Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-05-19

!'ri|liti fanok 1912. május 1!). sokoldalú ismeretre tett szert. Ezen isme< netekkel felszerelve indult neki az iro pályának. írói tárgyai! mind az asszony 1 életből rette és hatalmas zsenije ügy tudta egymáshoz l'iizui az események szálait. ÜOgy a llői sziv IIM>I;ÖIt ineg­érezhetjük korunk társadalmának min­den érverését. .\ nőről egy időben ugy nyilatko­zott Slritldberg munkáiban hoo-y annak semmi szin alatl nem kell megadni azo­kat a jogokai és követeléseket, melyeket mini igényekéi az uj korban támaszt. A nő a természettől fogva gj'önge és mint ilyen egyszersmind hamis alatto­mos is. Ha egyenjoguvá válnék a férfi­vel, akkor ravaszsága erejével megtenné azt hogv felszínre kerülve, meghonosit­tatná az ő tulajdonságait, melyek nem egyebek, mint hiúság, kétszinüség és hizelgés. A világ ugy ilyen szellemi in­dítékok alatt fejlődnék és természetesen:! visszafejlődnék, vagy ami még rosszabb ferdén fejlődnék. Az malom vágy,a fa-j natizrnus és sok más olyan önző és emberietlen érzés, amit indító ok gya­nánt mutathat fel a história, mind kii­lümb annál, ami elvárható, ha megadatik a nőknek a teljes jogegyenlőség. Azon-I han mé<> sem állitható az. hogy a nők egyáltalán kizárassauak mindabból amit a férfiak eddig iniuteirv szabadalomképp I pen folytatlak. Azzal mégsem vonul be! a társadalomba a női gyengeségekegész sorozata, és legkevésbé veszik át ai férfiak a gyengeséget azzal, ha orvos-' nőket, tanát kisasszonyokai képeztet az állam. Sőt ellenkezőleg, okszerű In-osz­tás mellett egy nagyszabású gazdaságij kérdést oldottunk meg ezzel és azl is. hogy a nőket minél inkább eltávolítjuk a férfias természettől és íg\ szabadab­ban, fiiggetleniil egymástól fejlődhetnek ki a nembeli tulajdonságok. Ám ez éppen a jelzett két női pá­.IHIII esak irta a leveleket remire. Odahaza | roMftul megy az anyja tora. Már a végé, játja az üreg Lujza pedig an uj én igazi szerető oldalán nagvhamar felépült. A katona megígérte, hogv ' livniiihan a katonáskodása után haza visz; és csinál belőle tekintetes asszonyt. l'gy is lett. Eljegyezték egymást A Jani anyja szén csöndesen visszatért az anyafoldhe és n tia megint vi-szakeridt a gyárba. A józan élete megmaradt, esak az tájt neki szörnyen, hogv nem tudta, hogv miért is dolgozik voltaképpen és minek i» van ő ezen a világon. Hetek, hónapok multak. A katona polgári ruhájához és polgári foglalkozásából tért vissza. Kapott is jó állast feni a tót hegyek között. Lujsál már oltár elé kell vezetni, t t a boldog <íra. Az esküvő egyszerű volt. Alig egyik-másik jött az atyafiság köziil a messze városim. Hent is egyszerű volt a ceremónia a templomban. Szegénv emberek, szegény lakodalom. Valaki a kiváneai emberek között, kint a templom bejáiiíjrnal sápadtan i/gett-inozgott. A boldog pái már :: kijáratnál volt. már beülni akar­tak a kocsiba, mid'iii dörrenés hallatszik és a ne u\a-—/o|iv holtan esik vöiigécve karjaiba. Kgy másik dörrenés az eis i nyomán es a sápadt legénv melléből szivet tépő hörgések kösejiette ömlött a vér. Csak azt leheteti még hallani: „Egyedül, egyedid, minek élni egyedül." lyáról állítható esak. A uÖorvos, hn ki­képzi magát gyermekorvosnak, vagy specialistájává válik a női betegségek­nek, ezzel egy nagy kulturmissiól tel­jesit. A gyermeki sziv és a kedély ugy is nagyon rokon a női gyengédséggel, amiért nagv hasznot láthatunk belőle, ha .—I. nőorvosok lipolóós g.yé»gyitó kezei közé kerül a szenvedő apróság, főleg ha ebez a gyöngédséghez meg kellő szakavatott­ság is járul. Ugyanez áll a serdülő le­ány gyermekekre is. Nekik ép ugy szük­ségük van női képzett tanerőkre, mint tanárokra a fiuknak, kik serdülő korbai jutnak, altba a helyzetbe, hogv az elme­leti foglalkozás megóvja őket a kicsa­pongástől. Más megítélés alá kerül a nőknek magán ós köztisztviselői minősége. Az orvosi és pedegogiai pálya még mindig visel magában bizonyos ideális tartalmat a reális kenyérkereseten ki vili. I •»> a hivatalnokoskodás. amely esak arra való, hogy magánosok; vagy társaság, vagy az állam anyagi gyarapodásának lényen előmozdítója, az, bármennyire is szépit-i fíessék a dolgot, sohasem alkalmas arra. bogy a nőben valamikép kifejlessze női­ességét. A mii lélek finomsága eldurvul vagy legalább is közömbössé válik ideális törekvések iránt. Nagyon jól tudjuk, hogy esak az intelligenciának proletár­jai adják leánygyermekeiket erre a pá­lyára, nyilván azért, hogv bázustalansá­guk esetén legyen meg a betevő — falat, de az sem tagadhírtó, hogy ezzel egy egész női osztály fosztódik meg legszebb kincsétől: a nőiességtől. Strindheig erre vonatkozólag azt hiszi, hogy nem szükséges keresnünk női