Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-05-19
XXXIX. évfolyam, Pápa, 1912. május 19. 20. szám. PÁPAI LAPOK Papa város hatóságának es több pápai 8 pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Ooldlierg Gyula papirkereskedése, b'G-tér °:;-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért telelés^ lat-tulajdonon: GOLDBERG GYULA Klölizetések és hirdetési dijak a lan kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre*)-' kor., félévre ß k., negyedévre ) Nvilt-tér soronként 40 llllér. —_Kgyes_szám ára 10 BIT A nőkérdésről. A korszerű kérdések sokféle szempontjai egészen öszszegabalyit ják a felszínen lévő társadalmi problémákat, ha az egyik, holnap a másik próbálja ki rajtuk a szellemességét. Hogyha egyegy érdemleges és megszivlelést érdemlő gondolatol hallunk, ha egyik-másik író akár tudományos, tikár művészi eszközzel hozzá szól a dolgokhoz szinte feléledünk. Mert tény, hogy a nagy mindenkit külön-külön és együtvéve érdeklő dologhoz hivatottságot érez bárki is hozzászólni, ámde viszont ezzel szemben fennáll az a tény. miszerint nagy horderejű ésszéles emberrétegekel mozgásba hozó kérdéseket foglalni joga igazán esak a kiválóknak, hogy ugy mondjuk a kiválasztottaknak van. Ilyen fontos kérdés a nőnemnek a társadalomban és az állami, jobban mondva, jogi életben való érvényesülése, vagy mint az mostanában divatos : emancipálása. A házasság női kereseti ágak. a női szabadság mint egy kalap alá fogottak és kimondatott a szentencia, amely szerint, ha a nők tulajdon olyan foglalkozási körben élnek mint a férfiak, akkor teljes joguk vau arra. hogy kivegyék maguknak a férfi nemet megillető minden szabadságot. Ha niue^'ii meg az a TÁRCA 1 Si*a Zsigmond. Lujzácska viiágáru* li-an v vili. e^ys/eru, s/.oke szemű árvaleány. Aiuinl elhaltaa szülei, akik lent valahol a i<ítvidéken terjesztették a kultúrát, a lianialiiri ii gyerekre ránehezedtek a gondok. Irgalma* nővérek kn/é jutott, alioiuiaii ti/eniiárout esztendős koráliau a rokonok vették magukhoz. E/.ektől elkerült a/.iitau idegen emlierek kőié. Hadd l'<ilytaaan ai apja mesterségét, legyen tanítónő, mondták a rokonok é.« Lujza bakerült előkel/! családokhoz, ahova Ilejáratosak voltak ifjú urak, akik vele I" ni tudtak egveterieni én e/.ért erről a pályáról is niihaniarahh le kellett mondania. Uj pálvál választott magának. íjat, olyant, amelynek egyeues utja van. Beosiiletes kívánt maradni. Önálló foglalkozási keilet! keresuie ex igy lett a barnahajú kisleányból, aki id ikőslteu gyönyörű hajad >nná fejlődön, vira'garus leány. Otthon, »/.. lénv kis lakás in egy «/.orgalinas gyári munkás, egv lakatos is no ghu/.ddott. A legény *7.é|i s/.al ember volt, aki került mindenféle tivornyát. Ha szabad ideje akadt, irt lá\ 'I éiö anyjának hosszú leveleket, vagv dolgozott valami géprészen, amitől nagyon sokat remélt. Kz a legény megszerette a kis Lujzát. Megszerette őt azzal a becsületes szerelemmel, ami esak a tisztességes emberek tulajdona. A szorgalmas munkás ember, ki esak természetes ösztönével erezte hogy Lujza hozzá való, Imtry mindkettő eszményért küzd és nem önzésért. I.njza a I sületeért és függetlenségéért, ő a jövőjéért es öreg, beteges anyjáért. Lujzát az élet sok megpróbáltatáson vitte keresztül, ami azután tapasztalttá és okossá is tette. Jól tudta, hogv az életben nemcsak az érzelmek, hanem egyebek is számítanak es aki boldogulni akar, annak nemcsak indulatokkal, hanem főként tényekkel kell számolnia. Mikor esténkén) belepett a kávéházba, nemcsak köteleri'l, hanem igazan barátságos és ssivea | mosollyal is viszonozta a bókokat, a tü/es szerel ! ines szavakat és a szenvedélyes sóhajokat. De víscou| ziístil beérte egyedül a mosollyal és csak ezzel, j Meg osak csalogató ígéretet sem tett. A leány I tisztasága a nagyváros beteges idegzetű ifjúságára I hatással volt Senkt egyetlen tiszteletlen szót sem mert még mögötte sem mondani. A virágkosar uiinden reggel üres voll, a virágárus leány rézkraicárja' pedig szaporán gyűltek halommá. A derék szorgalmas legény szerelmét nem J tudta Lujza visszautasítani. Erezte, hogy nem egymáshoz valók. Erezte, hogy míg it nevelése a családi kötelék az értelmi osztályhoz vonzzák, addig I "... itt a jövőről is kellene gondoskodnia és melyik diplomás ember venné öt feleségül? Lujzának semmisem iáit ; ibban. mint a tettetett mosoly es erőltetett ölelés, amívd a jóravaló lakatna legényt megajándékoznia kellett. Ha együtt voltak sohasem beszeltek a szerelmesek nyelvén, a jövendőről a praktikus emberek in i íjára beszeltek. Én tizenöt pengőt kétesek egy héten, te nyolcat ez közel jár a száz pengőhöz, .lő lesz. ha édesanyámat is felhozzuk, hold éldegéljen itt közöttünk . . . Igv beszélt Jancsi legény. Érette a legény, hogy az • itig\e —ak ci»y Üzleti szerződés lesz. Egv este történt, amik t lancsi bet< |g anyjahoz utazott, hogy egy forgalmas utcában akarta Lujza keresztül szelni a nagy kocsi es emberárada* tot. Key száguldó lógat éppen ahbau a pillanatban 'rohant feléje, amikor egy katona visszarántotta a i leányt oly szerencsétlenül, hogy esésében kirántotta a balkajat. A leányt a katona nyomban elve/ette a kórházba, ahol azután mindennapi vendege lett Lujzának. Egy faluból valók voltak, noha nem ismertek egymást. Segéd jegyző volt a szomszéd faluban a katona és a szüleik |ó barátságba.• eltek valaha. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aljas gyomorbajosoknak, szekszorulasuan szenvedőknek. Igmándi keserűvíz \z elrontod gjomrol 2-3 nraalatt teljesen reiidbehfl KM Kis üveq 40fil!er Nagy üveg 60 fiil Kapható 3Pé-pa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. foglalkozásuk, mely .iket egy sorba állithatná a férfiakkal, akkor itt van a házasság, amely a rqgi felfogástól eltérően feloldja a nőt leánykori zárkózottsága alól és odakínálja a titkon óhajtott Vogel frei életet. Régebben volt és az angoloknál ma is a Éfcflfogás van érvényben, hogy éppen a párta alá jutás képezi zárókövét a leánykori élet könnyüvérüségének. A házasság egynttal rnegkomolyodást jeleni a hidegvérű és felette praktikusan gondolkozó angliusoknál. Szinte felemelő érzést kell az a tudat, hogy a házassági Irigy olyan intézménynek tartutik, amely Etapjai képezi egy nemzeti létnek és egv nemzeti jövőnek. Innen, ebből a komoly felfogásból kell magyaráznunk azt. bogy miért tudott sok apró nemzet évezredeken át jóformán ezen erkölcs,- folytán egyedül sokmás alacsonyul)!) erkölcsű, bár számban túlsúlyban lévő nép között megállani és pedig derekasan. NngToii' 5sokaVi: J Tidi , 'iTtts'eii nők kardoskodnak a mellett hogy az asszonyok épp ugy mint a férfiak élvezhessék azokat az előnyöket, melyeket az uj kor, az individualizmus kora a férfi nem számára biztosított. Rzekel az előjogokat pedig ugy értik, olyképpen értelmezik, hogy miként nz erősebb nemnek, ugy nekik is lehessen felügyelet nélkül kényük-kedvük élni és szeretni. A házasságot ők elavult intézménynek tartják, amely esak megköti az emberi szabadságot és béklyót ver az emberi természetnek egyes kifejlődésére. Sokkal szűkebbre van szabva e keret, bogy som itt érdemlegesen lehetne megbírálni és ítéletet mondani arról a nagyszabású és az emberi élet leglényegesebb pontját érintő kérdésről. Itt esak arra lehet és kell szorítkoznunk, bogy szóhoz juttassuk a mai kor egyik hivatott emberét, akit a maga tapasztalatai és nagy 1.ingesze minősítettek legjobban arra. hogy ezen óriási horderejű dologról ugy beszéljen, mint aki egy emelkedett szempontból beszélhet. Kz az ember pedig, aki Írásaiban a modern emberiség számára egész uj és eddig járatlan ösvényeket jelölt ki. ez az ember, aki korunk minden fájdalmát és örömét, minden gondolatát és érzéséi magába szivta és hatalmas egyéniségének bélyegével kifejezésre hozta, ez az ember, ki titánt erővel tudott mint ki« nemzet szülöttje és mint egy nagyon korkitolt nyelvterület munkása világhírre vergődni, ez az emberStriudberg Ágoston norvég ifi. Mint színész kezdte meg pályafutását. Kz a vonás, mely majd minden szellemi hérosszal közös. Később ^ok küzdelem után a tudományok csöndes révébe hajózott, a hol igen nagy ós
