Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-03-05

XXXVIII. évfolyam. Pápa, 1911. március 5. 10. szán). PAPAI Pápa város hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden \ » s á r n a. p, Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qeldberg Oyula papirkereskedése, Kő-tér •_'.'(-ik izáin. Hirdetéseket etfjezséir szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdonoa: GOLDBERG GYULA lílőlizelésnk és hirdetési dijak a. Ián ki.i-loliivatalili'jz < itldondnk. A lau ára: eirész. évre ]J kor., félévre ti k.. neif} edévre Sk Syilt-tér soronként 40 lillér. — l'irves száia ir* •'>') tili A vén Grviff. A város meg akarja venni. Városunkról az ide jövő idegenek napról-napra egy-egy uj szegénységi bizonyítványt állítanak ki egy olyan valóban boszautó és sajnálatos tényről, a melyet — valahányszor csak szó esik róla — pirulva és szégyenkezve kell nekünk is beismernünk. Ha még csak magunk elölt kellene szégyeliiiink mayáinkat a miatt, hogy nincs egy becsületes, tisztességes, modern szállodánk, még hagyján volna, de a szégyenpír annál jobban elönti az arcunkat, inert szálloüaszegéiiységünket folyton idegenektől halljuk s idegének viszik szét rólunk ezt a szomorú valóságot. Annak idején, mikor az uradalom a föléri házát megépitette, érthető öröm fogott el bennünket, meri ugy értesültünk.-Uwgv a következő évboii it Griff épülel kerül építés alá. Azóta négy-öt év mult. de a Griff-szálloda nemhogy meg nem épült, hanem olyan rozoga letl. hogy már szint*; veszélyes a benne való tartózkodás. Most ismét felcsillan bennünk a reinénvséguek eirv halvány fénysugara gróf Esterházy Morien« urnő ő excelleiieiájához. mint gróf Esterházy Pál ur ő méltóságának akkori gyámjához és arra kértem, hogy építtesse meg a (rriff-szállodát, már csak azért is. mert abban az épületben egy jó ajtó, egy jó ablak nincsen. <le különben is az egész vendéglő oly rozoga és szegényes, hogy annak megépítése most már elkerülhetetlen. (I excellenoiája maga is abban a nézetben volt, hogy a Griff-vendéglő megépítése feltétlenül szükséges, de arra való tekintettel, hogy Pál tia néhány hó leforgása alatt nagykorú lesz. az építkezésbe belemenni nem akart, hang--ntyozván, hogy ezen munkálatokat végeztesse (d majd az uj hitbizományi birtokos. Mikor greif Esterházy Pál ur ő méltósága nagykorú lelt. akkor már a viszonyok olyanok voltak, hogy a Grill megépítéséről szó sem lehetett, .u.'it.-.o.s ®m ív • t A Griffben ma 15- 1(> szoba van, pedig ötvenre volna szükség. Kitűnik ez abból, hogy az utazó ügynökök Pápán nem kapnak a vendéglökben lakást, hanem kénytelenek az esti vonatokkal Győrbe vagy Kis-Cellbe utazni, hogy lakószobájuk legyen. Ezen pedig leniI Gondolatok lyránkról. Irta ós a Jókai-kor folyó évi Cebruur 10-iki estélyen felolvasta : dr. Bodola Gyula. A hold ezüst fátyollal vonta be a tájat. Körűi mély esend, esak a szél sivit át a háztetőkön és sepri le róluk a havat. Egy-egy tovasiető legény szemébe húzza kalapját és fütyörészve megy utján. A falu népe már elnyugodott. Egyetlen helyen szűrődik gyér világosság kis ablakon keresztül az éjszakába. Ez a hely a fonó. Eleget zúgolódnak ellene az okos öregek, de ezen már segíteni nem lehet. Fonóba járni, dalolni, énekelni, a lányokat elszeretni ősi szokás, igy csinálták ők is es igy csinálta minden nagvapjuk. A fonóban szövődik a szerelem, itt terem a költészet. Ez a helv a népköltészet igazi, ősi forrása Milyen jó is lehet a fonóban! Nevetgélni, dalolni, énekelni, inig kint a szél zenél! Meg repeasteúi szivét dubai annak a legénynek, ki ott kinn leskelődik - nem mer bemenni annyi lány közé. Itt szokták dallal összefűzni az együttérző sziveket, itt csináljak jövő nyárra az arató énekeket, itt szedődik versbe minden esemény, minden érzelem. A fonó a falu irodalmi társasága. Klnök