gyengédségeket. F.zek a gyengédsé­gek nagv követeléseket támasztanak a férfiakkal szemben. Itt van mindjárt a házasság, melyet boldognak csak akkor A veterán. Irta : Maxim Qorkij. A városi embei tömegen egv elagott térti tér­iét keresztül. S/enejIdei sötéten összehúzva, szemei izomornan és kérdőin révedesnek. Fakó leosüggd iroa ezüst szőrrel tele, testét kopott katona köp­jieny borítja. De mellét a Szent-György érdemke­reszt és tubb más rendje! díszítette. Jobb lábát pgy faragatlan és nehéz tuskó helyettesíti, a mélyei beleszántódott a hóba é* nagy kerek lyukat hagyott maga után. Ar. állandó kereskedők léire néztek, amikoi közeledni látták az öreget. Arcukon meglátszott i kellet lenség és a r. unalom. Az ősz katona elment melleltük a piac felé ahol azok az arii'ok álottak, akik a falvakból jöt­tek, hogy a városban túladjanak portékáikon. Ol megállt egy kocsi előtt és a komoly vevő hangját kérdezte a paraszttői : — Jó ludak? — Elsőrangúnk. Nézzen e-ak ide, ez ám i valódi zsír. Ar. öreg katona a szakértő tekintetevei vizs galta a madár súlyát. Jobbjával felemelte, figyel mesén végignézte, megtapogatta, megszagolta a lu dal és végül hirtelen odaszólt az eladónak : Bezzeg Bulgáriában, ott voltak ám a y fajta ludak. Akárcsak a disznók. . . — Hoi volt az ? — Bulgáriában, ott a Balkan hegyek mü gól ... az orosz török háború volt arra felé. . Liftünk, ha megvail a házasfelek között a harmónia. Ks miből áll ez a harmó­nia ? Nemde ablud, hogy becézgetjük egy mást és legyezgetjUk egymás hibáit. Már pedig a házasság boldogsága — Strimlberg szerint abból állhat, ha kölcsönösen beismerve egymás hibáit, ezeket elnézzük, vagy ezeket megszün­tetni törekszünk. Ez az igazi harmónia. A nő igy megmaradhat gyengéd csa­ládi objektumnak még akkor is, ha olyan foglalkozása van, mini férjének'. Kzzel megszűnik alárendeltsége, valamint az uralomra vágyása. M. T. Gazdasági munkásotthonok. Békéscsabán már munkásotthon létesült, mely a munkás népjóléti intézmények között példaadó. Békéscsabán ugyanis 4000 gazdasági inuukás van, kiknek nagyobb részét a gazdasági munkaközvetítő helyezi el. Eddig a munkások mint az Alföldön a legtöbb helyen - a piac­téren verődnek össze, rendesen korcsma előtt; nagy erkök-si jelentősége van tehát a munkás­otthonunk, a hol olvasókör, népkönyvtár, a gaa­lasági munkaközvetítő és segélypénztári intéző bizottság együtt lesz és a millikást munkába szegödéséig a maga otthona' javára. Napközi otthonról van szó, melynek keretében tanfolya­muk esetleg háziipari tanítások is lennének. Az intézmény tiü.UOt) korona költséggel létesül. Bé­késcsaba a napközi otthon létesítésével valóban, iiiinden dicséretre érdemes, inert elhatározása út­törő és szociális téren igen jelentős. Kívánnunk kell, hogy a jó példa utánzásra találjon különösen oly helyen, ahol gazdasági munkások nagyobb csoportokban ülnek. Nemcsak emberbaráti szeinpotból óhajtjuk, hogy az ingat­lan vagyonnal nem bitó legszegényebb néposz­tály részére egészséges, tiszta és szilárd hazakat építsenek. Nemzeti érdekek is parancsoljak. Az egész világon előtérbe lépet a törekvés, hogy a munkások helyzetén javítsanak. A munkásosztály erösteljes szervezkedése, amely többnyire ferde irányba terepe az osztály törekvéseit és romboló, rendbontó törekvéseket váltott ki az elkeseredett telkekből, a legújabb idők sürgős feladatává tette Skobelew tábornok ö exelenoiája vezényelt ben­nünket. . . I gy ".' — jegyzi meg az eladó — csakhogy azt mar hallottuk. De ezek a lud.-k kitűnő fajtá­júak : kitűnőek es valóban pompásak. Latod e/t a keresztet itt '.' — mondja az öreg katona, miközben kezével mellét érinti, — \ saját kezével akasztotta nekem ide. A veterán egész testében reszketett, szemei szikráztak és merészeli lehúzta tu'ére szakgatott sapkáját. — Miainovv altiszti Hurrá! a saját kezével tűzte lei. — Bocsáss meg édes öregem, de ez Ind itt, monda a paraszt egykedvűen. — Most már j elismerte az öreg katonában, bogy nem komoly • vevő es kutatott a tömeg között egy olyan után, akire rásózhatja a hídjait. Az invalidust szemügyre se vette, pedig annak a lelkesedése mindinkább fo­lt (IZÓI lot I. - Ks a századunk parancsnoka, Sehvvan­vvilsah,öis azt kiáltotta felém Miainovv, te hős, t* oroszlán és megesókolia homlokomat. — Ne állj itt öreg. eredj félre . . . zavarod az embereket, kik venni akarnak. — monda neki u • araszt, miközben valakivel alkud >/.ott. A vén ka­tonát pedig karjánál lógva oldalra lódította. A vet el ált nem lett bosszús, de a latig sxe­iiiiböl lertelcn kialudt. Még egy megvető tekinte­tet lövell a paraszt fele la-san elkullogott a szc< " kér mellől. \. euib lek livil/.sogtek-fnrogtak k-Uot le. l-o-

Next

/
Oldalképek
Tartalom