Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913
1913-04-06
lül és a fiúiskoláiul akár csak 2 méter szélességnyi aszfaltot létesítenének formában is. meg praktikus oldalát illetőleg is legalább is lOOVot nyernye a Főtér. IJa minden városnak kvázi szemefénye a főtere, legyen Pápának is az. Ugyebár nem találták indokoltnak a zöldségpiacunk a Főtérre való visszahelyezését' Fs miért nem? Mert az a főteret elcsúfítja, piszkítja, annak pedig : szépnek, tisztának kellene lennie. Hát legyen! Életdrágaság. A világ összes lapjai foglalkoznak az élelmiszerek drágaságával. Majdnem naponkint találkozunk oly felírásokkal, mint: az élelmiszerek drágulása, husdrágaság. házbéremelés, stb.. ami legjobb jele annak, hogy a társadalmi kérdéseket nemcsak a teóriában vitatjuk meg. hanem hogy az életlentartás legfontosabb problémáinak gyakorlati megoldása állandóan napirenden vau. Jó sokáig a statisztika, mely pedig bizonyító erővel biró számait szereti fitogtatni, elhanyagolta azokat az adatokat, melyek a munkások é-. a szegényebb osztályok megélhetésére vonatkoznak. Fed ig ha reformokai és javításokat akarunk életbelóptetni, semmisem érdekelhet jobban, mint a lakosság legszámosabb osztálya fogyasztási viszonyainak tanulmányozása és fogyasztási képességének az emelése. IVAvenel előkelő francia író néhány válogatta uufii a keresztényi szeretethez illő eszkö/.ükét, hogy a pápai trónt elnyerhesse. A római osázársag által vérrel megfertőzött Bómábsa a pápai uralom alatt, különösen a Borfiák iilejéden még sűrűbben ömlött a vér. A pápai állnia összeomlásához legalább annyira boiaájárult a sok intrika és vérontás, mint Garibaldi szabadságharca. A 1'.'. izázad, illetve az ITs'J. évi nagy franeia forradalom a politikai gyilkosságok történetébe is uj motívumokat hozott. A esaládi intrikák és a hatalomért fohó liare helyébe az elvi küzdelem lépett. Az elvek, a reformok után égő, l»jl».»gó vágyak kerítitek a politikai élet középpontjába én a polikai merénylők keséi ettől kezdve már az elvek én politikai irányok vezették. A XIX. .-/.i/ad in.ii a rohamon fejlődé.* .-/.ízada volt. \/. első évtizedekben valami Irin.« szellő Mliiant Végig Európán, a nép lólebl'edt es reformokat követelt. A reformok pedig tudvalevően las•an alakulnak ki * akik a reformokat követelik, mindig a hatalom birtokosait és tanácsadói! okol-] ják, hogy reformkíváimagaik nem teljesülnek. Ekkoi tejlildotl ki ..z anarchizmus, ekkor tá-i mailt a IIIIIIII/.IUUS is Kmópa inimlen uralkodója)iak megremegett a s/.ive. Alig volt olyan év, amelyI •••Ii valamelyik európai uralkodó ellen merényletei ne követtek volna el és hogv ezek a merényletek nagyobbrészt eredménytelenek maradtak, ai való-j hau csak a véletlen müve. \ század első leiében egymást érték a mell i .életlen k ed vetéséből nagyobbrészt ered* ményteleniil. Franciaországban különösen Lajos Kii"i> volt az anarchisták célpontja. (J ellene követte i i Piesolii egy .li-/ti..vuiiiiláx alkalmával azt a i l-nyletet, amelynek negyven halottja és sebesültje volt, de a király sértetlen maradt, Xémct ország hau Frigyesre támadtak rá számtalanszor az atiaivoicták, de tervüket sohasem hajthatták végre, ne i az összeesküvéseket mindig fölfedezték. Az első „eredményes* merényletnek III. Ká- i ________ ~ /~ r ~~ m t -I SSTJ; év óta speciális tanulmányokat tett < fontos problémáról. Elsősorban az utolst évszázadok munkabérviszonyait állított; össze, azután kitüntette azokat a javitá sokat, melyek az életléntartás feltételei ben megnyilatkoztak. Alllitásai bebizo nyitására felhozott adatai érdekesek és tanulságosak. Az utolsó félszázadban Francia- és Angolországra vonalköze adatai bizonyítják, hogv ebben az időszakban a niunkabérviszonyok ötven százalékkal javultak. Ebből a szempontból tekintve, Németország halad legjobban, mert itt a nagy ipari fellendülés korszakában, néha száz és százhuszonöt százalékos ínuukabéremelésekkel találkozunk. Hasonló arányban javultak az életfen tartás némely feltételei is. A gyáripai fellendülése és a minden téren szabadon megnyilvánult verseny, olcsóbbá tette a ruházkodást, némely élelmiszer, a sokkal nagyobb fogyasztás ellenére, szintén nem lett drágább, vagy legalább nem jly arányban, mint a milyenben a kereseti viszonyok javultak. A kenyér ára, mely régen oly változó volt. D'Avenel szerbit napjainkban majdnem változatán maradt, mig a cukor és a kávé mindnkább olcsóbb. Ami pedig a megélheési viszonyok általános javulását legobban illusztrálja, az a körülmény, hogy i hus, mely hajdan és némely országban nem is oly régen, csak a gazdagok is jómódúak asztalán volt látható, nindinkább a szerényebb osztályok .