Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-05-19
az úgynevezett szociális kardét megoldását. Időn* ként és helyenként veszedelmessé mérgesedett a viszony a munkás és munkaadó, sőt a társadalom összes vezető osztályai között, önző érdektől vezetett emberek sokszor a munkásokon kivül álló körükből rávetették magukat, az elégedetlenek millióira. A könnyen izgatható lelkek képzelete elég képtelenül merész álmokat, varázsoltak. Es a sokszor elhanyagolt munkasuép sokszor szívta magába a mérges, kábitó gőzöket. Nem vette észre, hogy hamis vezetői csak érvényesülni akarnak, de nem őszintén törekednek a helyzet javítására. Magyarországon is hasonló jelenségek tűntek lel. Mintegy tíz évvel ezelőtt annyira lepődtek az izgatások, liogy még a mezőgazdasági munkások is, akik pedig gondolkodásban és érzésben nyugodtabbak a városi gyáii munkásoknál, seudülésbe törtek ki. Azóta nagy lépésben haladt előre a munkásnépről való gondoskodás. Szabályozták a munkás és gazda jó viszonyát. Megállapították az Országos Magyar Gazdasági Munkás és Cseléd pénztárt. Es ugy a törvényhozás, mint, a kormány sziveseu támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a munkások jogos kívánságainak teljesítését célozta. Ugyanebben az irányban tett ujabb lökés a gazdasági muukásházak illetőleg otthonok létesítése. Békés vármegye és Hódmezővásárhely városát illeti a/, elismerés a/, eszme gyakorlati megvalósításának kezdéséért. Minden embernek ellenél.hatatlan vágya, hogy akkor ami hm a családalapítás ideje elérkezik, nyugodt és biztos otthont, teremtsen magának. A városi ember, a kinek alkalma vau a sok száz üresen álló bérlakás közül választani, ha nem is elégé,let;, őe megtud nyugodni kényszerűségből abban, hogy nincs saját háza állandó otthona. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy a városi munkás részére nem volna szükséges állandó otthon létesítése. 1 >e ami rá nézve különösen kívánatossá teszi az a lakbéruzsora, az érthetetlenül 1 magas lakbér ellem védekezés. Ez egyelőre máskép is teljesíthető. Más a helyzet a mezőgazdasági munkásnál. A falvakban az emberek nagy része saját házában lakik ; e tekintetben jórészt egyedül a munkás kivétel. A tölduélküli János! kénytelen lakást bérelni. De a falvakban kevés az ilyen lakás. S ha van. az is igen bizonytalan. Egy tűzvész, egy árvíz, amely a rozoga épületet megsemmisíti, vagy, a tulajdonos családjában beálló változás akármikor azt eredményezheti, hogy moly aggodalmas arcokkal. A levegő telítve volt zavaros hangokkal. Az élei forrt és nyüzsgött az öreg körül, aki', ez dicső időkre emlékeztetett. Amikor egy keményebb ut után megpihent a tábor. Az öreg lassan vánszorgott a tömeg között. Keresett egy embert, akinek harcai élményeit elmondhass, i. Amikor a törökök megszorították és százada élén Jani /.i ti ábra visszavonult. Ugy kívánkozott szegény, ho.y egv rokonleiekkei találkozzék, akinek elete legszebb napjair.il beszélgetne sokat, sokat. Arról a napról, amikor a iiós tábornok ót is _bí>s**-nt'k titulálta. ]>e senki sem akarta öt meghallgatni, senki nem figvelt az öreg emberre, senkinek nem volt éidekében megtudni, hogv és tuikep és hol veszítette el a lábát és hogy mi okon kapta az érdemkeresztet. Nagyon elhagyatottnak és egyedülállónak tudta magát, amiért senki a legcsekélyebb figyelemre sem méltatta őt. Ezeket az eladókat és vevőket sem szivelheti. Olyan egvszerü köznapi lelkek. Milyen gyakran nézett már a halai szemébe és ezek az emberek megborzadnak már a halál puszta említésére. Egv kis vigasz neki az. hogy ö külömh ezeknél az embereknél. Ezek uem viselik a Szent-György keresztjet, és soha 's nem lógják azt elnyerni. Sohasem lesznek hősök. De azért mégis nagyon szomjúhozott azután, hogy va'amelyes élő léuy meghallgassa és megtudja, hogy ő, Mi.imow egv élő hős. Reggeltől estig éhesen és a hidegtől mereven a munkás lakás nélkül mára 1. Már maga ez a rettentő bizonytalanság, a jövő miatt való foly-j touos taggódás súlyos gondként nehezedik a munkás lelkére, aki e miatt nem mer családot alapítani és a ki c miatt nem nagyon ragaszkodik lakóhelyéhez. Könnyen elvándorol más vidékre újra kezdeni az életet. Vagy éppen btlCSUt mond a hazai földnek és kivándorol. Ez a nagy nemzeti veszedelem lebeg a .szemünk előtt, amidőn kívánjuk, hogy a munkásokat minden lehetséges módon a földhöz kell kötni. Ebben a tekintetben bír kiváló fontossággal a munkásotthonok kérdése. A/ az ember, akinek egy darab szilárd talaj tulajdona van. ahol a lábát megvetheti, nehezebben mozdul el onnan, miután az a biztos pont alapul szolgálhat a további nyugodt fejlődés számára. Arra fehet és érdemes építeni. Az arra fordított munka nem másnak hoz gyümölcsöt, hanem a letelepült munkásnak. Az apáitól örökölt ház ura nem tudja igazán méltányolni azt az öröinetés megnyugvást, amely ebben a pár szóban megnyilatkozik: ,,Az én hazám.- Csak az ide-oda vetődő háznélküli ember érti, hogy ebben egy egész, világ rejlik. Még akkor is. hal az a ház valóban nem is egyéb, mint nád fedél es, rozoga kunyhó. Felhívás. Pápa város áldozatkész ífjusigahoz.! A legnemesebb érzéssé] tölti el a férfi keblet, ha lelkijóságát, bátorságát, testierejét, vész esetén embertársainak rendelkezésére bocsájthatja. Ezerj nemes cél vezeti az önkéntes tűzoltó-' kat is. akik távol állva minden politikai, vallási és társadalmi viszályoktól, önzetlenül lépnek a vész helyére, ha megharsan a kiirt hívó szava, és agymásnak segítve, egymásra vigyázva és összesen az élet és vagyon megmentésére törekednek. Nincsen az a lelkes gárda, amely kiegészítésre ne szorulna. — Igy van a vezetésem alatt álló önkéntes tűzoltótestület szolgálatrakész csapata is. — üregek elhalnak a fiatalok közül so-f kan eltávoznak. Ezét fordulok ilju polgártársaimhoz] és kérem őket : Lépjenek he tömegesen az önkéntes tűzoltótestület, kötelékébe. — A tömörülés adja a föltétlen erőt, a gyakorlat acélozza az izmokat, komoly munkásságunk megszerzi részünkre polgártársaink teljes elismerését és köszönetét. megv át a piacon, es kísérletet tesz, hogv hőstetteiről beszéljen. Ismételten megteszi, de soha be nem fejezheti. Senki sincs a piacon, aki hajlana a meghallgatásra. Olykor a csapszékbe megy. De innen a csapos barátságtalan fogadása űzi öt. Ha sikerül neki egv ismeretlent fogni, a ki meghallgatja viszontagságait, oh akkor, hogv átszellemül az arca, mily boldogan folyik a szavak áradata, hogy lángolnak szemei, hogy lelkendezik, amikor az ágyuk inciiydörgését és a komandöt utánozni megkísérli. — ... Az öreg fölött nevetnek, vihognak.de ez nem hallja. Messze vau ö most hej, ezektől az emberektől. A Halkan mögött, ahol a föld az ő vérét is felszívta. — Vén katona, kotródj már. Igazán untat a sok beszéded, — mondják a pincérek. Es kikergetik őt. De ö csak megáll és falábával kopog dühösen. Azután lassan elhagyja a helyiséget. De a szive ínég mindig megindul ama emlékek alatt, amelyek megint újra ébrednek benne. A veterán egy kuckóban lakik, egy embernél, akinek mi'dai fogas a mestersége. Amikor hazajön, bevánszorog abba a niegfukidásig bűzös lyukba, ahol legalább melege van. Ks azon a napon, amikor nem sikerült neki elmondania a harci kalandokat, bosszúsan morog maga elé : — Ezek az ördögid;. Legalább ha meghallgatnának, ó, ezek, ezek a gyáva ördögök. Aki csillogó egyenruhát, hin tényt keres jaz ne jöjjön közénk, de aki megtudja becsülni az Önzetlenül késziU.'í munkát, nem vár érte köszönetet, ha megelékszik az önmegnyng'atassn!. azt. tárt karokkal fogadjak, Beléphet minden büntetlen előéletű, egészséges ember, mely esetben ellenszolgáltatásul fe| van mentve a községi köamanka alól, 10 kor. évi községi pótadó engedménye van. - Kvenként kup -gy öltöny nyári itthát, fagji? 1-sy. az Országos baleset és betegsegélvzönek. FEL IFJÚSÁG TŰZOLTÓNAK I .Jelentkezni iehet bár mikor az Önkéntes Tűzoltótestület őrt anyáján. A testület nevében Viz Ferencz ónk. tűzoltó parancsnok Színház. Apr. 6-ától május lti-aig kerek negyven napot töltött varosunkban Bzalkay Lajos és színtársulata. Ezen idő alatt 04 előadás' rendezett a pápai színházban. Regi szokásunkhoz híven « színtársulat távoztával egy kis statisztikával szolgálunk t. olvasóinknak. Az öl előadásból éppen a fele, vagyis i_'7 jutott az operetteknek (e kategóriába számítva az operáknak elnevezett zenes darabokat is , utánuk jönnek a színmüvek (dráma, tragédia), melyekből 16 volt. volt azonkívül S vígjáték, 2 s/.épszinuni es 1 kabaretelőadás. Újdonságot adtak lö-ö r , ím-g pe.'ig 7 s.zininüvet. 4 operettet és 4 vígjátékot. Legtöbbször adták a Leányvásárt ti és Az ember trage.liéjaf, i4. Kéts/.ei ment A csitri, Kis grót, Rabló lovag. Eszemadta, A lengyel menyecske. Aranyvirág. Szép Heléna, Ártatlan Zsuzsi és (furulyái Jancsi, ellenben egyszer 26-ot ailtak. A hat héten beiül S nép- és 5 ifjúsági előadás Voll s ebbe/, képest Mj előadás volt leszálitott és ö fél. azonkívül '2 '.Márkus Emilia ket estéjei felemelt magyarul dupla) helyárak mellett. A BZeZOll legnagyobb nevezetessége volt .Márkus Emilia veudégtellépte. Hegedűs Gyulát is hirdették es várták, de nem jött. A színházlátogatás nem voll valami erős Az igazgató nagyon panaszkodó" s nincs okunk kételkedni, hogy erre az évadra csakugyan rá is fizetett. Ha azonban keresi.í rogja az okokat, bizonyára meg is togja taiálui azokat. Azután vessen magara. Záradékul még a lefolyt hétről adunk rövid referádát. Mint már fennebb említettük Márkus Emília is járt nálunk. A Boszorkány és Kaméliás hölgy címszerepében remekelt e művésznő, ki két telt házat csinált az igazgatónak. S/.ep előadás volt a buc-uelöadás, a kulves zenéjtt Koldusgrof Volt egy Cabaretestünk is — kevés sikerrel. A héten belül még egyszer szinre került Az ember tragédiája és a Eurulyás Jancsi, továbbá a Bőregér Keréuyi Irén jutalom játéka óimén. I'j csak egy \olt az Eiö halott c. dráma. A színtársulat csütörtökön búcsúzott tőlünk s azóta Tapolcán játszik. Ez.ekbou óhajtottunk beszámolni a szezon eseményeiről és reksimiuiszceticiánkat azzal fejezzük be, hogy, ha Szalkay Lajost ea társulatát újra látjuk Papán, elvarjuk tőle, hogy társulat áuak személyzetében előnyös változások és bővülések lesznek, mart csakis ugy számithat arra, hogy Papa varos közönsége színházlátogatás dolgában hü maradjon regi jo hírnevéhez.
