Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-09-17
is kiolvashassa a békét megoldást óhajtó tőre kvésüukei. Hozzá fogunk járulni a helyi sajtóorgánumok közötti béke megteremtéséhez s a mennyire tőlünk telik, azon leszünk, hogy ugy társadalmi, mint felekezeti érdekekel egyformán és igazságosan istápoljunk. Politika lapunk számára nincs. Személyeskedés még kevésbé. (X.) Indítvány egy városi bank ügyeben. II. Amint Pápán R modern jellegű világítás' utak jókarba hozatala, vízvezeték, sétákért létesltóse bizonyára lényegesen emelte az idegenekben a városba települési kedvet, épugy fogja azt fokozni a csatornázás, közkórhaz. inunkáshástelepek, ipari vagy más gazdasági szakiskolák stb. tervének végrehajtása. A külföld példája által is igazoltnak látszik az a felfogás, hogy Pápa városra nézve a legelőnyösebb, luertanyngi áldozatot nem igénylő, jövedelmező, a kezelés és felügyelet szempontjából egyszerű, 'eiiat kockázatul sem járó vállalatnak kínálkozik egy városi takarékpénztár felállítása, j A mondottak után alig képzelhető máshouuan jövő valamely érv ezen intézmény ellen, mint u már létező három hasonnemU intézmény részéről jövő az az ellenvetés, hogy a községi takarékpénztár szükségnélküli versenyt támasz 1 tana velük szemben. Ez az ellenvetés azonban a város közérdekére való tekintettel, valódisága esetén sem volna elfogadható és épen ebből a szempontból cs-ik sajnálni lehetne, ha ily akadály egyáltalán felmerülne. Cáfolatul vele szemben szolgáljanak a következők : a) a külföld példája, b) a létező hitelintézmények talán ma sem. vagy cssk ideig-óráig elégítik ki a növekvő hiteligényekéi. Nem szabad félremagyarázni a képviselőházban közelebbről hallaton nyilatkozatokat, a melyek kizárólag a kellő biztosíték nélküli bankszédelgé8ek ellen irány ultak. Magyarországon és különösen Pápán a hitelintézmények tulteiigéséröl korántsem lehet beszélni, egyedül jogosult azonban az ií panasz, bogy még mindig csekély azoknak a bankoknak a s/.áina. a melyek tnlejdotlkepeili rendeltetésüknek megfelelnek. CsakÓ Emil leirja N „közgazdasági szemle"ben azt a mélységes különbséget, a mi a hazai és kUltöldl bankok szervezete között felllllláll A külföldön az ipar és kereskedelem teljesen szolgálatába hajtotta a hitelintézményeket A bankok keresik fel az elhelyezkedési terrénumokat, nem ugy, mint nálunk, ahol -az a fordított helyzet] áll'fenn, hogy az ipar és kereskedelem, ha nem | anyagilag, de morálisan és ethikailag alá van ren- j deive a bankoknak.-* A helyes irányra már rátért budapesti és néhány vidéki bank kivételével hitel-, intézményeink ipar és kereskedelem fejlesztő tó- ! uyezöuek alig tekinthetők. Külföldön, ha telnie-, rül egy ipari idea. rögtön ott van a bank éa kéri az engedélyt az idea reelizására. Uslatkörükbe tartozik a kötvények és váltók leszámítolási üzletén kivül közraktárak felállításai berendezése,! termények, áruk bizományi nt.véte. eladása, létezői iparagaknak uj befektetés által való fejlesztése,! uj gyártási ágak tnegl ositása. forgalmi utak építése, üzemben tartása, építkezések vezetésűnek átvétele; ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági' \allalatok létesítése. Kögl ön észrevesszük, hogy ilyen üzletkör fedi ősapán a bankoknak a törvényben és gazdasági forgalomban vett kereskedelmi tevékenysége fogalmát.. A mi ezen alól van. tehát a miben a magyar vidéki bankok jelenlegi tevékenysége legnagyobb részben kimerül, nem egyéb a közvetítés teknikájánál. Nálunk a bank, ha a kereskedő pénz vagy egyéb gazdasági válság miatt szorult helyzetbe jut, bezáratja az üzletet ; a külföldi bank pedig ilyenkor nyújtja a legbatosabb támogatást. A bankoknak ily magatartáss könnyen megérthetővé leszi, hogv „Németország ipari és általában gasdasági nagyságának eredő oka bankjainak kiváló fejlettségében, agilitásában és vezetőinek uagv képességeiben keresendő. 1 * „A vállalat alapitás a német, bankoknak megszámlálhatatlan milliókat hozott." L'gy itt>. mint Angliában a bankoknak egyik legelterjedtebb üzletágát as áruhitele/esi, az „adal"-hitelüzlet képezi, vagyis a vásárolt áru a bankra intézvéuvezett váltóval Siettetik. Kétségtelenül ez némi kockázattal jár. de a uagv ver*eny miatt ezt a kockázatot is el kell viselni. „Azon bankároknak, akik félnek a kockázattól, nemsokára egyáltalában nem b-sz alkalmuk a kockázattól való félelemre" mondja lord Brscmwel. Magyarországon még sok uj bank alapításnak kell megtörténni, a mig az igv előálló verteny a létező bankokat valóban bankszerű tevékenységre kényszeríti. Ks ez a bankalapítási tolva-' nat inkább emelkedőben van. mint hanyatlóban. Nem lehet ezt, nem is szabad mesterséges eszközökkel megakadályozni. A gazdasági agak, főleg az ipari ós kereskedelmi vállalatok igényei léptetik önálló életű agilitásba a heverő beletekét. Az 1910. évben Budapesten 9 millióval, a vidéken 25 millióval lört.éntek uj haukahikulások. A/. 1911. évnek csupán az első negyedében 1Ü millió koronát tettek ki az uj alakulási alaptőkék. És a míg 1910-ben a vidéken az alaptöke emet lés 90 milliót tett ki, az 1911. év el«ő negyedében már ;">7 millió k'.ironát. A gazdaság forgalmi élet természetes fejlődési törvényei érvényesülésükben nem tartóztat. I halók fel. Az erre irányuló kísérlet meddő uiaI rad. Ismét a külföldre, Németországra hivatkozom a szövetkezeti intézmény fejlődése tekintetében. Kezdetben az egyéni vállalatok a legelkeseredettebb hajszát indították meg a szövetkezeti gondolái elnyomására. A küzdelem hiábavaló volt. Ma Németországban az 1909-i adatok sze, riut 28-173 szövetkezet van és ebben a számban ; 16.655 hitelszövetkezet. Csupán egy évben, as 1906-ibau 1700 szövetkezel alakult, Ennek dacára nemcsak, hogy nem mentek tönkre a már léte. zett baukintésmények, de sót soha nem vélt aráihoz jutottak. Az uj bankalapítások ugy Berlin* ben, mint a vidéken ISlhVtöl 190!) ig, tehát 5 év ; alatt 40 %-Ot tettek ki. Magyarországon nz 1911. év március haváI bau 2301 szövetkezet, legnagyobb részben hitelszövetkezet állott teuu. A fiatal intézmény fejlődése folyton növekvő. Mégis a bankok éa takarékpénztárak mérlegeiben semmi nyoma sincs a szövetkezetek terhére inipuialt károsodásnak. Es az uj hitelintézeti alapítások szama is ls'.Mt-tol 1900 ig 1318-ról 2S0o--re szökött fel Ezek tnullelt « postatakarékpénztár szintén nem régi intézménye is virágzik és ma már 1ÜS millió korona betétel tart lekötve. Tagadhatatlan, hogy hitelintézményeink már érzik a verseny nyomását. Azonban a mily zavarólag bat es a hitelintézetek megszokott kényelmére, époly üdvösnek bizonyul általános közgazdasági szempontból Ennek a *. ersenynek lehet csak tulajdonítani, ho...y az 1910 évben nem kevesebb, uiitit |;Vl ini.lió korona töke lett ipari vállalatokba fektetve, csupán 54 millió koronával kevesed), mintásokkal fejlettebb gazdasági viszonyoknak örvendő Ausztriában. Budapesti bankjaink közül már többen vallhatják magukat virágzó belföldi, valamint déli és kdetkUltöldi iparvállalatok alapit ójának. C< Igazán csak a szüklátkörüség kockáztathatna meg azt az állítást, hogy Papán nz összes hiteligények kielégítést találnak a három takarékpénztár hitelnyújtásai által. Bisoiiyára a két évvel ezelőtt alakult „Pápai közgazdasági bank" is lelesleges kezdeményezésnek tünt fel némelvek előtt, pedig a nélkül, hogy K másik két takarékpénztár lotgalma apadt volna, ez az uj takarékpénztár az 1909 évben I.S82.900 korona forgalmat itatott ki és 21.•'líll korona nyereséggel ; zarta le ü/.leti évét. Hogy mennyire uem lehet egy ujabb takarék• i pénztár leleslegességéröl beszélni, nz is mutatja, bogy más városokban a bankok sokkal nagyobb i arányszámmal szerepelnek. Igy a 88 nser lakója ' Szombathelyen. 9,15 ezer lakóju X.vitr.'ill. 10.11 ;ezer lakóju Fehértemplomban 9,28 ezer lakója Gyöngyösön, 8.13 szer lakóju Besztercén, 7.M ezer l lakóju Déván ,"i bank van. Es ha betekintünk helyi pénzintézeteink üzlleti rendszerébe, azt, találjuk, hogv abban még csuk a csírái vaunak meg a fentebb jelzett banküzlet) kereskedelmi tevékenvségnek. A gvökeres I változást :i kényszerhelyzet, a ni"g keletkező helyi bankalakulások és » községekben megizmosodó hit "lszövet kezetek feli a1I óztathatlan versenye fogja előidézni. Nincs messze az idő. a midőn a inai bankok üzletköret az egyszerű kikölcsönzést és betét j üzletet a községj takarékpénztárak és hitelszövetkezetek fogják ugy, mint a külföldön lefoglalni. </. Nem lehet azt sem alaposan állítani, hogy a községi jellegű takarékpénztárnak ott van létjogosultsága, ahol a hitelgazdasági teret a magán vagy részvénytársulati vállalkozás még nem foglalta le. Hazai példákra hivatkozva, pl. a karcagi városi takarékpénztár 1904-beu alakult. Pedig est inegelezöleg fennállott n karcagi közgazdasági bank 1870, a kai cagi népbank 1888 és a karcagi mezőgazdasági bank 1893 óta és még a karcagi ttikarék és hitelszövetkezet. A kisújszállási városi takarékpénztár lH93-bn.ii alakult. Mellette virágzik az lK70-hen létesült nagykunsági takarékpénztár, a kisújszállási népbank és még négy hitelszövetkezet tain amit tegnap, d • tudtam is éu a tegnapról egyáltalában ? K* harmadnap és ezentúl mindig együtt voltunk egv hónap múlva is. — Mondta miért nézi maga most mindig a földet'.' — kerde/iek tőlem egyszer. — Egv verebet szeretnék kihűlt testtel találni, hogv felemelhessen, és a pinceablakba lehessem. lA/.t hiszem, hogy most mar meg tudiiain lenni, inert ugy érzem, mintha megtaláltuk volna a szivemet. Azért emlékezem, mert aznap többet nem be szedünk. Es másnap nagy szél kerekedett, őrülten rázta az ablakot, megcsavarta a lakat a ligetben es azok azt mondtak, hogy fájnak, pedig már nem kérdeztem őket. Nekem a kezemben volt :i kalap es hajamba 'belekapott a szel, a i illem mellett elsüvített és kő|száu fütyült két kémény között. Olt vártam az | Arany .Janos-utcaban, mint vagy ötven napja mar lés neveltem a szelet, amint belevágja arcomba a i jobboldalon és iiicgháuóu kisimítja onnan ujra. Egy I órahosszat játszottam igy a széllel es natívon este vii 1 1, mikor és/revi'tteui hogy ma nem jönnek. Es azt mondtam a szelnek : — Ma tneg.nt megcsalódtam. Azt hittem, hogy e leányoknak szivük vau és a szivükből adlak ne. k egy cseppet es lám. fuj a szel, hál ők nem jöttek, pedig tudtak, hogy itt fogok várul. Azt biliéin iik adtak nekem a szivükből, pedig én adtam, latom nekik a ssivteleaeegeiuből. Haragosan belevágtam öklömmel a szélbe és hazaindultam. A körúton nagy szélroham jött nekem es a lábamhoz, sodort egv uiadaitestet. Es éu halálosan megsápadvn továbbment hosszú éjszakák alatt vesztettéin el a szivemet én. mikor a testem is már száz. szúrástól vérzett. E« • • u bam. hogy a,óta járok fehér arccal az utcán. mióta a sebeim beforrtak és üresen, egyedül, szivteienül várom reggel az isiét és este a reggelt. Elmondtam nekik törött mondatokban a leguagyobb csatát ív. amelyben otthagytam mindeneméi n csak beteg testemmel tudtam kivánszorogni : a szerelmek csatáját, elmondtam, amit meg senkinek, hogy éjjel elsétálok a ligeti fákhoz e» megkérdeni őket, hogv boldogok-e? Es azt is, hogy néha beluh.il dalok saklatnak, gyönyörű dalok es azt is, hogv cg\«z.er meg akartam halni És ők is elmondtak sorban mindent, a sárgarnii.i- lányok art mondtak, hogy ők még nem hallottak fákat és fákhoz, beszelni, hogv ők nein tudták a falat nézni és emberi nem. csak az. életet szeretik, pedig nekik s/.ivíik vau. Az elváláskor kezet sem fogtunk, akkor azt mondtam: Eti nem mondom meg a neveméi, mert az inoat nem fontos, én csak magukkal szeretnem a szivemet keresni, holnap a veréb halat helyén megvárom magukat, ha akarnak segíteni ebben a uagv keresésben odajönnek és elfelejtjük egymást, ha netn akarják, Ks ők a/.t mondtak : — Nekünk is mindegy, hogy mi a neve. Mi csak a szivét ak rjuk megkeresni és azt hisszük, meg is fogjuk találni, inert a maga szive szép és uagv. meg togjnk ismerni, Szétmciitun-. Másnap ott voltam és épp akkor elkellek i.1, is, rögion egv inassal mentünk emberek közé, de nem látink az embereket, tahin ások sem nőnket. Beszélgettünk is. talán njra azt mond-
