Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-01-21
t XXXIX. évtől vaui. Pápa. 1912. január 21. 3. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-videki t*jesrtletnek megvtdwtott kördonye. Megjelenik minden v a • á r n a p. Szerkesztősig ét kiadóhivatal: Qoldtierjr OyUa papirknrc alte, lése, H'S-lór 28-ik szám. Hirdetrsekat egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelfís nmmliijilonoa: GOLDBERG GYULA. Ktfffliatéaek a* airdetfajl ttffatil « !»t> ki.ilAl.ivataUlioa kflMeiMÉek. A lap ára: ageaz évrt Ii! kor., ff!*rre B i ...i/. v ... :t k Nvitt-tér soronkéal 40 fillér. — %y*t ««am Ara M 1111. Választás előtt. Csekély üz nap és :i város polgársága odalép az untához, hogy képviselőkot válasszon a városi képviselőtestületbe. Nem máról holrripra, hanem hat egész esztendőre szól a megbízás, melyet a megválasztottak nyernek. Hat év pedig nagy idő, nagy különösen egy fejlődésben levő város életében. Ennyi idő leforgása alatt jóformán minden megváltozhatik : elavult intézményeket oiabbak pótolhatnak, eddig nélkülözött berendezések felszereltethetnek, vasut.utoa, sőt városrész épülhet, szóval igen sok minden megtortéuhi.d4k, amibe elsősorban a városi képviselőtestület van hivatva beleszólni. Épp ezért egy cséppel se lehet előttünk közömbös, hogy kik fogják a*közeledő hat éven át városunk sorsát intézni. Hála Isten, ujabb időben norn lehet panaszunk a képviselőkre. Az utolsó ciklusban ugyan erő- ellenzék fejlődőt! ki, amely nem egykönnyen eresztett, át olyan javaslatokat, melyeknek fontossága Tis szükségessége kézen fekvő világos nem volt s általiban megakadályozott ungyobbrészt minden olyan befektetést, mely nagyobb kölcsön felvételével járt s rentábilis volta nem látszott meg rajta, szóval azon volt. hogy a polgárságot TÁRCJ , A megtért lelkész. Irta : Stri-.dberg Ágost. A most haldokló nagv *véi i u 11, «-gyik n ..ryoli srép el bes/.éléset mutatjuk • "I. -i lóinknak. Volt egysrer ('cv lelkész, aki hitte a* I.tCbl er. ugyan kissé kellemetlen dolog, de a kathulikn egy há/.han egyáltalán uem H/.okatl.iu. Azonban e; nem volt mindig így, mert gyermekkor . 11 helyei fogalmai voltak minden dologról, Inna annak n neve. lésnek, amelyben őt jámhor, istentagadó nnyj.. .é»zc' aitelte. Szerencsétlenségére azonhnn, mint fialni ein. ber, a/, itjakori viharok hányattatásai kőben MHSI társaságba került, amely hainaro-an elrabolta i gyermeki hitét. Ugy, hogy érett korba jutván, ,. vette észre, hogy valóhan isteniéi íí einher let •. 1 és kész volt papi reverendáha bújni. A mi •anyjának igen nagy fájdalma.a meg is történt. Tulajdonképpen ez a fiatalember korántsem Volt korlátolt és soha sem menekült «/<nt vagy világi könyvekhez segítségért, IIOL'V azokból Isten lé. te/esc mellett bizonyitékot szerezzen. Erre legjobb bizonyítéknak tekintette a természet tökéletességét, Reggelizés előtt félpoha. Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek A trópusok l.a vivő hosszú ut nem ijesztette meg a bátor papot, esak a méhek sorsa felett bánkódott. Hogyan bizonyítsa be az itentagadó négereknek az Isten létezését, ha a létezés bizonyítékaitól megfosztják. Különböző megfontolások után egy hirtelen elhatározással magához vette mézkészitő földiéit. Hosszú ut után szerencsésen és ép egészségben megérkezett Mart iniqueba, ahol álialait egv szelíd atheista néger örizetére bízta. Ennek a négernek, aki igen kíváncsian, lelkiismeretesen és szorgalmasan tört minden cél felé, amelyet kitűzött maga ele, eszébe jutott, hogy az egyik méhet a másik után szárnyuknál meg fogja, hogy megszámolhassa őket : ez arra volt jő, hogy a hiszékeny négert egy ördögben, sőt mi több, ezer ördögben való hitre térítse meg. A lelkész fekete testvérének borzalmas kiáltásaira sietett a színhelyre és megvigasztalta öt azzal, hogy a méiek fullatikjaikat Isten akaratából kapták, ami a négert egy boszuálló istenbe, az úgynevezett ördögbe vetett ingadozó hitében megerősítette. A többi fekete gyarmatosok is, akik különböző kísérleteket tettek a eukorhogarak megevésere, hamar áttértek az. éj ördögvallasra, ami ellen a jó lelkész hiába próbálkozott tiltakozni. Ide jutottak-, amikor az. ősz beköszönt. A nie». •ZŰret nagyon keveset hozott a lelkésznek ; nem 6 " mándi keserűvíz Az elrontott gyomrot nraalatt teljesen remlliclioz/a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fiil. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. 64-10l> ami főképpen az al .r >k ösztönében nyilvánul meg. ' A fiatal pap megtermeléssel kezdett foglalkozni és 'minden méztermelő a méhek rossz hatiísa alatt • theista lesz. Ez. nagyon szomorú dolog és következményeit •,/. ant' ••"tiík felismerték és megtettek mindent arra, h r _. - dvámokkal a méneket távolj tartsak. — Nérsük esak gyermekeim — igy szokta a jí pásztor latén letéréséről szóló mindig ÍHinétlődő lieszédeit befejezni — r> /.zük esak példáid a méhekei esak ezeket az állatukat tanulmányozta ugyanis) ki rontotta meg őket ennek a kilünö mérnek a i készítésére *.' Én '.' Vagy • welédem '.' Vagy Jaok, az en öieg kertésze.. " Nem. ezerszer nem. El képI telhetjük-e, hogy ha • amit remélek — fönn az égben melleket találunk, elképzelhetjük-e, hogy azok nem tudnak mézet készíteni. Nem, ezerszer nem. Ahhól az agyazerü tényből, hogy Isten tényei öiökkévalók. Tépjétek ki szárnyaikat, törjétek le a lábaikat, rángassátok ki fal tankjaikat, még ti fognak mézei készíteni. Minden körülmények között, minden éghajlat alatt megtartják a méhek azt ar. ösztönüket, hogy mézet gvü,;"iiek. Ez az ö megváltozna tatlati termésaetflk, am ni örökkévaló, mindenható i.r .it akaratálto. 'ik gyökerezett. Amen! Egy szén napon a h . ,-srt a gyarmatokra küldik misszionáriusnak és kitűzött célja a nyugntinduii Marliniijiie. ujabb pótadóval ne terhelje. Mindamellett természetesen kénytelen volt. sok olyan dolgot megszavazni, ami az adózó polgár terhét növelte. Nem kell nagy látnoki készültség, hogy megjósolhassuk, miként a ránk következő hat esztendő alatt óriási befektetések előtt, állunk. II »gy mást ne említsünk, hát a csatornázás egész bizonyosan ebbe a eiklusba fog esni, de beleesik a honvédtüzérség, a gazdasági polgári iskola, sümegi vasul és más 9 féle nagy ügy is, már podig m'rí.lexek az ügyek óriási áldozatokat követelnek. Ott nincs az a szép dikoió, ;jnn\ T ei el lehetne ütni a dolgot, ott pénz kell. íla tehát a küszölniii levő választás alkalmával a polgárság csak olyan képviselőjelöltekre adja szavazatát, kiktől azt várja, hogy semiriinetnil költséget meg ne szavazzanak', akkor nagyon roszszul Spekula Iái, mert ezeket a Költségeket meg kell szavazni és ezek meg is lesznek szavazva minden ellenzéknek a dacára Keresse*! az v.Uaszíópoigár n je!öltben egyébb tulajdonságokat is és né elégedjék meg J zzal az ígérettel, hogy nem szava/, meg s, mmil. Keressen benne értelmességet, mellyel a szőnyegen levő javaslatokat meg tudja bírálni s ha kell, azokhoz hozzá is tudjon szólni; keressen benue bátorságot, mellyel, ha kell, nyíltan tázja fel az észlelt bajokat és hiányukat; keressen benne olyan íérfiut, kinek nemcsak módjába! ^an, de kedve is van a közgyűlésekre árui. Egyik helyi laptár.- k évről-évre fel szokta sorolni a k viselőket, ki hányszor volt kö/.gyiilé. n. Legtöbben sohase voltak olt, sokan \ dig esak egyszer (taláu valami válat Ms volt?) No hát ilyen városatyával ne. sokat nyer a polgár. Ugy kell, hogy legyen, miként a képvive'őtestölet magába foglalja a város polgárságának minden társadalmi rétegének az elitjét, a javát. -A kereskedő, iparos és föld míves, osztályból épp ugy legyen ott a java, mint ahogy-a tanárok és ügyvédek sorából is csak oly tinókat szoktak beválasztani, akik a közjó előmozdítására sokat tettek és sokat tesznek. Igenis legyea olt egyszerű polgára a városnak is, de az egyszerű polgárok közölt legyen az az első: - primus inter pares. Végül pedig ne politikai szempontok szerint ítéljük meg az embereket. A városi közgyűléseknek a politikához, semmi közük nincs. Lehet az a városatya kormánypárti, vagy függetlenségi, lehet ilyeu vagy olyan szocialista, lehet néppárti, ükár nemzetiségi is, a város, közügyeiben politikai hitvallása révén. egyformán vehet csak részt,— politikai
