Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-06-01

PÁPAI LAPOK Papa város hatoságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal . Qoldheifr Gyula papirkereskedéso, IM*.tér S.'.-ik szám. Telefc-a 112 szara. A szerkesztésért MelSs laptuiajdono»: GOLDBERG GYULA Klőfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A 'an ara: egész évre 19 kor., félévre 1 k., aí.yIJévre i Nyilt-tér .őrönként 40 fillér. — Kir.ves szám ára '10 fill Uj munka kezdődik. A külpolitikai bonyadalmak eloszlottak és ennek az örvendetes eseménynek legelső következménye Magyarországra az, hogy 50 ezer tartalékost hazabocsájtottak. ötvenezer jnuuk.ybiró férfi százezer munkás k\^kéitil vissza a napi életbe, ahelyett, hogy tétlenül és munkátlanul állna állig fegvverben lenn és lenn az ország határain. Ennek az 50.000 embernek gazdasági életből való kivonását nagyon erősen megérezte az ország hat hónapon keresztül. Olyan gazdasági depressió vonult végig az országon, amilyet sokkal fejlettebb gazdasági viszonyokban levő ország is nagyon nehezen birt volna el. Mi nagy nehezen keresztüléltük ezt a léi évet és megértük azt is. hogy ez az ŐO.OtHI ember, Magyarország gazdasági erejének tekintélyes része felszabadul. .AZ Öu.OOG ember igy <zaii;-/.erint nem jelent sokat, de ha elgondoljuk azt. hogy ez az 50.000 ember épen a gazdasági munkaerő legtekintélyesebb rétegéből kerül ki. akkor meg tudjuk érteni, hogy milyen nagy haszon'és öröm az egész országra az. hogy ezek az emberek újra visszakerülnek a gyárba, az ipartelepre, a mezőre. Magyarország gazdasági élete nagyobbrészt az őstermelésen alapszik. .Most május végén, amikor a tartalékosok hazakerülnek kissé késő már ez az öröm a íöldműveiésre. Azonban még nincs elveszve mieden, ha későn kerültek is vissza eredeti hivatásukhoz a munkaerők, nem szabad elcsüggedni és I tél kell ébredni abftól a fásultságból, ami az egész országon a féléves hjfcfea-vona alatt erőt vett. Le kell győznünk az elkeseredést és annál nagyobb erővel kell nekifogni ahhoz a munkához, amely most az ország előtt áll. Egy hónap múlva már megjelennek a hirek a terméstől, az ország legfontosabb erőforrásáról. Ha idén a termés nem sikerül, nem üt be, akkor az eddiginél sokkal nagyobb gazdasági katasztrófa elé néz az ország. De a most felszabadult munkaerők eéltuttatUS és erélyes felhasználásával meg lehet akadályozni ezt a nagy katasztróíát. A most hazakerült tartalékosoknak minél gyorsabban bele kell találniok magukat a 'mindennapi életbe, a rendszeres munkába, hogy mindazt, amit a télen és kora tavasszal kényszerült körülmények között elmulasztottak, gyorsan és eredményesen pótolják. A magyar paraszt munkabírása köztudomású. Nincs talán még egy földmivelő nép a vi'\ mely olyan kitártással s olyat l.vel tudná szűkös viszonyai köz' a földet megművelni, mint a ma .u\ A magyar nép tudja azt, hogy minden életfeltétele a föld termeséhez fűződik. Kz készteti őt kitartó és szorgalmas munkájára és remélhetőleg ez fogja késztetni most is arra, hogyha késéin fog bele a tavaszi munkába, erős munkával pótolja a késej «leimet. A magyar mezőgazdaságnak leguagyobb hibája az. hogy nem elég belterjes és nincsenek meg azok az intézményei, amelyek az időjárás viszontagságai ellen megvédelmezzék és a kedvezőtlen időjárást mesterséges eszközökkel helyettesítsék. De akkor, mikor egy nehéz válságos félesztendőt kerv-.,.;;.' 'lt az ország kell remélni, hogy az időjft> 1 r.is. amely a legutóbbi években ugyan [nagyon sokszor lerontotta a magyar nép [számításait, talán kegyelmes lesz ;iz idén iés nem akadályozni, hanem támogatni fogja a nép munkáját. TÁRCA, Egy furcsa toronyban. — A .Pá p a i I. a p o k* eredeti tárcája. — Irta: Ifj. Lovászi Mártó i. Kgyedül ültem egy furcsa toronybao, almi nagy esetni volt. Mélyen, kint, alattunk a telefondrót zúgott és éu álmos szemekkel néztem a esillagokat egy nagy és nieróhen gépezet alakú messzelátó csövön át. A kronométer tiz, órát mutatott és nekem éjiéig kellett várnom egy karcsú kísértetre, akinek kék szeme van és aki tizenkét órakor, mikor már mindenki alszik, elszökik a toronyba hozzám. Nem is kisértet tahin, nem is íiasonlit másban a kiértetekhez, mint hogy tizenkét órakor fog megjelenni, de mindenesetre karcsú és mindenesetre kék szeme van. Csakugyan eljön-e, kérdezgettem Önmagamtól, emlékezik-e rá, hogy néhány évvel ezelőtt gyöngéden átkarolta a nyakamat, hogy a hajamat simogatta, érzi-e, hogy most az elmúlt és elfelejtett szerelemnek újra fed kell támadnia? I'gyanazt gondolta-e, mint én, ma, amikor frissen é* jókedvűen njra megpillantottam őt a hegyek zöld ösvényén? Igy töprengtem inigatnban és á'tnosau néztem tovább a esillagokat. Néha vékony felhők vonultak el a messzelátó előtt es ilyenkor önkéntelenül behunytam a szememet Aztán njra kinyitottam és a Mars njra tisztán ragyogott. De bevallom, semmiféle élőlényt nem tudtam rajta felfedezni « az eg,-./; csillag a nagyítón keresztül inkább a holdhoz basouI iitott. Hosszan elmélkedtem a Mars fantasztikus iaI kóiról és ekkor egyszetrre különös dolog történt. KII zsibbadtan es -apadt arccal öltem a nagy cső lelőtt és a Mars hirtelen megmozdult. Két-három bukfenoet vetett a kek levegőben, aztán hosszan elnvult és gyorsan közeledni kezdett felém. Egyenesen a eső végének tartott, hallottam a villámgyors zuhaiiását a légben és el kellett kapnom arcomat az üveg elől. Nagy fénysnág támadt, a cső megrezzent én egy ezüstös vitéz állott előttem, aki lerázta magáról az égi port. A teste egészen meztelen volt, kivéve a sisakját, a pajzsát és egy tüuilöklő fügefalevelet, amelyet ugy hordott maga előtt, mint egy érdemrendet, Az ezüstpajzs alighanem arámival volt ötvözve, mert némi vöröses árnyalata volt és az egész, vitéz ugy festett, mintha megfutti.itt volna a holdfény ben és a nap*ugarban és a fény mind rajta maradt volna. Kn meg sem ütköztem a különös látogat i-m, esak a szemem káprá1 zott kissé, inig végre Megenyhült a fényesség es a Vitéz minden kinaias néikflt leült, velem szemben egy karosszékbe. Kérd.leg tekintettem rá. mikor sajátságosan mély és zengő hangon megszólalt: -- NEM tudom, ismersz-", a Mars vagyok, lakit minden ok nélkül azzal gyanúsítanak, h >gy embereket hordok a hátamon. Most ott hagytam a helyemet és el jőtteni egy kissé hozzád, aki olyaa [csodálkozva és hitetlenül néztél az előbb engem, mintha sohasem bal'ottál volna rólam. Kn csillag és isten vagyok és egyáltalában nem hasonlítok a földhöz, amely folyton öregszik éa változik. Mosolyogva bólintottam. — Tudom, — szóltam nalkan — ezért ti bizonyára lenézitek és mélyei sajna játok a Földet. Ti őreikké fiatalok maradtok és mindig boldogok vagytok. Később gondoltam csak rá, hogy talán meg sem volt illő dolog visszategezni egy e«iilagot, aki amellett még isten is, de a Mars nem ütődött meg rajta. Hauern az, amit mondtam, sajátságosan I >lhevitette. — Borzasztó tévedés, — kiáltotta tüzelve — és rettentő meggondolatlanság ezt, hinni. Cs wlálaUM dolog, hogy li emberek nem tudtok továbbb látni az orrotoknál és hogy nem vagytok a sorsitokkal megelégedve. Irigyellek titeket, érted'.' Irigyellek és néha fájón, keserűen irigyellek és szeretnék közétek tartoz.ui. Nem is tudom, hogy magvat.1111• ezt meg, hiszen ez. tulajdonképpen roppant világos és leglolebb pétdákkal hi/oiiyíthntnám. FÖLDES és TÁRSA E okleveles mérnök mérnöki és építési irodája Pária /Szécliéiiyi-téi 5 szdin\ i apd, felőli-fél* IOLÚA) m földméréseket, parcellázásokat birtok- és határrendezéseket, községi, köz- és dülö-ut kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat.