Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-04-06

PAPAI LAPOK Pápa vároB hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megvalasz. ott közlönye. Megjelenik minder vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Gyula napirkereskedése. Hl lét 'JU-ik szám. Telefon 112 szám A szerkesztésért felelős laptnlnjdonos: GOLDBERG GYULA. Klőfizetések és Iii. -' ,;i dijak a lap kiadóhivatalához kiildendSk. A ix, ára: egész évre 18 kor., félévre ti k.. negyedévre .1 Nyilt-tér soronként -10 fillér. — Kifvet szám ára '-'A) tili. Főterünkről. Egyszer javasolták, de igazán oly régen volt. hogy már csak homályosan emlékezünk, miként a mi Főterünket Ferenc József-térnek nevezzék el. Esztendők multak el azóta is, hogy a Főtér leginonumentálisabb épülete, 8 látványosságszámba menő templom előtti szökőkutat (mint tudjuk ajándékból) fel­állították, és az is régen volt már. hogv a városi költségvetés tárgyalása alkal­mával a szökőkút elhelyezését hozták javaslatba. A Főtér <igy másik alkalommal is szőnyegre került. Akkor t. i., mikor a gabonapiac elhelyezését tervezték. Legutóbb pedig ngy szerepeit a Főtér a nyilvánosság elölt, hogy a Kos­suth Lajos-utca aszfaltozásával kapcso­latban egy részét beaszfaltozták. Mindezeket csak azérl soroltuk fel. hogy rámutathassunk arra. miszerint egy városnak a főtere, mely különösen olyan élénk kereskedelmi forgalommal biró városban, mint Pápa. megkülöm­böztetetl figyelmet vindikálhat magának, a többi városrész- és utcával szemben többször képezi a gondoskodás alanyát, mint más, kevésbbé frekventált része a városnak. TÁRCA, Királygyilkosságok. Irtit: Rado István. A királyok — ugylaiszik — még sem irigy­lésreméltó emberek. A görög király sorsa — mint annyi másé — megint ezt bizonyítja. !)<• az (•>_"»/ történelmen csakugyan vörös fonalként vonul végit: • fejedelemgyilkoláh. Nincs olyan kor és alig van olyan ország, amelynek történetében, sőt már legen, dáihan ne találnánk nyomát a király-gyilkosságnak, A magyar történelem sem mentes ettßl. Cmk Kis Károly és Kun László megöletését keil emlitenúnk, a sikertelen merényletekre pedig első és utolsó ki­rályunk. Szent István és 1. Ferenc József élete ad példát. Ha összevet nők mindazokat a királygyilkos­ságokat, amelyeket például családi intrikák idéz tek elő, mint az orosz királygyilkosságok legtöbb­jét, vaskos kötetek telnének meg ezek burásával. Igen szép számmal akadnak olyan fejedelemgjiikos­ságok is, amelyeknél — mint a görög király meg­gyilkolásánál — politikai célok vezették a merény­lők kezét. Ha visszatekintünk a messzi Kelet, történe­tébe, már ott is megtaláljuk a királyén fejedelem­Pápán is. mint fennebb felsoroltuk, elégszer foglalkoznak a Főtérrel, mely az ipari és kereskedelmi életnek és vér­keringésnek valóságos ütőere. De ha még annyira elégszer fog­lalkoznak' is a Főtérrel, méa mindig sok tenni való akad körülötte. Az elnevezés, bár nem éppen lé­nyegtelen, de mégis csak másodrendű kérdés maradhat akkor, mikor sokkal j praktikusabb változtatások még hiányoz­: nak. Szépészeti szempont hasonlóképen kevésbbé sürgősen követelhet elintézést, ha anyagi előnyükkel járó befektetések is szükségesek. Igy pl. a péksátrak el­helyezését még a legkézenfekvőbb argu­mentumok támogatása mellett sem si­került keresztül vi mii, mert csak szépé­szeti szempontból estek kifogás alá a sátrak, melyeket azután kissé tetszető­sebb külsővel láttak el. Hasonlóképen a szökőkút is csak ott marad a helyén, ántbár nem sok yi.-üt Sftvar hissen évente tán kétszer eresztik meg. akkor is csak pocsolyát csinál a környéken, telén meg a maga téli köpenyével nem­csak hogy nem disziii. de valósággal elékteleníti a lőteret. — meri hát ez lesak szépészeti szempont. i gyilkosságok politikai motívumán. A biblia emlék­' szik meg az első politikai gyilkosságról, amelynek áldozata Sisera. a hatalmas kánaáni király volt, akit egy zsidó asszony vert agyon egy kalapáccsal. Ugyancsak asszony gyilkolta meg a zsarnok Abi­melecliet, aki sanyargatta a zsidóságot. A -Királyok könyve- tele van politikai király­gyilkosságok leírásával, a dinasztiákat egymásután irtják ki s a merénylők között igen sok az asszony. Általában nincs az ókornak olyan királyi családja, amelynek trónját vér ne áztatta volna. Kóma császárai közül alig volt kettő, aki ter­mészetes halállal halt meg, a többit mind azok öl­ték meg, akik helyére vágyakoztak. Volt iilő Kő­I mában. Nero idején, amikor egy-EGY császári szo'ga lelkét tiz-tizenket emberélet pusztulása terhelte. Ugysnesek E/.EK a -zolgák én felszabadult rab­szolgák uralkodtak ekkor Kómában. Ok adtak ta­nácsot es utanítatási a császároknak minden tet­tükban és ők intézték az állam ügyeit. Ilyen szolga 1 volt például Graptus, akiről egy latin történetíró i azt mondja hogy minden titkát ismerte a etássári i családunk és urának, Nérónak, minden kegyetlen TETTET fi tanansolta. Ebben az időben igen előkelő 1 eszköz/.EL, méreggel dolgoztak Kómában es aki a ! császári ház lakomáin reszt vett, sohasem tudta, hogy ja« elébe tett étel vagy ital nem az utolső-E. amit | éietél>ea elfogyásai Ám jó. Legyei! tehát a péksátrak­nak, a szökőkulnak örökös tanyája a főtér, ne nevezzék el Ferenc József­térnek se. — de lássuk az cgyébb vál­toztatásokat, javításokat. Mindenek előtt ajánljuk a Főtérnek teljes beasztaltozását. A Főtér tisztán­tartása (ezt nem szépészeti, hanem köz­egészségi szempontból mondjuk) csak ugy lehetséges, illetve ugy egyszerűbb, inert gyorsabb, olcsóbb és radikálisabb, ha nem ökölnyi kő- és tégladarabok, és nem tyuktojásnagyságu kavics között kell összekaparászni a szemetet, hanem a sima aszfaltról történik meg. A vásári nagy forgalom lebonyolí­tása különösen sáros, esős időben, ha aszfaltozva van a piac. az eddigi kelle­metlenséggel szemben csaknem élve­zetté változik. De ha már az egész Főtér beasz­faltozása a nagy költségek miatt, lega­lább egyelőre kivihetetlen, a nagytem­plom környéke mégis csak megérde­melné, hogv lakarosabb külsőt kapjon az eddiginél. Már azzal is. hogy a nagy­templom körül mintegy 4 méter szé­lességben aszfaltú: öntenének és ni. a templombejárások lelől, igy a Corvin­lltcálól. a s/ökukul lelől. a pléb.iuia fe. Hasonló példákat mutat a germánok története is. Klső nagy vezérük Admioiue. katonái dühének esett áldozatul s őt követték hosszú sorban Albe­rioh, Teodorik, Albuin, akiket mind szolgáik öltek meg. Az ókor két nagy népe, a latin és a germán telepusztult a belső harcokba és a királygyilkossá­gok, fejedelemgyilkolások má*utt folytatódtak. A középkor törtenetének legvéresebb eredinénvei a tö­rök birodalomban folytak le. A török szultátigyil­koaságok már nagyban hasonlítanak a modern poli­tiaai merényietekhez, itt már rendesen nem az ural­kodó család tagjai ölik, vagy öletik meg Bgymáát. Első áldozata a politikai merényleteknek Omár szultán volt, aki kiterjesztette a muzulmánok hatal­mát Európára. Istentisztelet előtt, a mecsetbe való belépésekor szúrtak le. Utóda, ()tlimán is politikai gyilkosságnak esett áldozatul. Ezután Moawija e*a­ládja következett. Hosszú évtizedeken keresztül egymásután hullottak el a politikai harcban a til­tok szultánok, akik közül a magyar történelemben is szerepeltek: II. Ozmán, I. Obraliim. I. és III. Szolimán. A keleti veres események méltó párja volt nyugaton az a vérengzés, amelynek a pápai állam volt a színhelye. Ezeket az eseményeket is ide kell sorolnunk, inert a pápai állam ebben az időben egyenlő volt a világi államokkal. Minden papának megvolt a maga ellenpápája, aki egyáltalában nem FÖLDES és TÁRSA okleveles mérnök mérnöki és építési irodája DA nn /Sséc2í-c-2^L3 r i-tex 5 szara) IT dpa, I jc©3aÄ d&.d.olf-±él* 3a.t4z./ [ wn ni • földméréseket, parcellázásokat, bír­- jj *j • tok- és határrendezéseket. községi, köz- és dülö-ut kitűzéseket és min­dennemű földmérési mérnöki mun­kálatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom