Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-03-05
1911. március 5. fápai liKpOk gal lesújtó adatokat ki kell még azzal egészítenünk, hogy legnagyobb elektromos gyárunk az utolsó üt évben 3 millió korona éltékben adatott ajánlatot a haditengerészetnek felszerelésekre, melyből elnyert -282.000 korona értékű szállítást, de ugv, hogy a többi 90 % százalék Ausztriában rendeltetelt meg. Éppen nein becsülünk tul akkor, mikor azt állifjtik, hogy a haditengerészet attól az időtől fogva, mióta a fiumei hajógyárnál rendelést eszközölt, gépiparunk általános foglalkoztatásával még legalább 15-10 millió korona áru rendelést helyezhetett, volna el a magvai* gépiparnál. Ezen összeg a fiumei hajógyár rendeléseit hozzáadva, a végösszeg a kvótának bizonyára megtelelt volna. Fellétlenül követwljük, hogy a fiumei torpedógyárban megrendelendő tenger alatt, járó hajók összes gépi berendezései is magyar gyártmányok legyenek. Nem tarthatjuk megengedhetőnek, hogy a nevezett cég esetleg ismét amerikai gyártmányú hajtógépeket alkalmazzon, melyekkel a haditengerészet különben is elég szomorú tapasztalatokat tett. Sőt, ha a régebbi tenger alatt járó bajóknál a gépi berendezés más rendszerrel pótoltatnék, ezek is magyar gyártmányok legyenek Ipari érdekeink kielégitése, továbbá a kvóta arányában való részesedés érdekében nem tarthatjuk feltétlenül szükségesnek, hogy egy dreadnought Magyarországon legyen előállítva, sőt semmi kifogásunk sem lehet az ellen, hogy a harmadik és negyedik dreadnotight Pólában épüljön, de elengedhetetlen feltétel az, hogy ép ugy, mint ahogy a Spauu cirkáló teljes gépi berendezése Ausztriában rendeltetett, meg. a Pillában épülő dreadnoiigbtok teljes gépi berendezése a magyar gépiparnál nyerjen elhelyezést. Ilyen megoldás annál is inkább kielégíti igényeinket, mivel egy dieadnought 60 millióra becsült költségéből legfeljebb az öt milliót kitevő hajótest, az öt millió értékű gépi és két milliós elektromos berendezés lehetne a magyar ipar produktuma, vagyis összesen 12 millió. A többi, az ágvilíelszerelés, a páneólszállitás és egyéb felszerelések ez idő szerint, csak az osztrák iparnak jutnának. Tehát egy dreadnoughtnak hazánkban való megrendelése nem ipari érdekeink kielégítését, hanem szemfényvesztési politikát jelentMás államoknál a flotta fejlesztésére fordított költségek, mivel az egssz ipar foglalkoztatását és erősödését jelentik, m igukban az államokban ismét megtérülnek. Anglia. Németország, sőt Franciaország gyáraiban is megcsappan a munka akkor, ha a haditengerészet rendelései kimaradnak. Jórészt igy van ez Anszti iában is. Sajuos, nálunk a haditengerészet beruházásai sohasem éreztették gépiparunknál a magánrendeléseknél előforduló fluktuációknak kiegyenlítő hatását. Gépiparunknak milliókkal való direkt, károsodása csak az osztrák ipar fejlesztésére volt jótékony hatással. Mindazon törekvésekkel szemben, melyek az eddigi állapotoknak továbbra is való fen tartását célozzák, teljes ellenállást kell, hogy tanúsítsunk. Joggal várjuk, hogy a haditengerészet abbeli törekvéseinket, hogy a flotta fejlesztésével hazai iparunkat általánosságban az egész vonalon erősíteni óhajtjuk, respektálni fogja. Kivárjuk baltát, hogy a haditengerészet vezetősége olyan építési és mnnknfelosztási prograiamot ad elénk, mellyel iparunknak itt felsorolt sérelmeit orvosi dja és jogos igényeinket kielégíti. Iglauer István mérnök. Városi közgyűlés - 1911. febr. 27. — Pápa város képviselőtestületét a polgármester farsang utolsó hétfőjére es követkézéi napjaira közgyűlésre hívta össze. Napirenden az építészeti szabályrendelet módosítása volt és ezért vált valószínűvé, hogy a tárgyalás több napot, fog igénybe venni. Miután azonban levették a napirendről a bosszú tárgyalást igényin ügyet, hétfőn hamarosan végeztek a közgyűléssel is. Az ülést, melyen mintegy ÖÜ képviselő volt jelen, Mészáros Károly polgármester a szokásos üdvözlő szavak kíséretében 3 órakor megnyitotta és a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte dr. Teli Anasztáz. Baldauf Gusztáv. Halász Mihály és Bülitz Ferenc \. képviselőket. A mult, ülés jegyzökönyvének fölolvasása után különböző interpellációkat intéztek a polgármesterhez, aki valamennyire válaszolt, s válaszát ugy az interpellálok, mint a képviselőtestület tudomásul vette, Igy Bülitz Ferenc az épülő tanonciskola mellett szerinte szükségtelen talajleszáiiitás és a közgyűlési meghívók kézbesítése. Barthalos István a marhaváaártémek a régi helyén való meghagyása érdekében, Kellner Vilmos a hatósági mészárszék felállítása és Klein Józsefnek a vágóhídon szakértői minőségben adott meghatalmazás, Baldauf Gusztáv a Makkost elfogó rendöröknek az országos közbiztonsági alapból leendő jutalmazása, végül K er bolt Alajos ugyancsak é rendőrök előléptetése ügyében interpellált. A polgármester válasza szerint az ipariskola körüli talajleszállitás tervszerűen történik, azonban az építészeti bizottság 3 tagjával személyesen fogja megtekinteni a munkálatokat; a közgyűlési meghívókat ezentúl személyre és névre szólólag fogja kiboosájtani: a vásártér elhelyezése körül a váró* ipari és kereskedelmi érdekeit meg lógja óvni; a hatósági mészárszék felállitaxára egyelőié csak helyet kerestetett, szükség esetén azonban felállítja a mészárszéket: Klein József megbízatását; több városi polgár kérte saját költségükre, jogköre Klejnnek nincsen ; a rendőröket jutalmazásra fel f'gja terjeszteni, előléptetésüket pedig alVnak idején eszközli, ha üresedés lesz. A napirend első pontja a 7 éven feliili elhagyott gyermekek segélyalapjának 1910. évi számadás volt. A közgyűlés a fedezetlenül maradt 3ö7ö K 14 f. megtérítésére megkéri a vármegyét, esetleg annak utján a kormányt, miután Pápa város lakossága a fi'J-IJ % pótadó mellett ujabb terhekkel meg nem rakhat.). A második pont az építészeti szabály rendelet módosítására vonatkozó tervezer, és az utcavonalok megállapítását magába foglaló törzskönyv elfogadása lett volna. Ez' az ügyet visszaadták a tanácsnak, hogy minden melléklettel és bizottsági javaslattal nyomassa ki és a képviselőtestület tagjai közt előzetesen osztassa ki s csák azután tűzze újólag napirendre. Horváth Mihály. Fingerhut Fülöp. Eszlmger István és Kovács Ferencné s Lajos illetőségének megtagadása után a közgyűlés négy órakor véget ért. Hirdetmény. Papa r. t. város polgármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület f. évi február hó 27-én 32. sz. határozatával jóváhagyta a 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapjának 1910. évi számadását azzal, hogy a ,'iö7ö K 14 fillér hiánynak fedezése tárgyában a vármegye törvényhatósági bizottságához felterjesztést intéz. 34. sz. határozatával Horváth Mün'ily, 85. „ „ Fingerhut Fülöp, 86. n - Ks/.linger István, 37. .. „ Kovács Ferencné é» fia illetőségét, megtagadta. Esett véghatárosatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük a felebbezés lö nap alatt a kihirdetés napjától számítva a polgármesteri hivatalba beadható." Pápa, 1911 március hó 5. Mészáros Károly, polgármester. De ezen esztendő kellett, hogy a nemzet felismerje azt, hogy haladás csak a nemzeti sajátos erő kifejtése alapján lehetséges. Petőfi Sándor az, ki legtisztábban érzi, hogy a népköltészet az iga/.i költészet s rajta van. hogy ez váljék uralkodóvá az irodalomban. Voltak kik irigvelték a vezetés dicsőségét Petőfitől s mikor Arany Toldija megjelenik, kárörömmel hirdetik: Íme akadt egy költő, ki népies költészetével magához ragadja SS elsőség pálmáját. — Petőfi Aranykora után kérdezősködik. Mikor megmondják neki, csak annyit felel: nem félek. Nem féltette népies ly ráját attól a férfiútól, ki ahhoz csak harminc év után fog hozzá. Mennyi erély, mennyi önbizalom volt szavaiban ! Önbizalmával minden akadályon át utat tör s győzelmet, urat. A nép addig megvetett, lenézett, erkölcstelennek tartott költészete Petőfi megtisztult fenséges lyrájában egy ország, a művelt világ itéietc alá kerül. Az itélet nagyszerű volt, Petőfi a világirodalom legelső jelesei között nyert helyet. A népdal tanulmányozás tárgya lelt. Összegyűjtik java virágát s gyönyörködnek benne. Napjainkban a lyriíban uj irány bontogatja szárnyait. Képviselői a jövő embereinek tartjak ma gukat. Azonban „a költő nem könnyen találhatja meg a korszellemben a nagy eszmét, érzést, mely lelkesítse". „Hoz-e az idő lyraukra uj lendületet, vagy általában a lyra lesz-e az a tér, hol a szellem alkotóbb erővel teremt?" veti fel a kérdést Gyulai Peröfi lyrai költészete tárgyalásának befejező soraiban. Most az uj, modern költészet zászlóbontásánál első kérdésüuk megint csak az lehet, mit Gyulai mondott. Megtakilták-e az uj költök a „közszellemben a nagy eszmét.** Vagy egyáltalában van-e olyan általános eszme, mely a költészet fényében mindenkit gyönyörködtessen. Ezen kérdésre alig lehet igennel felelni. Az eszme, a mely most mindenkit elfoglal: az egyéni boldogulás eszméje, nem lehet egy nemzeti költészet heuranvozója. A közös eszme hiánya látszik meg leginkább az uj költők müvein. Ha megvolna ez, mindjárt sorakoznának a tárgyak és csoportosulnának a gondolatok. Ennek hiányában minduntalan átlépik uj verselniük a határt tárgyválasztásion és kidolgozásban egyaránt. Lehet verset írni a kék poutról, sárga pontról, megölő pontról, Csönd hercegről, azur-orszagról, a esók-csatatér lovagjairól, a fül betol tő semmiről, mesét a feketéről és igy tovább. Ilyen dolgokat költészetté átvarázsolni nem leiiet. Gyakran nem is törődnek ezzel a költők. E helyett egy és ugyanazon szót vers közben egymás után helyeznek ötször, tízszer, tizenötször, az olvasó pedig gondolja azt, a mit akar. Költészetük ilyenkor nem egyéb szójátéknál. Máskor egv-egy élo, kétértelmű mondás, szellemes kifejezés, képtelen jelző segítségével igyekeznek harmóniában tartani a széthúzó tárgyakat. Ha ez nem sikerül, akkor csak felkeltik a képet, céloznak egy-egy gondolatra, az egész összeható értelmet keresse meg az olvasó. Az ilyen költeményeket valósággal megfejteni kell, mint a képrejtvényt szokták. Költészetünkben általában bizonyos titokzatosság és homály borong. Egy-egy szót, kifejezést teletömnek gondolattal, sokat kifejeznek, még többet akarnak sejteni. Ha van egy egy igazibb hangú költemény,, az is nehezen érthető a gondolat mélysége, a kivitel fogyatékossága miatt. Utalnak a kapcsolatra, megindítják a gondolkodást, a költeményt elméjében szerkessze meg az olvasó maga. Micsoda ellentét van e tekintetben Petőfi éa az ujak költészete között. Amannak a ly rája tiszta, világos, mindenki állal érthető, ezeké homályos sokat sejtető, mindenre vágyó, de keveset nyújtó. Ha volna is értéke, csekély becsüre tenné ez értéket az, hogy csak a műveltek műveltjeinek szól. Költészetüket a nemzet nem érti, miért a nemzet közkincsévé, nemzeti költészetté jelen tormájukban nem is válhatnak soha.