Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-03-05
Méltóságod itt az uradalom teljhatalmú vezetője. Sok jó és hasznos dolgot tehet, - de meg is vagyok arról győződve, hogy tenni is fog, — nemcsak az uradalommal, hanem Pápa városával is. Ezen város huszonkétezer lakosának nevében fordulok a legmélyebb tiszteieltel Méltóságodhoz, hogy városunkra nézve ezen felette sürgős kérelmet közismert bölcsességével az uradalom és a város érdekében és annak javára mielőbb megoldani szíveskedjék. Ugy tudom, hogy ez érdemben már ajánlatot is kapott Méltóságos gróf ur. Ha a kérdést már semmiféle más uton megoldani nem lehetne, — miután a városnak egy modern és a mai igényeknek megfelelő vendéglőre nélkülözhetetlen szüksége van, - felvetem a kérdést: nem volna-e hajlandó Méltóságos Gróf ura kérdéses épületeket Pápa város közönségének eladni és ha igen, mély tisztelettel kérem, hogy a meghatározandó méltányos vételárt velem közölni kegyeskedjék. Tudomást szereztem arról hogy Méltóságod már több uradalomban nagy körültekintéssel és éleslátással rendezte a vagyoni kérdéseket. Méltóságos Gróf urnák ezen körültekintő éleslátásában és jóakaratában bizom én is, midőn mély tisztelettel kérem: hallgassa meg Pápa város kérelmét. Erős a reménységünk, hogy Wenkheim Dénes gróf ur be fogja látni, hogy ugy az uradalom, mint a város érdekeinek szempontjából égető szükséget képez, hogy a város egy, a mai kornak megfelelő szállodához jusson és a Griffszálloda újjáépítése ügyében kedvezően fog határozni 191 I. március ő. A Dreadnoughtok és a magyar ipar. (Két cikk.) II. A Stabilimentó Teeuieo által megkezdett, két dreadnought. részére a magyar gépipar 1010. év január havában ajánlotta a gözkorináuyinü ét aukermanövert körülbelül 400000 korona értékben a Stabilimentónak. Gépiparunk bizonyos büszkeséget helyezett abba, hogy ezen hajóóriásokon produktumával képviselve legyen, még ha áldozatok árán történne is. A személyes interveniálások után dacára annak, hogy Ígéret tétetett, hogy legalább ezen (elszerelés a magyar gépiparnál helyeztetik el, mégis a gőzkormány müvet a Stabilimentó 1910 júniusban egy osztrák cégnél, az ankernianövert ós a csón.ikinanővert osztrák gépgyárakban rendelte meg. A magyar gépipar a Stabiilimentónak 1910. év elején ajánlatot tett a dreadnoughtok villamos berendezésére összesen 800.000 korona értékben. Ezzel szemben magyar cégnél mindössze 20.000 korona értékű világító testet rendeltek, az egész gépi berendezés szállítását ismét egy prágai cég nyerte el. Vagyis a Stabilimentóuál gyártás alatt, levő két dreadnoughtnál a magyar gépipar részesedése semmi, egyéb anyag szállítására pedig csupán a magyar állami vasművek kaptak a hajit összköltségéhez képest egész jelentéktelen rendelést. De e két csatahajón, mondhatni az egész osztrák gépipar dolgozik. Hacsak ama (elszerelések egy részét, melyek a Stabilimentó által kisebb-nagyobb osztrák gyáraknál nyertek elhelyezést, magyar gyáraknál rendelték volna meg, ugy a két dreaduoughtuál gépiparunk legkevesebb 5 millió koronáig részesedhetett volna. Mig az eddigi hajóépitések és berendezések létesítésénél a haditengerészet részéről gépiparunkat ért sérelmeinknek semmi elfogadható indokolását nem találjuk, ngy a dreadnoughtok építésénél ért sérelemnek talán elfogadható indoka lenne az, hogy a haditengerészet a Stabilimentó által munkába vett hajókra megrendelést nem adott, tehát nem is volt módjában a rendelések (elosztására a nevezett cégnek előírásokat adni. Természetesen el kell ismernünk azt. hogy a Stabilimentó különösen az osztrák gépkartell befolyása alatt a magyar gépipart még akkor sem fogja pártolni, ha ebből részére haszon háramlanék. Az itt felsorolt, a magyar gépipart, valóság•csak az utazó ügynökök, hanem az egész "város boszankodik, de segíteni a bajon ez idő szerint másként nem lehel, ('sak nevetségesnek tűnik fel sokszor, mikor azok az utazók, akik előtte való napon •dolgukat nálunk el sem végezték, másnap, a reggeli vonatokká! ismét Pápára érkeznek. Méltóztassék elhinni, hogy a Griffnek nincs egyetlen vendége sem. aki •egyszer-másszor már ki ne fakadt volna a rozoga épületnek, silány és minden] tekintetben kifogásolható helyiségei miatt. Szeles időben az étterein diszesnek éppen nem mondhat'.') két ablakára a vendéglős nagy pokrócokat kénytelen teríteni, mert különben az étteremben való tartózkodás lehetetlen lenne, sokan azt is beszélik, hogy a hó a szobákba hatol és a vendégek a vendéglőst szidják érte. pedig az ugyan nem oka ezek-1 nek az állapotoknak. Szóval a Grifí-szálloda nálunk minden tekintetben kritikán aluli. Méltóságos Uram! Szó volt arról is. hogy ilyen körülmények között nem volna-e indokolt e^y szép. modern vendéglőnek más helyen való megépítése? A helyi viszonyokkal ismerős egyének, köztük magam is lebeszéltem a vállalkozni akarókat tervükről és figyelmeztettem őket, hogy bármily jó üzleteket nyerhetnének is az első években, vendéglőjük értéke azonnal alább szállna, mihelyt a Griffet megépítenék, mert ez a hely vendéglőnek legalkalmasabb az egész város területén. Az előadottakból láthatja Méltóságod, hogy Pápa városának egy modern, a mostaninál jóval nagyobb vendéglőre volna szüksége, amely vendéglő nézetein szerint csakis a mostani Griff-vendéglő helyén épülhetne fel, de ott meg is hozná a tisztességes jövedelmet. A keresztyénség gyors felvétele a história szerint a nemtelnek üdvöt és életet jelentett, büszkén szoktak hirdetni, hogy nélküle nem á'lhatott voina meg a magyar * keresztyén európai nemzetek sorában. Lehet, hogy ez így van ! i Nekem i Azonban a keresztyéni büszkeség mellett lelkünkben zsong egy másik gondolat is: az, hogy a kereszt)euné vált magyart századokon veri, igában tartja igy keresztyénné még most sem lett nép, a mely most már második virágkorát készül élni. De mondjuk, hogy a keresztyénség tartotta lenn (a német iga számárai nemzetünket. Cseréhe adtunk érte egy nemzeti hagyományt a nélkül, hogy <• hagyomány értékéről fogalmunk let' volna. Odaadtuk költészetünket is. A keresztyénség aztán I) rankat századokra elnémította. Különös játéka a sorsnak ! A keresztyénség egy szent eszme jegyében nyerte éleiét. Ez volt az alapelv, a szeretet: Istennel, emberrel, mindennel szemben. A lyrai költészet és a szeretel költészete. A kettő együtt mégsem (érhetett meg. A keresztyénség üldözte a nemzeti lyrai, különesen a szerelmi költészetet. — Az egy Isten eszméje elvakította a hirdetőket, Isten mellett eltörpült az ember, minden szeretet csak Istent illethet meg; a sei vre, a mely más érzelmekkei is kérkedett, gyűlölet és átok szállt. Tudós papok, előkelő férfiak egyre imádkoztak, buzgólkodtak, hogy terjedjen a jó szellem és a műveltség. Egy-egy szolgáló leány, egyszerű tudatlan ember pedig el-el dalolgatott munkája mellett. (Oh ha itt) Vájjon melyik részen volt a nemzeti szellem ? A reaclio sokáig késett, de nem maradhatott el. Észreveszik, hogy a szent történetek, himnuszok világánál csodálatosabb, sze 1 b az a pogány világ, mit a kolostorait egy-egy cadexben rejtenek el. Mozgalom indul meg, az uj idők árja magával ragad mindenkit, leomlanak a pogány világ hatalmas szellemei előtt, mind áldozni akarnak a reuaissauee oltárán a klassicismusnak. E határtalan rajongásnál csak tévedésünk volt nagyobb. Halványul állították oda a költészet remekét, miről csak mintát kellett volna venni. Alt kellett volna ellesni, miképeu lehet egy nemzet gondolat — értés — világát helcvásárolui egy egyszerit műbe. Ehelyett azon kin törekvésnek szegődtek eszközeivé, hogy egy sok századdal utóbb élt uemzeUt hasonlóan egysterüen nemesnek és naivnak tüntessenek fel müveiheu, mint at imádott költők a régi népet. A költészet berkeiben megjelenik Amor nyilaival, megjelennek a múzsák és a lejárt istenek. Szabad lest a lyrai költészet, de es.ik ugy, ha a görög múzsa sugalja a költőket. Mi volt ez a költészet? Halvány visszatükröződése a klasszikus világ eláradt fényéből összegyűjtött sugaraknak. A népdal pedig marad, mint volt, a nép elhagyott, árva leánya. Művelt urak megvetik, lenézik, nem törődnek vele. A papok — katholikusuk, protestáusok egyaránt — üldözik, mert feltik tőle a hivek lelki tisztaságát. Csodálatos! A klasszikus költészetben bámulják a csodás egyszerűségét, az emberek naiv hitét miközben szemet huuynak a vallás előtt, saját nemzetük egyszerű, naiv költészetét pedig üldözik, mert ezt követeli Istennek szent törvénye a vallás. Mégis akad költőink között egy, kit forró szerelme, igaz lyrai költészete késztet, a népdaltól vesz mintát s titkon egyre szerzi verseit Anna, Julia, Coelia névre és másokhoz. Ez a fértiu Halassá Habul volt. De a kor hangulata annyiia ellene volt a virágénekeknek, hogy maga a költő sem meri kiadni azokat. llii-aii, meghatóan panaszolja egyik versében, hogy mennyi bánatot okoztak írásai, azért tiizbevélésre ítéli buszerzö költeményeit. Halassá után alig van századokou át egy-két költőnk, ki idegeu hatástói menten eredeti költészetével a tiszta nemzeti szellemnek lehetett volna tolmácsa. A költészetbe uj iráuyt a renaissanse után uj eszme, a szabadság estméje, vészen. A nemzeti szellem a költészetben egyszerru diadalát üli.