a ház gazdája. () tudd legtöbb nótát, éneket, dalt a faluban. IIa nem igy volna, nem uala tartanak a lonót s nem fi örökölte volna a régi fonósgazda irodalmi hagyományát. Mert ez a költészet szájról szájra, nemzedékröl-iiem/.edékre száll. Ki tudná megmondani, milyen messze vezet vissza ez a hagyomány s mikor hangzoii el először az első fonódni, az első kiformált lyrai költemény " De mindegy, régen volt-e az vagy nem. — Itt van a magyar Ivra ös forrása: a szerelmes ifjn |8ziv, melyet száz öröm gyulaszt lángra, száz kétség lohaszt s melynek érzelem-hullámzása maga a költészet, esak legven ki meghallja dobbanását. Ki megtagadja egy nép lyrai költészetét, ineg' tagadja szivének dobogását. Mégis azt mondja egy német iió, hogy a nni• gyar népnek a költészethez fogékonysága, hajlékonyI sága teljességgel nincs. Régi költészetnek, őskölté| szelnek semmi nyoma, es.ik a legifjabb időben kezdj ték ápolni mesterséges iiton-módoii a költészet mini den ágát, pedig valamelyes költészetnek saját szavai szerint — még a legvadabb népeknél is nyomait találjuk. Ezen szavak egy ismert német lexiconban a magyar költés/et ismertetésének bevezetéséül szolgálnak El lehet képzelni ezek után, hogy milyen lehet a tárgyalás. Összehajtom a könyvet és elteszem a In-Ivére. — Ilyen kérdésben néniét könyvtől többé tanáesot kérni nem fogok ! De estembe jut Szent (Jeliért püspök, as ó életéből egy epizód. Ez a püspök .Szent István idejében a királyhoz inaztaban egy vidéki jószágban száll meg. Lefekvés Után szent olvasmányt vesz kezébe. De éaek ülé meg fülét, mire leteszi a könyvet s teljes figyelemmel hallgat. Majd kísérőjéhez fordul s kérdezősködik az ének felől, mely szent olvasmányát abbahagyni kényszeritette. VVnllter, a kisérfi, elm nidja, hogy a gazda szolgáló leánya az, ki búzát örül kézi malmon s hozzá dalol és énekel. — A püspök azt mondja a feleletében: „Boldog ez. a némber, aki más-.ak hatalma alatt állva, mégis vidám s ily jókedvű, zúgolódás nélkül teljesiti a köteles szolgálatot." Egyszersmind nem csekély értékű pénzösszeget küldött neki, t. i. a szolgálónak," íme egy kegyes életű férfin álmélkodik el a magyar lyra, a magyar nóta, a magyar dal hangjain. Ez egy eset is bizonyítja őseinknél a mag\ Hidal létezését, erejét és hatalmát, a német Uniósunk pedig aki megtagadta ezt, rosszakarata mellett tudatlanságát és tájékozatlanságai ! E lyrából emlékeink nem maradtak fenn. Oka. ennek az a nagy változás, a min egy neaizei lelki világa átment: a keresztyénség. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszeriizletben. keserűvíz Az elrontott tryomrett-Sért alatt teljesen rendbeho/.za. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 Ilii. -'O-lUÜ. niért Mészáros Károly, városunk derék polgármestere a UriiT-szálloda megépítését megint felszínre hozta. Kérvénnyel fordull ugyanis gróf Wenkheim Délieshez, mint az Esterházy-uradalom ezidőszerinti gondnokához, melyben azt kéri, hogy az uradalom építtessen a Griff helyén egy szállodát, vagy ha ezt nein tehetné, a mostani épületeket adja el a városnak, hogy azok helyén egy modern, régóta nélkülözött szállodát építhessen. Polgármesterünk a gróf Wenkheim Délieshez intézett kérvényében a többek között ezeket irja : Mint ezen városnak polgármestere emelek szett Méltóságod előtt nem magán, hanem közügyben, az uradalom és a város jól felfogott érdekébon, a pápai hitbizományi uradalom tulajdonát képező „Griff-szálló megépítése ügyében. Körülbelül négy évvel ezelőtt, mikoi mar-már «2 ös> .< mYtíis előtt átlóit a Griff-vendéglő, mikor azt a közigazgatási hatóság a nagy közönség érdekében alaposan megvizsgáltatni is szükségesnek tartotta, amikor a szakértők a kérdéses épületei csak vasgerendák alátámasztásával engedték nyitva tartani, akkor abban az időtájban bementem özv. TÁRCA",