áplálkozásában is lontos szerepet játszik. oly pártaai fejedelem esett, áldozatni lS.Yl-üen. Vz olasz egység jelszava ekkor kezdett leitünedezni •s e jelszó megátalkodott ellenségének tartották II. Károlyt. Egy fanatikus olasz nő, farra Anónia, követte el a gyilkosságot •• Károly király ett a későbbi nagy háború korai áldozata. A legközelebbi sikeres merényiét egy polgári illamlőuek, Lincoln Ábrahámnak eletet oltotta ki isi'..">• ben). I.ineolu gyilkosa egy Wilkes Bootb levii s/.inész volt. Az észak és dél háborúja és anoik eredménye adta Bootk kezébe a fegyvert. Az Egyesült államok déli tartományaiban ugyanis még enuállott a rabszolgaság intézménye, az északi alamok pedig a német rabszolgákat fel akarták szaladitaui. A bábom az északi államok győzelmével .ég/.ödolt s a déli államok legyőzetését akarta Booth egy revolvergolyóval megbőszülni. Az Egyesült Államok elnökei közül még kettő •sett politikai merénylet áldozatául. 1 SS l-ben < iarield elnököt, l: KI l-ben pedig liae Kinleyt gyilkol* ák ím g. Mae Kinleyt CsolfoSI Leó anarkista ölte neg egy fogadás alkalmával, pusztán a mindent elnisztitő anarkista elvek nagyobb dicsőségére, (iarield inegöletésének indokai sokkal érdekesebbek, larlieldet egy f.initeau Károly tievii fiatalember ilte meg. (iuiteau kalandos életű és excentrikus [ondolkodaMi ember volt. Minden életpályával megiróbálkozott, volt vándorapostol, reeitátor, ügyvéd, ró. A „Jézus és táisa- i-i'.g alkalmazottjának mondta nagát és korteskedett (íarlii Idnek az elnökválaszáson. K/ért a munkájáért jutalmul a bécsi konuli állast kerté. Természetesen visszautasította* akkor született meg benne a merénylet terve, s'agyzási hóbortjára és önhittségére jellemző, hogy gyilkosság után elmenekülve egyenesen az egyik ip sserkesz tőségé be futott, ahol egy nyilatkozatot dott át, amelyben tettél indokolja. I gyatiahhan az évben, mikor Gariieldet agyonütlek, elpusztult egy abszolnt uralkodó is, II. Sánor e.-ír. Sándor cár egyike volt a liberálisabb érEz a kép sok tekintetben optimista Lehet-e ebből azt következtetni, bőgj a tömegek jóléte és boldogsága is ha sonló arányban P E kérdés megvitatása nál sohasem szabad szem előtt tévesz tenttok azt a tényt, hogy a civilizách' haladása elsősorban uj szükségletet megjelenésében jelentkezett és hogy I legtöbb ember meghatározott időpontban ezeknek csak nagy nehezen tud elege tenni. Azonkívül az életfeltételek meg ítélésénél nem elégséges a kérdés teoretikus megvitása, mely sok százezer és millió eksziztencia kereseti és fogy asz tási viszonyaira vonatkozik, hanem ta uulmányóznunk kell egyenként a külön böző kereskedelmi, ipari és földmivelesi iágakban foglalt munkásokat és hivatalinokok háztartási költségvetéseit, bevé |teleit és kiadásait, hiányát és feleslegét Imintahogy Angolországban a „Board ol Trade" tette meg, mely sok ezer munkás egyéni, kereseti és életfeuutartási adatail gyűjtötte össze. Ezek az adatok azután, mint az életküzdelem igazi tükre, csalhatatlan képet nyújtanak és igazi világításban mutatják be az emberiség legszámosabb osztályának megélhetési viszonyait. Ezekből az adatokból tudjuk meg, hogy noha az életviszonyok napjainkban kényelmesebbek, mint voltak ötven vagy száz évvel ezelőtt, de az életszükségletek ós az azok kielégítésére szolgáló feltételek épp oly arányban sulyosodtak. A kereseti és fogyasztási viszonyok természetesen minden országban különbözők. Tudjuk, hogy a francia munkás zelmü Koinanowokn.ik, de ő sem kerülhette ki a Bomaaowok végzetét. Március 15-én nagy katonai díszszemlét tervezett a ea'r. Az előző napou ugyan a pétervári rendőrség felfedezett egy dinamit-aknát és BgyelmestSttS az uralkodót, hogy veszély fenyegeti, de II. Sáudor inegis kikocsizott. Mikor a szemléről visszatért és kocsija a Katalin-csatorna pariján haladt, a kocsi előtt bomba robbant föl. anielv néhány kozákot megsebesített és a kocsi hátsó részét összetörte. A cár sértetlen maradt es kiszállt a kocsiból. A tettest elfogták s a cár megnyugodva szólít a körülötte állókhoz : — Nekem uem törtéut bajom! Mire u tettes cinikusan szólt közbe: — Kissé korai még az öröm. Alig hogy ezt kimondta, egy fiatalember lépett a cár mellé és valamit dobott a cár lábai elé. Borzalmas dörrenés következett erre és mire a füst szétoszlott, a eáf holtan hevert az utca közepén. Sándor cár után ismét egy köztársasági elnök került sorra. lS'J4-ben ölte meg Caserio anarkista Sady Carnot francia elnököt. Lyonban egy kiállítás alkalmával tört tá a tömegből az auartiista es egy szúrással megölte. A következő merénylet részleteit — azt hisszük -- senkinek sem kell emlékébe idéznünk. l>Hs-ban szúrta le Genf kikötőjében Lucheni boldog emlékezetű Erzsébet királynőnket. A XX. s/ázad első évtizede is gazdag politikai merényletekben, I900~bu lőf.e agyon Umberto olasz királyt Brcsci. [908 június 10-én Belgiádban kiirtják az ()brenovies-diuasztiát, ÍÜUS. február ií-án pedig a forradalmárok agyonlövik Don Carlos portugál királyt és fiát, a trónörököst. Ezt a véres tort fejezi be egyelőre most György görög király.
