Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-09-29

-> P.lpa liMpOk inber 29. különösen simításra kitűnő, de meg ott most tanyák épülnek, a telek kiaknázás után házhelynek értékesíthető. Dr. Kende Adám nem szeretné, ha a munkásházak ott épülnének fel. Polgárraesterhelyettes bezárja a vitát s félteszi a kérdést. Névszerinti szavazással egyhangúlag (Bódai „igen- helyett „jeleii'--nel szavazott) megszavaztak a telek megvételét. XI. Főjegyző előadása alapján Farkas Sándor pápai illetőségét megtagadták. A közgyűlés ezzel pont G órakor véget ért. 4iára lenne. « kére,

ein elutasitaudó, a közgyűlés egyhangúlag elutasítja azt. I. A Liget-utca háztulajdonosai kérik a csatornázást az ttteájjokba. Hajlandók a költségekrt felveendő kölcsön annuitását addig, mig az általános esaturi.ázás uieg nem lesz, egyetemi- gesell viselni. A mérnök elreíerálván az ügyet, bejelenti, hogy a csatornázásra néhány ajánlat is érkezettbe, melyek közül Kohn Józsefé (14.956K. volna a legolosóbb. ő azonban háailag 12.2UÖ

1 K, Ö4 f.-ért tudja megcsinálni. Az állandó választmány s a pénzügyi bizottság ajánlja a kérelem teljesítését, de előbb szabályrendeletet kivan hozni, s az ügyet, kiadni a jogügyi bizottságnak kivetés végett,. Dr. Fehér Dezső a háztulajdonosok érrdekeinek a védelmét óhajtja. Szerinte a kérelem a város érdekelitek a sérelme nélkül •teljesíthető; itt azonban gyorsan kell tenni, pedig telekkönyvi biztositás nélkül az nem ajánlatos. Mérnök is az azonnal mellett van, meri, ha most nem csinálják, a télen és tavasszal nem lehet, — egy egész évig lesznek az utca lakói -Csatorna nélkül. Keresztes Gyula ugy találja, hogy e kép\ iselótestületen minduntalan kiakarnak fogni. A tisztviselő telepnél minden kell, folyton csak gyorsan, birtokon kívüli felebbezessel; hát más városrésze nincsen u városnak ? Ott az Erzsébet város, ott sincs csatorna, pedig azok, kik ott tulajdonosok űzetnek pótadót is. Harthalos István szerint, ha már megépült a tisztviselő telep el keli látni csatornával, hisz úgyis a felek fizetik a költségeket. Bár az egész város csatornázását igy lehetne megoldani! Dr. Horluer Sándor, miután a csatorna ügy nem magánérdek, hanem a város ügye, a pénzügyi bizottság javaslata alapján megszavazza. Ha a költség nagy, az a 25 háztulajdonos malheurje. A szabályrendelet megalkotását is szükségesnek találja, s tekintettel a sürgősségre a birtokon kívüli lelebbezés kimondását is helyesli, Hajnóczky Béla szeretne reális számítást, mire mérnök megjegyzi, hogv ám szavazzák meg Kohn Józset árajánlatát. Miután Kerbolt Alajos még kérdezi, hogy a mérnök számításában a kavicsára is benne vau-e, Bülitz Ferene pedig Kohn ajánlata mellett foglal állást, a főjegyző a mérnök számítását elfogadásra ajánlja. Ezután Dr. Fehér Dezső a zárszó jogán njra hangoztatja, bogy biztosítani kell * erre kötelező nyilatkozatokat beszerezni, s emiatt a dolgot oly sürgősen nem lehet elintézni. Most a polgármester-helyettes felteszi a kérdést szavazásra. A kérdés féltevéséhez még Berthalos, Dr. Ho fin er és Dr. Fehér hozzászóltak, s a szavazást Dr. Hoff ne r indítványára elrendelték. Névszerinti szavazás eredményeként. 27 igen és Ül nem lett kihirdetve, miután azonban ezt az eredményt egyesek tévesnek mondották Dr. Körös indítványára az aljegyző névszerint felolvasta a szavazatokat » így 2ti „igen" és 22 „uem* jött ki. Tehát J szótöbbséggel megszavaztak a csatornát. II. Eötvös-utoa aszlai' ./.ásat, ha marad az aszfalt költségből fedezet, elrendelik. III. A Buszek-utca elzárását illetőleg az érdekelt telek kihallgatását rendelik el. Itt Kef,r,.. Gyula. dr. Körös Endre és Bartkalos Istvau az illemhely eltav< Utasát és a Főtéren való uj modem illemhely l--lallitását sürgeti. 1\. Az Erzsébet üget. illemhelyére vonatkozó indítványt egyelőre leveszik a napirendről, mert vau egy ajánlat a polgármesternél, melyet, ba polgármester szabadságáról visszatér, elébb b- kt-il tálgv aini. \. Az izr. iskolaegyesületnek az elfoglalt ute.atéi arát elengedik, de tt

z építésnél használt, iz dijának visszatérítését megtagadják. \ I. A gyitiioti • 11. inoilett fekvő ingatlanok tulaj' . 's*i járdát, vízvezetéket és villanyvilágítás- keinek. Mérnök reterádájában • •••>.]... bog} a járda a városnak) 784, a vizvezeték #245 - i villanyvezeték 1U00 K-ba kerülne. Az egy.-s iiEottságok nem ajánljak most a kérelem feijes, t. mert nz alapodból néni kerül ki a fedettet. Legfeljebb közkutat létesítsenek a tűzcsap helyén. Barthalos István a kérelem teljesítése mellett van. Itt a szőlőtulajdonosok érdeke is számításba jön. a közegészségügy, közbiztonság is megkívánja. Utal a vásár forgalmára stb. szóval megszavazza. Böhm Samu a villany világítás megadása ellen van. Mig a kereskedők és iparosok, szóval a fogyasztóké a közvilágítás terhe, nem sztvaz meg semmiféle közvilágítást. Keresztes Gyula (nagy derültséget, keltvej fejtegetni iparkodik, bogy a villanytelep beruházási költségét aa összes adózók viselik. (Pedig a telgp maga amortizálja!' A vizet is megszavazza, a villanyt is. I)i. Fehér Dezső előre óhajtja, bogy a szavazásnál a kérdéseket, külön kell választani. Főjegyző ajánlja a házak menti járdát megcsináltatni, a többit jövőre halasztani. Kerbolt Alajos utal arra, hogy télvíz idején és sáros időben a gyermekeket karon kell iskolába hozni, oly feneketlen a sár, este meg a sötétség miatt lehetetlen a közlekedés. Hogy fedezet nincs, furcsa dolog. A mire szükség van. oda kell fedezetet teremteni, a mi nem kell, azt fedezet esetén sem szabad megcsináltatni. Ugy látja, a init a tanács nem akar, azt előkészületlenül terjeszti elö, hogy elodázhassa. Dr. Fehér Dezső a járdát megszavazza, a villanyt azonban addig, mig a kereskedők, iparosok és a lateinerok terhe, nem szavazza meg. A mérnök lelvilágositó szavai után Barthalos István a zárószó jogán hangoztatja, hogy a kérdéses terület a vámházon belül van, igy a város belterülete, ezért a járdát is, a villanyt is megszavazza. Acs Ferenc csak a villanyt szavazza meg. Jilek Ferenc hivatkozik a cséplés idejére, midőn a villany fogyaszt ás nagy. Nemcsak az iparos, kereskedő és iateiuer, hanem a földmives is viseli a villanyvilágítás terhét. '.Nagy zaj. Polgármesterhelyettes a közgyűlést 5 percre felfüggeszti.) Bülitz Ferenc szerint a gazdák csak 8 fillért, a többi lakosok azonban 7 fillért fizetnek hektovvaMonkint. Becsey Ferenc ajánl a Liget-utca végére egy lámpát, közkút úgyis lesz, egyik oldalon legyen hát járda isJSrdekesen magyarázza, bogy a mit a kereskedők villanyért elfizetnek, az megtérül a szegény emberek petróleuma utáni percenteken. Főjegyző felolvassa az állandó választmány javaslatát, melyet aztán egyhangúlag el is fogadtak. VII. A szolgálati ügyben eltávozott rendőrkapitány helyett a tiszti főügyész referádája alapján Kerbolt Alajos hozzászólása Után elfogadták a vágóhídi szabályrendeletet, mely jóváhagyás után azonnal éietbe fog lépni. Névszerinti szavazás eredménye 29 igen és 1 Uem. Vili. Ugyancsak a főügyész referálása névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadták Dvorzákné bérleti szerződését. (Apoldai lakás.) IN. Az építendő emeletes házak pótadómeutességéröl szóló javaslatot levették a napirendről s visszaadták a tanácsnak, bogy nyomassa ki s osztassa szét — tanulmányozás céljából. X. A tanács, illetve a pénzügyi bizottság javasolja, hogy a parcellázás alatt álló sávolyi birtokból 40,000 négyzetölet á tiő t. hoinokaknázás céljából vásároljon meg. Az állandó választmány is ajánlja a vételt. Jüek Ferenc elmondja, hogy a polgármesternek már régebben tett ajánlatot, akkor uem kellett, most 21)00 K-val drágább a telek, mert már privát tulajdonosoktól kell venni. Ezzel kapcsolat bau utal a (írat kávéházra, mely tudomása szerint eladó. Ne várjon a város itt is, míg idegen kézből drágábban kell megvenni. Dr. Györké Sándor szerint, két. szempont irányadó: mennyi homokra van szükségünk.' s használható-e a telek? Szerinte 40,000 öl sok, Főjegyző felvilágosításul hangoztatja, hogy bánya keil, a telek nem sok, mert a réteg vékony. Dr. H

offner Sándor utal arra. hogy a szükséglet kiszámíthatatlan, Lám 1 Dl 1 -ie is 1600 K-t állítottak be. mint ,'{ évi átlagot a költségvetésbe és 5020 K folyt be. Keresztes Gyula szerint es azértvvolt, mert a bánya most közel Van • nagy a forgalom, mert kevés a fuvarköltség. Győri Gyula hangoztatja, bogy a birtokvétel minden tekintetben előnyös a városra: a homokja jó, A kibontakozás utja. Szeptember 17. és 18-ki parlamenti eseményekot alig lehet nekünk közveti len szemlélőknek oly aktiv szempontból elbírálni. Közönséges emberi gyarj lóság; bármennyire igyekeznénk maIgunkat távoltartani minden befolyásolIható körülménytől, bizonyos dolgokkal szemben soh'sem tagadhatjuk meg saját szubjectivónnunket. Hisz mindannyian ott vergődünk az élet nagy zűrzavarában, s az események forgataga önmagával sodor — akarva nem akarva — bennünket is. Mindezek dacára, ha hírlapírói kötelességünkből megkisérelnök kutatni azokat a mélyen fekvő okokat, melyekben az utóbbi évek állandóan válságos politikás életének komoly tünetei minő pl. szeptember 17-ike is. gyökereznek, végső kontuzióképen feltétlen a választói reform kérdéséhez kellene jutnunk. Nézetünk szerint ugyan is az utóbbi évek politikai életének összes bonyodalma a választói jog problémájára redulkálhato. Ezt minden tartózkodás nélkül konstatálhatjuk ma. már a művelt olvasó közönség előtt, a mikor a politikai pattok minden árnyalata a radikális Justh-párttól a reactiósan conservativ Tisza csoportig egyértelműen vallja és hirdeti, hogy a mai helyzet /triadne fonala kizárólag a - választói — reform lehet. A jelenlegi választótörvény gerincében még 48 előtt készült. Azóta gyökeresen megváltoztak a viszonyok. Az országban megindult az igen lassú kapitalistikus fejlődés. Nagy magyar mezővárosok az utóbbi évtizedek alatt az iparés kereskedelem gócpontjává lettek, tekintélyes városokká fejlődtek. E városokban azután az uj gazdasági kultúra nyomán uj társadalmi osztályok alakultak ki. 4.S előtt, a midőn a mai érvényben levő választói törvényt megalkottak még homogén, löldmivelő foglalkozású volt úgyszólván az egész nemzet. Ez meglátszik a törvény intencióin is. Ez ja törvény tehát néni volt. de nem is , lehetett figyelemmel azokra a társadalmi osztályokra — kereskedők, iparosok, munkások . melyek később alakultak ki. Ez önmagában tehát nem is hibája, e törvénynek, mint inkább egy oly lappangó fogyatékossága, a mely csak később volt észlelhető. Mnderu felfogás és követelmények szerint azonban az alkotmánynak rugalmasnak kell lenni, hogy keretei befogadhassák rendre a keletkező s az ország fentartásában résztvevő uj osztá-