Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-06-16

Vakáció. Mint örül, mint ujjon,"; a fiatalság a várva-várt nagy szünidő eljövetelének, amikor lerázhatja magáról az iskola po­rát és repeső szívvel, vidám kedvvel kipihenheti az esztendő nagy fáradal­mait. Meri a vakáció csak a szorgalmas, kötelességtudó ifjúságnak van szánva,. azoknak, kik a tanév alatt komolyan' fogták léi hivatásukat, lelkiismeretesen tanultak, szeretettel forgatták a könyve­ket, buzgólkodtak, fáradoztak, hogy mentül több és nagyobb ismeretekre tegyenek szert. Tanultak, dolgoztak, hogy haladjanak, jövőjük utjai egyengessék és évek multán a nemes célt elérhessék. Az iskola falai közül kilépnek az élet iskolájába, hol újólag fel kell venni a harcot, megállani kell n sarat, hogy. el ne bukjanak az tit közepén. Imétel­ten kemény tusát..elkeseredett hadjára­tot kell folytatniuk, hu élni akarnak 1 önmaguknak, a társadalomnak, a hazá­nak. Mert örök küzdelem, pihenés nél­küli háborúskodás az élet-, a létíentar­tás. a kötelességteljesítés érdekében. A szorgalmas tanuló megérdemli tehát az üdülést, hogy azután az uj tanévben újult erővel, felfrissüli szel­lemmel, igaz munkakedvvel lógjon munkájához. Bezzeg a hanyag, kötelességét mu­lasztó, lusta fiatalság a szép. a derült, a felvidító vakáció napjaiban látja csak. hogy mily könnyelműséget, minő felü­letességei tanusitolt^Uanév alatt, amikor könyvei helyett mindenféle haszontalan­sággal foglalkozott, elléháskodta a ta­nulásra szánt időt. S itne a visszahatás. Amit tiz hónap alatt nem tett. azt most a pihenésre szánt gyönyörű időben kell megcselekednie: tanulni, hogy egyik­másik tantárgyból az uj tanév elején pótló vizsgálatot tehessen. Mily megmérhetetlen fájdalmat okoz­könyvek olvasására is. Akkor lesz teljfea harmónia az ifjú lélekben, ha kellőleg beosztva fordítja idejét ugy testének, mint szellemének fejlesztésére. A lest és szellem összhangzatos ápolása ép tes­tei ÓS lelket ad. Ily csapáson haladva a fiatalság derekasan felel meg kötelességének, a fáradalmakat nem érzi. nehézségeket nem ismer, kedvvel forgatja a tanköny­veket, gyorsan tanul, éles a fölfogása, gryors a gondolkodása és célját eléri. Künn az életben meg hasznos, tevékeny tagja lesz a társadalomnak és jó polgára EI hazának. Védekezés a tuberkulózis ellen. Az alábbi otasitásból megtanulhatjuk, hogy miként óvhatjuk meg önmagunkat és gyermeke­inket a ragadós betegségektől, főképpen pedig * valamennyi betegség között a legtöbb áldoza­tot szedő szárazbet egségtöl • luberkulózistóli. A szárftzbetegség is ragadós, ugy* mint a torokgyik vagy himlő, csakhogy a ragályozást nem vesszük könnyen, észre, mert a betegség lassan fejlődik, mintegy belópódzik az emberbe. A szárazbeteg­ség gyógyulhat, természetesen csak addig, mig nagy mérveket nem öltött, de még ekkor is ja­vulhat a betegség és munkaképessé is válhat a beteg.teltéve, hogy orvosa tanácsait követi min­den ember. Aki magát betegnek tartja, forduljon idejekoián orvoshoz, tudja meg mihamarább, hogy mi a baja és igy nemcsak javulását,hanem gyt>­gyulását is lehetővé teszi. A szárazbetenjs.'.g felnőtteken legtöbbször a tüdőt támadja meg és köhögést okoz. A betegek köpnek. A gyermekeknél sokszor a csontokban vagy miregyekben fészkel a betegség. A test külömbözö helyein genyedö nyilasok támadnak. Az amit skrofula néven szoktak megjelölni, a leg­több esetben szintén szára/.betegség. A ragályo­zást egyik emberről a másikra a szárazbetegség­ben szenvedők köpése vagy gennye közvetíti. A ragályozás egyik emberről a másikra történ­hetik frissiben, vagy ugy, hogy a köpés vagy geuy előbb a padlóra kerül, ott In-szárad és porrá válva lehelik be: gyermekek gyakran ugy fertő­zik magukat, hogy poiral szennyezett kezüket es játékszereiket, sőt kenyerüket vagy egyéb Amióta itthon vannak, még nem látták őket nevetni. Különösen Ildi változott meg feltűnően. Nyúlánk, törékeny baba vált az örökké kacagó, pajkos kis koboldból. Olyan lett az arca. mintha magában egyre uz olvasót imádkozna. A keit utain elmerengve andalgott órákon át s ha szólították összerezzent, mint a letten ért tolvaj. Kerülte az embereket. Csupán Olgához való ragaszkodása ma­radt a régi. Ibi együtt voltak, elbolyongtak virá­gos mezőkön, árnyas erdőkön és sohse fogytak ki a mondanivalóitól. Egyszer az Orzsi szolgáló azt a hirt hozta, hogy a kisasszonykák szentképeket cserélgetnek oda lent a kertben. A nagyasszony jóságos arcán ezclul mosoly ki-érte a szót. — Tavaszi hangulat . . . Elfog jönni a nvár is . . . Ks s/majtol! Ulámi'l édes-h ildogan. A nagyiis/t.detii ur is sóhajtott amugv a pi­pán keresztül. <• inkább fújta, mint szedte a leve­gőt, Neiii mái ums híreket is hoztak. Hogy a kis­asszonyok megkoszorúzták az erdöszéli < sonka ke­1 • s/.tet. Hm. Hat lii-zcn peiszc. l'ereruceiu ad lueein. I te hát ne faragott keresztért hevüljön ,a kálvinista telek. Aztán meg nn»yon bölcsen mondja az a Gárdonyi Géza, hogy : bölcsődalt énekeljen a lányom zsoltárok helyett. Iliit mi lui'és-tagadás, bizony nagy tiszteletű Nyitrav Demeter uramnak is meg volt a maga ked­ves ábrándja, amint ha ugy pipázgatás közben el­andalgott. még a nyirkos tömést is nzüzdohánvnak vélte. Hogy mi volt az az ábránd'.' Hat akinek van pír száz holdaoskája, szép, eladó leánya, szivéhez nőtt deli fogadott fia. az már körölhelül ki is találhatja. Sót még unnak se nehéz rá jönni akinek nincsen. Persze a tiu szép is volt, jó is volt. A papi vizsgát kitüntetéssel tette le. A falu népe szerette gyerekkora óta. Hat még mióta itt kaplaukodik. Csakúgy lesik azt a szót, amely mézként pereg ajkairól oda fenn n szószéken. Bizouy; ha Dioge­nes lámpájával keresnének, akkor se találhatnának Ildi számára killöiub férjet. K- a leány gyerek éveiben nem is idegenke­dett tőle. Ha át akartak kelni azon a kis patakon, melynek hullámai ott a kert alatt mossák a szo­morú füzek ágait, skkoi a Pisti ssépen ölbe vette s csak akkor tette le, mikor a túlsó parton sem­mise veszélyeztette az apró topáukákat. A csepp leanv pedig ketté harapta a kapott cukrot és de. hogy ette volna meg a Pista nélkül. l'gv indultak, mintha egymásnak teremtette volna ól- t az isten. Ks most itt van ni! Tudja manó mit akar az a lány. Kiszalad ha Pistát látja jönni és nem beszélne am vele a világért sem. Nyilván­valói, hogy elcsavartak n fejét azok a liliomaién boszorkák ott a zárdáéin. De hát ugy kell ! Miért bízták macskára a hajat. Most aztán esak segítsen rajt az asszony, ha tud. De hiszen „hét pap se segíthet", nemhogy cgv szegény papné segíthetne. Ahol azonban se pap se papné nem segíthet, ott segített a — véletlen. Mert amint az, esperes ur elegedül lenkedve dohogott magában, észre se vette, hogv azalatt be­ballagott szép lassacskán a kis leánya szobájába. Mikor pedig már bent volt, jóleső érzéssel nézett körül. Olyan volt az akis szoba,minta kicsi temp­lom Fehér, világos és tiszta. Meg olvan is volt mint valami kis mnzeiiin. Az lld: keze munkájának múzeuma. A falakon kézifestések, a bútorokon s/.ines hímzések s ahova esak szem tévedt ügves alkotó kezek tettek puha — vonzóvá ti kicsi leány — fészket. Az. esperes ur óvatosan ereszkedett egy szinvrn.i himzésü filigrám zsnly Ivébe s ngv szívta magába a Icányszolni édes levegőjét, mint mikor annak a virágnak éldeljük illatát, melyet magunk ápolgattunk, magunk őntözgettiink. Tekintetével végig simogatta az aprói bútorokat, gverckes cse­csebecséket, lantaszlÍKiis ellenzőket. A szeme já­rása oda tévedt a sarokban függő nagy tükörre 'M. — Bizony a kis hiúság oltárt emelt a szép­|légének. nnk a szülőknek azok a hanyag, a la-, indástól irtózó, a tankönyvektől rettegő tanulók, kik elzárják maguk elől a ha­ladás, az emelkedés útját. Ismételni kell iz osztályt, mert elégtelen klass/.iliká­J'iót nyeltek. A kötelességét nem isinerő tanuló­ság nincs tisztában azzal, avagy nem akarja megérteni, hogy a szülők mily nagy áldozatok árán iskoláztatják őket. csakhogy a középszerűségen felülemel­kedjenek, inltdligens. képzett, komoly, imnkaszerető embereket faragjanak be­lőlük. Nem tudják méltányolni n szülők megfizethetetlen gondoskodását, végte­len odaadását, amikor szájuktól meg­vonják a falatot, nélkülöznek, megfe­szíteti munkával dolgoznak, hogy gyer­uekeik pályafutása elé akadályok ne gördüljenek: robotolnak, verejtékes hom-j okkal, lestel ölő. ideget sorvasztó do-| Oggal töltetnek napot-éjjelt. csakhogy! állítathassák, iskoláztathass .k gvernie­1 veiket, hogy ha felserdülnek, megnöve­kednek, szemrehányás ne érhesse őket.! te legyenek vádolva, hogy ők voltak ryerniekcik sorsának kerékkötői. A szülő soha nem lehel oly hálát­an, mint a gyermek es a gyermek soha sem nyújthat mindazért kárpótlást, amit i szülő az ö érdekében cselekedett. A kötelességtudó, pályájukat szem ilőtl tartó fiatalok kiváló munkaszere­ettel tanulnak részint, bogy szülőiknek iröniet szerezhessenek, részint, hogv •óljukat elérhessék és derék, becsületes, jóravaló eniLetek váljanak belőlük. Akinek az édes vakáció megadatott, löltse okos.au. célszerűen. Ossza be a napot praktikusan, hogy mindenre teljék iilö. Legyen helye a gondtalan, vidám játéknak Isten szabad ege alatt, a szép természetben hadd pezsdüljön ki az üde kedély, a pajzán jókedv, legyen helye testedző, izomerősitő tornázásnak. De fordítsák bizonyos idejüket jó, tanulsá­gos, lelket nemesítő, szellemet mivelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom