás embert akar a fiúból nevelni, még akkor is, ha a gyereknek erre a legcsekélyebb hajlandósága nincs. A ki az iskola éveket nem fordítja a kot íoly tanulásra, a ki a későbbi években is, midőn már dönteni kell a pályát illetőleg nem tanul, ímmel-ámmal forgatja a könyveket és csak nógatásra tesz eleget leiadatának és aki végül megbukik, — az ilyen fiút kár továbbra is kényszeríteni a tauulásra, mikor már elérte azt a kort, hogy vagy a középiskolái; felsőbb osztályaiba kerül, vagy ipari pályára lép. Ha nincs kedve, tehetsége éa hajlama a tovább tanuláshoz kár az o'y szülőnek áldozatokat hozni érette, sót még annak a szülőnek sem kell a további tanulás mellett kardoskodnia, kinek módjában van a tanítás. Hisz amo;;y^ is mé

g mindig elég nagy számmal vannak a diploma után törtetők, még mindig túltengés van a lateiner pályákra vágyók terén. Pedig elég szomorú statisztikát regélnek arról, hogy hány ügyvéd, orvos, tanár, stb. nyomorog, nem jut kenyérReggel a kaszárnyában. — A. .Pápai Lapok" eredeti tárcája. — Felüt az I'l • A hosszú kaszarnyasiobáhan már caak gyéren pislog a kereaztlábu asztal fölött függő lámpa. Gyönge fekete füstoszlop húzódik ki belőle, látszik, hogy sokáig NEM birja, de NINCS is rá szükség, hivatását betöltötte. Ax asztalon, a lámpa alatt, fejet könyökére támasztva, alssik, mint a oyul, a ssásad éber őre, ss inspekoiós. Szájában uicly széles mosolyra nyílik, rövidszárú pipa lóg. Álmában, ugyiátssik otthon van, mosolya legsláhh est bizonyítja a kaszárnya misztériunia'hsn járatos embernek. Ha kolbászt vagy valami más jó harspni valót látns almában, talán kiesnák szájából hü társa. A közeli toronyóra jelenti a pirkadáat. Mély csengésű ütéseinek utolsó akkordjai aligha meg nem ütötte* a fülét, mert talpra ugrik, kitekint az ablakon látván, bogy as idő annéikül, hogy ő snnak futását ellenőrizte volna eljárt, mint egy mohamed ulema, vontatva elkezdi énekelni: auf! A felelet, egy-egy kinos, fájdalmas horksnás, egy.ketté ssakitott félhangu ásítás s aztán ismét osond less. Egy még magasabb és nyújtottabb hangon kiejtett „a-u-u-í!" következik, mire elküvatketik hez. álláshoz, és kénytelen végül a rengeteg tanulásra szánt idejét más foglalkozással feleserélni. ha nem akarja szaporítani a koldusok vagy kegyelemkenyéren élők számát. Hisz már olyan korban élünk, mikor tul tenni kellene magunkat az előítéleten, mikor a munka, a tisztességes, becsületes munka nem szégyen, mikor már nem lenézett az iparos, a kereskedő, sőt ebben a korban nagy szükség vau kiváló iparosokra és ügyes kereskedőkre. A kereskedői és ipari pálya igen nagy tekintélynek örvend a külföldön és elsőrendű emberek állanak nagy kereskedelmi és ipari vállalatok élén. Van tekintélyük, befolyásuk és vagyonuk, amit talán a lateiner pályán soha se értek volna el. Végre is meg kell tanulnunk azt, hogy az egész ország nem állhat csupa diplomás emberből és mig nem lesznek nagy számmal kiváló iparosaink addig hasztalan várunk arra, hogy olcsóbban jussunk az iparcikkekhez, melyeket a külföldiek tartanak kezükben. Es nagy és rendes kereskedelem nélkül is hiába várjuk terményeink és termékeink elhelyezését. Ne csak azon szülők adják az ipari pályára gyermekeiket, kik rosszul vagy sa cázad harcképessé tétele. Egyszerre megelevenül a kaszárnya. A bakák felugrálnak ágyaikra s a „reehui"-ről .pole leszedve ruháikat, elkezdenek öltözködui. Fülsiketítő /aj, lárma, szitkozód.1«. nevetgélek, danolás, fütyülés, köhögés és ásitnzás között történik ez meg. Az általános zajra felébred frájter ur Somogyi is ki látván, hogy némely haieti a toalett fogasaiban mily ügyetlen, buzdít ilyeténképen : — Ha odamegyek, att a . . . hát igy meg ugy . . . A sarokban káplár ur Massányi is megszólalt már. Még néhány peroig lustálkodni fog, de a magára göngyölt „lantung" 'Leintuch; lepedő ée „dekli"-1 egy kissé már meglazítja. A trombitás, kinek bakanes-szija szakadt el, elég hangosan és nem éppen hízelgőén mondja el véleményét a bakanesszij-feltalálójáról és készítőjéről, mig a dobos kamerád szt fejtegeti, hogy miért kellen« minden szeszgyárat felgyújtani, tulajdonosaikat meg felakasztani, mert ugy, mond: „vigettuk már meg kő dőgöuyi a szegény bakának, olyan drága a iiiapsz." lufanteriszt Kovács a Berti cigánnyal évődik de már célt téveszt, Berti rá se hallgat. Batna arcán mély fájdalom tükröződik, hogyisne, mikor tegsap hozta hirül Krajesik auya, hogy felesége a zaaudár urakkal ar.ürönkközik. 3 ée TABSü Elvállal: FÖLDE okleveles mérnök mérnöki és építési irodája PárY3 /Szécliényi-tér 5 szárci\ 1 iKoi^n sA.dLolf.fei« IfcLáz;./ földméréseket, parcellázásokat, birtok- és határrendezéseket, községi, köz- és dülő-ut kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat. Pályaválasztás. (M. T.) Ilyentájt egy csomó diák kiveszi részét az isteni szabadságból, mert a tizhónapi iskolaesztendőt felváltja a nagy vakáció, amikor megszűnt minden izgalom, tanulás, félelem és sok egyéb, ami a fiatalságot a zabolázatlauságában korlátozza. Igen, a nagy szünidő a legboldogabb időszaka az ifjúságnak, legkivált azoknak, kik lelkiismeretesen lógták fel hivatásukat, kötelességtudóan megfeleltek az iskola-kivánta követelményeknek, tanultak, pontosan végezték el a rájuk rótt feladatot és uem tunyáskodtak. Megérdemli a szorgalmas és hivatását szem előtt tartó diák a vakációt, amikor a kellemeset a hasznossal egybekapcsolhatja. Pihen, üdül, a test fejlesztése mellett azonban a szellem megfelelő fejlesztéséről sem feledkezik meg. Játszás, toinázás, uszász egyrészt, jó, tudást, értelmes növelő könyvek olvasása másrészt kell, hogy alkossák a diák napi programját. A rest, lomha tanulónak viszont vagy pótolnia kell az elmulasztottakat, mert egyik vagy másik tárgyból ismétlő vizsgálatot kell tenuie és igy a szép vakáció