Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-02-18

XXXIX. évfolyam. Pápa, 1912. február 18. 7. szám. PAPAI LAPOK Pápa várc-B hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a * á r n a p. Szerkesztősig és kiadóhivatal : Qoldliei'ir Uyi.la papírkereskedés!-. I'ö-tér L':!-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkosztcsért felelős laptulajdoiios: GOLDBERG GYULA. Kl'dizetésok én hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre l'J kor., félévre 6 k., negyedévre 'I k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kyyea szám ára !!() tiIIPiacrendezés. Arról van szó, hogy Pápa város gabonapiacát, mely emberemlékezet óta a nagy templom ós a vár közti téren volt és van. innét elhelyezzék a volt heti állat vasáriérre, még pedig azért, hogy a folyton szaporodó csizinadiasátraknak helyet csináljanak. Ezt a kérdési, melyet a rendőrkapitány csak a minap vetett fel, ma már széllében-hosszában tárgyalják, és oly ellentétes véleményekkel, nézetekkel és érvekkel vitatják, hooy mintegy kötelezve érezzük magunkat a közérdek szempontjából hozzászólni, s iletve, a mennyire módunkban van. azt megvilágítani. Egy a bizonyos, s ez az, hooy a gabonapiac elhelyezése azért van tervbe véve, mert a helyre szüksége van másnak és nem azért, mert a gabonapiac nem jó helyen van. Logikai következtetést vonva le ebbot, azt nyerjük, hooy az keressen uj helyet, s olyat, a melyik méo

1 nincs elfoglalva, a kinek szüksége van rá. Iiis/ a gabonapiacra járó termelök, ugy a városiak, mint a vidékiek, továbbá a gabona kereskedők, illetve ügynökeik teljesen ártatlanok abban, hogy a csizmadiák száma tnegiiüvekedelt. Nem tanácsképpen mondjuk, csak I felemlítjük, hogy az ujabb csizmadia sátrak egész nyugodtan bevoi..!ihatnak akár a Flórián-, akár a Török Bálintutcába, mert a kinek csizmára van szüksége, ott is rájolc fog találni. Mert, tegyük fel, évtizedek múlva, ha esetleg még több sátor számára keli helyet csinálni, még utóbb a nagy templomot is el kellene tolni a helyéről,, ltogy a csizmadiasátrak elférjenek a Főtéren. Emlékezetünkben van az a szenvedélyes vita, mely egy évtizeden belül vagy húszszor megújult a városi képviselőtestületi közgyűléseken, valahányszor a valóságos tengeri kigyővá nőtt vásártérügy volt napirenden. Micsoda argumentumokkal védték a régen szerzett jogokat ! A gabonapiac, mely bizonyára évszázadok óta van mostani helyén, szintén szült már régen szerzett jogokat, melyek azoknak a kereskedőknek és iparosuknak, de különösen vendéglősöknek vannak a birtokában, kik a mostani gabonapiac kornyékén laknak. E/ek a jogtulajdonosok ugyancsak és szintén ártatlanok abban, hogy a csizmadiasátrafc megszaporodtak. Ámde egy másik oldalról világítsunk bele ebbt» a helykérdésbe. Mit keresnek a piac közepén, s a nagytemplom tőszomsződságában azok a sátrak, vagy, ha nem is sátrak, hanem azok a faládák, melyeknek tetejéről nagyhangú, síppal, dobbal uópcsődületet keltő alakok, mindenféle trágár, erkölcsroutó, szennyes ponyrairodalnii termékeket árusítanak ? (Nyáron a kolerát terjesztő dinnyék) Ezeknek, ha már kell nekik helyet adni, a földmives iskolától délre, de onnan is egy pár kilométernyire, a disznólegelőn adnánk helyet. Talán még emlékezetes, hogy a föléri és győri utt kereskedők már egy ízben a csizmadiasátrak elhelyezését kérték, mert üzleteik szabad forgalmát akadályozzák. Hogy kérelmüket eltttasitotiák, az azt a „tényt", hogy a forgalmat bénítják, nem tette „nem ténnyé." A gabonapiac elhelyezését, azért, hogy valakinek vagy valaminek útjában vau. senki sem kérte. Miért kell hát elhelyezni ? Nem kételkedünk abban, hogy még sok viz fog lefolyni a Tapolcán, inig a piacrendezés mostani terve felett az utolsó szó el fog hangzani és épp azért biztmk abban, hogy a felveteti kérdés kellő megfontolás tárgyát fogja képezni. Nekünk, mint a közérdek hivatott őreinek, kötelességünk volt szóvá tenni az ügyet és véleményünket akkor is nyilvánítani, ha az akár a tervezőnek, akár a legközelebbről érdekelt csizmaiparosoknak a véleményével nem találkozott. TÄRCÄ» Anci férjhez megy. Dialóg — A .1' á JP :i i Lapok' eredeti i A r e tij a. Irta: Fatayné Farkas Qizl. 'Személyek: Anci 14 éves. Teruska ló éves Szia: Keliér lcátiysz<>l>a, oldalt hintaszék, halni! álló tükör, a télieken és johhra ajtói. Anci (sorba rakott bábuit csókolgatja) Isten veletek éd"s kincseim ! ISiicsuzzunk el egvmaslól, ha már meg kell történni a szomorú válásnak. Tudom, faj a ti srueeskétek is, ha vi«sza gondoltok az együtt töltött kedves napokra. <Ölébe veszi az egyik babát.) Drága Ilus babám, Isten veled. Hogjt szerettem mindig ezt a szép, selymes, szőke hajadat. (A másik hahuhor.i Ite jő kis Miriskám, mennyi örömöt szereztél, mikor meg azt tudtad mondani: ma-ma, pa-pa. Hányszor elmondattam veled, inig egyszer az öcsém kíváncsi lett a toiokbcrende/.esedre . . . Hej! bölcsen mondta Deák Ferenc mikor felsóhajtott: „Csak a villást ne adta volna az Isten." Teruska (a fenék ajtón bedugja borzas fejecskéjét;: Kukucs!! Itt vagy Aneikatn'.' Anci i ijedten takarja cl bábuit a kötényével. Aztán Tema elé fut. (liömmelj: Te vagy? Jöjj eaak be szaporán. TITUS (körül néz : Egyedül? Anci: Egyedül . . . Kissé megijesztettél. Nagyon hasonlít a hangod Margitéhoz, azt hittem jön s tudod, hogy mindig ki kacag bennünket ha látja, hogy liabával játszunk. Teríts: Pedig nem jól teszi. A japáni lányok egész férjhez menésükig gondozzák bábuikat. Rajtok | tanulnak meg szabni, varrni . . . Talán te is éppen ezt akartál ? Anci : ü, nem. Sokkal fontosahhat. Terus i kíváncsian): Mi lehet ennél fontosabb előtted '.' Anei (sóhajtvai: Buoausni akarok kedve*játszótársaimtól. Tema: Búcsúzni? Hova utazol? Anci Jelentősen >: Ha csak utazni mennék"! Terim: A szavaid oly rejtelmesek. Beszélj kérlek. Beszélj. (Letil.i Anei (melléje ül. Fontoskodva) : I.égy te, édesem a/, elséi akivel megosztom szivein nagy titkát... I Bizalmasan) Teriiskáiu. én férjhez megyek. Terus i határtalan örömmel és csodálkozással i: Te, Anci? Te? (Átöleli, majd boldogan tapsolni kezd : laj, he pompás les/,, jaj, be jó lesz' (Hirtelen elkomolyodik.) De, te . . . tal in te le is nézel engem, ha asszony lesz? Anci i Terim arcát simogatja): Te kis csacsi 1 Sőt. S hogy bebizonyítsam az ellenkezőt, már most meg fogok beszélni veled mindent, mindent, mini ahogy az a jő barátnőhöz illik. Terus: Kdes Aneika'm, milyen jó vagy te . . S én milyen büszke leszek az asszony barátnőmre ! Ha majd az utcán oda szegődik mellém Vajda Laci a tánciskolái lovagom, aki mindig az/.al kezdi a társalgást, hogy i utánozvai „Hovaméltóztatiksietni?" akkor büszkén így fogok felelni: Az asszony-barátnőmhöz, nagyságos — hogy is hívják majd az uradat ? Anci ikissé zavartam: Azt még nem tudom. KQlÖmben a név úgyis mellékes. | PathoBszal i A fő a jellem s a modor. Így mondja édes apa is. Terus: De hát mégis, hogy lehet, az, hogy nem tudod a nevét a jövendőbelidnek? Anci (bizalmasan Teruslioz hajol): Tudod, a dolog ugy áM, hogy az én inenvasszonyságom még mély titok. — Annyira titok, hogy anyiis még nekem sem mondta meg. Terus (csodálkozva) : Nem ? Ks te mágia tudod '( Hogy lehet az ? Anei : Hát ugy. hogy odatartottam a fülemet a kulycslyiikra, mikor Xelli nein látogatóim jón hozzánk, Pestről. Terus: Jé! Hisz az nem illik! Micsoda diazkreeió. Anei: Diszkréció ide dis/.krceió oda — Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszoruiásban szenvedőknek. keserűvíz Vz elrontott gyomról 2*1 óraalatt teljesen rentllM hoz/.a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fiil. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. 83—100